Az új választási rendszerben mind az egyénijelölt-állítás, mind a listaállítás, mind pedig az ötszázalékos küszöb átlépése könnyebb lesz, mint a jelenlegi szisztémában - mondta Áder János.

Az egyéni kerületben való indulás könnyebbségét azzal indokolta, hogy míg az egy választókerületben élő szavazók száma átlagosan kétharmaddal nő, addig az induláshoz szükséges ajánlószelvények száma csak harmadával. Utóbbival kapcsolatban elmondta, hogy a mostani 750-ről mégsem 1500-ra - ahogyan azt eredetileg tervezték -, hanem csak 1000-re emelkedik az összegyűjtendő szelvények száma.

A listaállításról szólva egyebek mellett arra mutatott rá, hogy az új rendszerben nem kell Budapesten nyolc egyéni jelöltet állítani a listához, elegendő lesz egyet. A parlamentbe jutás ötszázalékos küszöbje nem változik, de szerinte a kisebb pártoknak könnyebb lesz ezt átlépni, mint eddig.

A brit nagykövetség munkatársa az ajánlószelvény-gyűjtés idejéről érdeklődött, amelyre válaszul Áder János elmondta: ezt a jövőre megalkotandó választási eljárási törvényben szabályozzák majd, de várhatóan rövidülni fog az időtartam.

Az új egyéni választókerületek arányosságának kérdéséről azt mondta, az utolsó kádárista kormány által a választókerületek kialakításáról meghozott kormányszintű szabályozás jelentős baloldali elfogultságot tükrözött. Példaként említette Csepelt és a XII. kerületet, ahol nagyjából ugyanannyi választópolgár él, ám míg előbbiben - ahol hagyományosan erős a baloldal - két egyéni mandátumot osztottak ki, addig utóbbiban - ahol a jobboldal az erősebb - csak egyet.

Álláspontja szerint a jelenlegi választókerületi kialakítás - amelyet az Ab év végi hatállyal eltörölt - nagy szerepet játszott abban, hogy többször is a szocialisták alakíthattak kormányt. Bírálta egyúttal a Bajnai Gordon volt miniszterelnök által létrehozott Haza és Haladás Közpolitikai Alapítványt, amely szavai szerint sok helyen "visszaálmodja" a jelenlegi egyéni körzeteket, illetve "érdekes térképészeti megoldásokkal brutális különbségeket" alakítana ki.

Áder János szerint az új rendszerben nem lehet 15 százaléknál nagyobb különbség az egyes választókerületekben élők száma között. Igaz, hogy az új szisztémában is lesznek 5-6 ezer fős eltérések, de ez szerinte messze áll az említett Csepel és a XII. kerület közötti 27 ezres különbséghez képest.

A fideszes politikus szerint nem az első és legfontosabb értéke egy választási rendszernek az arányosság, sokkal inkább az Ab által meghatározott és a nemzetközi szempontoknak kell megfelelni, valamint annak, hogy egy ország kormányozhatósága biztosított legyen. Összegzése szerint azonban a Fidesz által javasolt szisztéma így is arányosít, csak nem úgy, ahogyan azt az ellenzék szeretné. A töredékszavazatok kiosztásának tervezett módszerét érintő ellenzéki bírálatokra úgy reagált: Európában is van olyan rendszer - Görögországban és Olaszországban -, ahol a győztes is kap töredékszavazatot.

A politikus a határon túli magyarok választójogával kapcsolatban kifejtette: a Fideszen belül is óriási vita volt arról, hogy egy vagy két voksuk legyen a külhoni magyaroknak. Végül az az álláspont kapott többségi támogatást a kormányoldalon, amely szerint csak listára szavazhatnak a határon túl élők, de hangsúlyozta: "technikailag készen állnak arra", ha az Ab arra kötelezi az Országgyűlést, hogy ezt alakítsák át, és a külföldön élő magyar állampolgároknak is két szavazatuk legyen. Hozzátette azt is, hogy a Magyarországon élő kisebbségeknek szintén biztosított lesz a parlamenti képviselet, és jelentős kedvezményeket kapnak a mandátumszerzéshez.

A diplomaták elsősorban e két témában faggatták Áder Jánost. A román nagykövetség munkatársa például a határon túli magyaroknak járó egy vagy két szavazatról érdeklődött, amelyre válaszul a fideszes EP-képviselő azt mondta: ha az Ab a kétszavazatos rendszert írná elő esetükben is, a megoldás hasonló lehetne, mint Romániában, vagyis földrészenként virtuális választókerületeket alakítanának ki, de azt is elképzelhetőnek tartja, hogy egy külhoni kerület legyen. Megerősítette azonban, hogy a Fidesz nagy valószínűséggel az egyszavazatos rendszer mellett teszi le a voksát.

Egy másik diplomata azt kérdezte, hogy a külföldön élő magyarok választhatók is lesznek-e, amire Áder János igennel válaszolt, jelezve, hogy a külhoni magyarok választójoga egyszerre jelent aktív és passzív választójogot. A hazai kisebbségek parlamenti képviseletét firtató felvetésre elmondta: szerinte 5-6 kisebbségnek - a cigányoknak, a németeknek, a horvátoknak, a szlovákoknak, a románoknak és a lengyeleknek - lesz reális esélye parlamenti mandátumhoz jutni. A többiek parlamenti szószólót delegálhatnának az Országgyűlésbe.

Áder János kitért arra is, hogy az ellenzék által megfogalmazott kritikákkal ellentétben szerinte az új rendszerben is leváltható a kormány - csakúgy, mint bármely más demokratikus országban -, elég, ha az ellenzék minden egyéni kerületben egy szavazattal többet szerez, mint a kormánypárt.