szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Az új egyházügyi törvényjavaslat segít megszabadítani a társadalmat a "businessegyházaktól" - hangsúlyozta az indítvány általános vitájában mondott expozéjában Varga László, a KDNP képviselője. A Fidesz vezérszónoka szerint a javaslat fő célja a lelkiismereti és vallásszabadság érvényre juttatása, az MSZP vezérszónokai viszont úgy fogalmaztak: "egy kínos aktus részei vagyunk".

Az Ab-nek elsősorban jogtechnikai kifogásai voltak a nyáron elfogadott eredeti törvényjavaslattal kapcsolatban, mert akkor, a szavazás előtt olyan módosítások kerültek az előterjesztésbe, amelyeket nem tárgyaltak meg, erre most lehetőség lesz - mondta Varga László előterjesztői expozéban az Alkotmánybíróság (Ab) által hétfőn megsemmisített jogszabály helyett alkotott új javaslatról. 

Szerinte fontos, hogy január elsejével ne induljon exlex állapottal az egyházak helyzete. Szerinte senkit sem akar a törvény kizárni, de minden szervezetet megvizsgálna, amely egyházként kíván működni. Azt mondta, az új javaslatban megfogalmazott változtatások, pontosítások segítenek abban, hogy valóban megszabaduljon a társadalom az úgynevezett businessegyházaktól, amelyek csak a haszonszerzés céljából alakultak, és valóban csak azok legyenek egyháznak nevezhetők, amelyeknek alapcélja vallási tevékenység, múlttal rendelkeznek, alapszabályuk, képviseletük van, és nemzetbiztonsági kockázat nem merül fel ellenük.

Varga László kiemelte, hogy az új javaslat szerint továbbra is az Országgyűlés joga lesz az egyházak bejegyzése, nem változik a 14 bejegyzett egyház felsorolása sem, de lényeges, hogy január 1-tól a törvényben fel nem sorolt, egyházakként működő szervezetek automatikusan egyházi egyesületté válnak külön kérelem nélkül. Hozzátette, hogy azok az egyházak, amelyek nem kerültek be a javaslat által felsorolt 14 vallási közösség közé, de iskolát tartanak fenn, azok a tanév végéig továbbra is jogosultak a kiegészítő támogatásra. Ugyanígy a szociális intézményt működtető vallási szervezetek év végéig jogosultak a támogatásra.

AP

Szászfalvi László egyházügyi államtitkár azt emelte ki, hogy az egyházak elismerésének eljárásrendje a nemzetiségek elismerésének analógiájára történne a jövőben. Hangsúlyozta azt is, hogy felmérések szerint a javaslatban megfogalmazott 14 egyház a magukat vallásosnak nevezők 99 százalékát lefedi. A javaslat a Magyarországon szolgáló egyházak elsöprő többségét lefedi, stabilizálja a munkájukat, és lehetőséget biztosít arra, hogy ezt a listát tovább bővítsék - mondta.

Demeter Zoltán, a Fidesz vezérszónoka az új egyházügyi törvény fő céljának a lelkiismereti és vallásszabadság érvényre juttatását, az egyházak önállóságának biztosítását és az állammal való kapcsolat szabályozását nevezte. "Elismerjük, hogy Magyarország történelmében és kultúrájában a folyamatosan meghatározó jelentőséggel bíró egyházaknak igenis kiemelkedő szerepük van. Nélkülük a nemzeti együttműködés rendszere, ennek a nemzetnek a felemelkedése nem képzelhető el" - mondta a kormánypárti politikus, hangsúlyozva, hogy az oktatásban, az egészségügyben, a munkahelyteremtésben és a morális megújulás terén egyházak nélkül nem lehet eredményre jutni.

A egyházzá minősítés eddigi szabályaival kapcsolatban Demeter Zoltán azt mondta, Magyarország talán világelső lett az egy emberre jutó egyházak számában. Ezentúl a státus megítélésének kérdésében az Országgyűlés lesz jogosult dönteni - idézte a javaslatot. Ő is kiemelte, hogy az indítvány véget akar vetni a "businessegyházak korszakának".

Lendvai Ildikó, az MSZP vezérszónoka úgy vélekedett, "egy kínos aktus részei vagyunk" egyrészt az egyházügyi törvény "kálváriája", másrészt a parlamenti vita hiánya miatt. Megítélése szerint az Ab megsemmisítésről szóló döntése általános érvénnyel hívta fel a figyelmet arra, hogy a zárószavazások előtti módosító indítványok törvényátíró lendülete a demokrácia egészét veszélyezteti. Nyakó István, a szocialista párt másik vezérszónoka a nyáron elfogadott törvényről azt mondta: a Fidesz-többség egy éjszaka alatt "kukába dobta" az eredeti előterjesztést, és alkotott egy olyan javaslatot, amelyet azután az Ab "elkaszált".

A politikus rámutatott, továbbra is politikai döntés lesz az, hogy melyik szervezet egyház, és melyik nem, holott "nem ülnek istenek a parlamentben". Miért kellene "térden csúszva könyörögnie" a híveknek azért, hogy egy-egy kormányzó erőnél "kikuncsorogják" az egyházi státuszt? - tette fel a kérdést, majd úgy fogalmazott: ez kiszolgáltatottságot jelent. Végül azt kérte, vonják vissza a javaslatot, és kezdjenek párbeszédet a kérdésben.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!