A nemzetiségek jogairól szóló, tegnap elfogadott törvény végső, hatályon kívül helyező rendelkezései közé csempészte bele az egyházügyi törvény megsemmisítését a kormány.
A nemzetiségek jogairól rendelkező, hétfő este elfogadott törvény 241. paragrafusa helyezi hatályon kívül az egyházügyi törvényt, amelynek visszavonását Lázár János pénteken jelentette be.
A tegnap elfogadott törvényt Schmitt Pál köztársasági elnök már alá is írta, másnap, kedden a törvény kihirdetésére pedig a Magyar Közlönynek meg is jelent egy külön száma, amelyben az egyházügyi törvényt visszavonó paragrafusnál látszik, hogy a tördeléssel is siettek, a sortávok ugyanis nem egységesek.
A kormánynak azért volt ilyen sürgős az egyházügyi törvény mielőbbi hatályon kívül helyezése, mert az Alkotmánybíróság hétfői döntésében szintén keddi hatállyal semmisítette volna meg a jogszabályt.
A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni.
A rendelkezés alól csak olyan kiemelt cégek mentesülnek, mint a MÁV vagy az MVM.
Arról is beszélt, ha szemmel lehetne ölni, Brüsszelben egy sortűzzel elintézték volna.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
A volt vezérkari főnök azt mondta, jobb lenne, ha például a kézigránát-baleset miatt elrendelt vizsgálat eredményét tennék közzé végre.
A légitársaság szerint még este tíz óra előtt újra felszállhatnak.
