Nem tekintette valódi beleszólási lehetőségnek a közvélemény a „nemzeti konzultációs” kérdőíveket a HVG megbízásából készült Medián-felmérés szerint.
Változatlanul nagy többségben vannak azok, akik fontosnak tartanák, hogy ha új alkotmányt hoznak létre, azt népszavazás szentesítse. A Fidesznek az utóbbi hónapok éleződő alkotmányozási vitáiban sem sikerült a társadalom nagyobb részét az új alaptörvény mellé állítania: akárcsak a decemberi Medián-felmérés során (HVG, 2010. december 25.), most áprilisban is a megkérdezettek kevesebb mint egyharmada vélte úgy, hogy szükség van új alkotmányra. A társadalmi vitának a kormánypárt által alkalmazott módszere nem aratott osztatlan sikert.
Igaz, az április első hétvégéjén 1200 fős reprezentatív mintán elvégzett felmérésben részt vevők a hivatalosan bejelentettnél nagyobb (22 százalékos) arányban állították, hogy megválaszolták és visszaküldték a kérdőívet, amiben valószínűleg a feltételezett elvárásnak megfelelés szándéka fejeződött ki. A közvélemény-kutatásban csak minden harmadik ember értett egyet azzal, hogy „a kérdőívek mindenkinek megfelelő lehetőséget kínáltak, hogy kifejtse az alkotmánnyal kapcsolatos véleményét”, a többség (51 százalék) szerint „a módszer csak arra volt jó, hogy leplezze a valódi társadalmi vita elmaradását”.
Még nagyobb (57 százalékos) többség van azon a nézeten, hogy nem lenne szabad életbe léptetni olyan nemzeti alaptörvényt, amelyet egyedül a kormányoldal szavazott meg, és csak a megkérdezettek harmada véli úgy, hogy a Fidesz a kétharmados többség felhatalmazásával ellenzéki szavazatok nélkül is teljesen új alkotmányt léptethet életbe.
Figyelmet érdemel, hogy még a kormánypárti szavazók jó negyede is az előbbi, önkorlátozásra hajló álláspontot képviseli. A közvélemény ugyanakkor az alkotmányozástól távol maradó pártok magatartásával sem elégedett. Csaknem kétharmados (62 százalékos) többségben vannak, akik szerint „az ellenzéki pártoknak mindenképpen részt kellene venniük a parlamenti vitában, hogy képviseljék választóik akaratát”. Igaz, az érintett két párt, az MSZP és az LMP szavazói megértőbbek: 54 százalékuk szerint „érthető, hogy ezek a pártok távol akarnak maradni a Fidesz által erőltetett alkotmányozástól”. Abban viszont változatlanul elég széles körű az egyetértés, hogy fontos lenne, ha népszavazás erősítené meg az új alkotmányt: decemberben 58, most 57 százalék hangoztatta ezt. A Fidesz elutasító álláspontjával szemben szavazóinak 38 százaléka népszavazáspárti.
HANN ENDRE
A New York-i Közkönyvtár kiállítása bemutatja, hogyan vált egy nagyváros lapja nemzetközi tényezővé. A magazin egy évszázad alatt öt főszerkesztőt fogyasztott el, Adam Gopnik, a lap főmunkatársa néggyel is dolgozott.
Így reagáltak arra, hogy a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
