Január elsejével megszűntek a korhatár előtti nyugdíjak, így az 57 évesnél fiatalabb, már nyugállományba vonult rendészeti dolgozók csak személyi jövedelemadóval (szja) csökkentett összegű ellátást kaphatnak, amennyiben úgy döntenek, hogy nem mennek vissza dolgozni. Az érintettek a nyugdíj szolgálati járandósággá alakítása miatt - mint korábban ígérték - már nem itthon, hanem nemzetközi fórumokon keresik a törvény elleni fellépési lehetőségeket, egymás után nyújtják be a felülvizsgálati kérelmeket a strasbourgi emberi jogi bírósághoz.

Ebben hat rendvédelmi szakszervezet összefogott a Magyar Helsinki Bizottsággal, s  közösen fordulnak az Alkotmánybírósághoz is. A Magyar Helsinki Bizottság szerint ugyanis a rendelkezés nemcsak ellentétes az Emberi Jogok Európai Bíróságának joggyakorlatával, hanem sérti a jogállamiságot, a tulajdonhoz való jogot és a diszkrimináció tilalmát is.

Nem lesz pertársaság

A strasbourgi beadvány formanyomtatványát a szakszervezetek a Helsinki Bizottság jogászaival együtt készítették el. A Független Rendőr Szakszervezet (FRSZ) kérte a tagjaitól, hogy minél előbb, 2011 év végéig nyújtsák be kérelmüket, mert az Alkotmánybíróság eljárását újraszabályozó törvény 2012. január 1-jével változik, ami miatt a strasbourgi bíróság joggyakorlata is módosulhat.

Ott eljárás ugyanis csak úgy indulhat, ha valaki hazájában már minden jogorvoslati lehetőséget kimerített. A most január elsejétől hatályba lévő a nyugdíjat szolgálati járandóságra módosító törvény azonban a magyar állampolgároknak lehetővé tesz egy újabb jogorvoslati módot. Bárki úgynevezett alkotmányjogi panaszt nyújthat be akkor, ha valamilyen alkotmányellenes jogszabályi rendelkezés miatt közvetlenül, bírói döntés nélkül érte sérelem - részletezik a változást az FRSZ honlapján.

Az érdekvédelem részéről arra is felhívták a tagság figyelmét, hogy nem alakítanak pertársaságot. Ennek oka az, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága előtti eljárásban erre nincs jogi lehetőség. A Helsinki Bizottság strasbourgi bíróság joggyakorlatát ismerő nemzetközi szakjogászai azt valószínűsítik, hogy a hasonló keresetek közül a bíróság kiválaszt majd egyet és azt tárgyalja végig egy úgynevezett pilot eljárásban. Az egyedi döntés pedig irányadó lesz a többi, azonos tényállású ügyben is.

Milyen döntésnek milyen következményei lehetnek?

A Független Rendőr Szakszervezet honlapján vázolták azt is, hogy milyen döntéseket hozhat a bíróság, s azok mivel járhatnak. Abban az esetben, ha a bíróság szerint a nyugdíj szolgálati járandósággá való alakítása nem sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét, akkor a beadványokat elutasítja. Az ítélet ellen fellebbezni nem lehet, „más nemzetközi vagy hazai bírói fórum előtti sikeres igényérvényesítés esélyei pedig csekéllyé válnak.”

Bohócforradalom Budapest utcáin - kattintson képeinkért!

Stiller Ákos

Ha a bíróság megállapítja az egyezmény megsértését, akkor: "kötelezheti az államot, hogy egyezzen meg az érintettel egy igazságos összegű elégtételben vagy saját maga határozza meg az elégtétel (kártérítés) összegét”. Amennyiben ez nem történik meg, akkor valamennyi beadványról egyenként dönt a bíróság. Ezzel együtt a Független Rendőr Szakszervezet illetékesei hangsúlyozták, hogy ha a bíróság helyt is ad a kérelemnek, az csak kártérítés megítélésével járhat, az érintett a nyugdíját nem fogja újra kapni.

Kiss Sándor, a Rendészeti és Közigazgatási Dolgozók Szakszervezetének alelnöke a hvg.hu-nak arról számolt be, hogy nála eddig 120-an jelezték, hogy a strasbourgi bírósághoz fordulnak, de a jelentkezések folyamatosak. Ugyanakkor, bár a törvényt elfogadta a parlament, a végrehajtásáról szóló rendelet még késik, így a nyugdíj megvonásáról sem értesítették még az embereket. „Érdekes az is, hogy miközben kértem visszavételemet az állományba, csak az biztos, hogy milyen ruhát kapok, az, hogy milyen munkát, az nem” - mondta a szakszervezeti vezető.

A hat szakszervezeten túl más érdekvédők is Strasbourghoz furdulnak, sőt igazuknak a luxemburgi székhelyű Európai Bíróságnál is érvényt szereznének, mondván, a szolgálati nyugdíj új szabályozásával a magyar állam megsérti az unió jogelveit. A Szolgálat és Becsület Érdekvédelmi Mozgalom előzetesen háromezer beadvánnyal számolt.