A Jobbik parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi Schmitt Pál köztársasági elnök 1992-ben írt kisdoktori disszertációjának keletkezésével, illetve az államfőnek az ügyben tett nyilatkozataival kapcsolatban - jelentette be Dúró Dóra, a Jobbik szóvivője csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.
A Jobbik elképzelései szerint a parlamenti vizsgálóbizottság a Semmelweis Egyetem szerdán felállt öttagú tényfeltáró bizottságával együttműködve végezhetné a munkáját.
Dúró Dóra leszögezte: a köztársasági elnöknek az ügyben tett nyilatkozatai "hazugsággyanúsak" és hiába próbál magyarázkodni, állításait az érintettek többször is megcáfolták. Az ellenzéki politikus szerint Schmitt Pál "hazugságspirálba" került, éppen ezért szükséges a plágiumgyanú mellett az államfő nyilatkozatait és a politikai következményeket is vizsgálni. Így például, hogy milyen nemzetközi presztízsveszteséget jelent, hogyha az államfő továbbra sem tudja cáfolni a plágiumgyanút.
A Jobbik szerint ez az ügy az őszödi beszédhez hasonló morális válságot okozhat és az emberek politikától való elfordulásához vezethet. Éppen ezért minden magyar állampolgárnak és Schmitt Pálnak is érdeke, hogy kiderüljön az igazság - mondta Dúró Dóra.
A hvg.hu január 11-én írta meg először, hogy Schmitt Pál 1992-es, 215 oldalas disszertációjának mintegy 180 oldala a bolgár Nikolaj Georgiev francia nyelvű munkájának többnyire szó szerinti fordítása és átvétele. Az Index később arról írt, hogy egyes bekezdések szó szerint megegyeznek egy német tudós, Klaus Heinemann tanulmányának részleteivel.
Az államfő a múlt héten, az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában visszautasította a plágiumvádat. Közölte, legjobb tudása szerint készítette kisdoktori disszertációját, nem tulajdonította el senki szellemi tulajdonát. Mint mondta, dolgozata alapirodalmi adatokra, "törzsadatokra" épül, "ez a sokat emlegetett 180 oldal", míg értekezésében van egy olyan rész, 30-35 oldal, ahol következtetéseket vont le.
A Semmelweis Egyetem rektora január 17-én kezdeményezte tényfeltáró bizottság létrehozását az ügyben a sporttudományi kar dékánjánál. A köztársasági elnök erre reagálva azt mondta, készen áll a vizsgálatra, hiszen politikusként és államfőként meg kell szoknia, hogy tetteinek átláthatóknak és elszámoltathatóknak kell lenniük.
A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni.
A rendelkezés alól csak olyan kiemelt cégek mentesülnek, mint a MÁV vagy az MVM.
Arról is beszélt, ha szemmel lehetne ölni, Brüsszelben egy sortűzzel elintézték volna.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
A volt vezérkari főnök azt mondta, jobb lenne, ha például a kézigránát-baleset miatt elrendelt vizsgálat eredményét tennék közzé végre.
A légitársaság szerint még este tíz óra előtt újra felszállhatnak.
