Tarlós helyettese szerint egyelőre nem éri meg a járatritkítás

A városvezető szavai szerint Tarlós István főpolgármester a járatritkításokról szóló kijelentésével azt jelezte: az államháztartási törvény szerint ha a tulajdonos nem tudja finanszírozni a BKV-t, akkor kötelezettsége, hogy "addig nyújtózkodjon, ameddig a takarója ér". Minden eszközzel bizonyítani kell azt, hogy a városvezetés nem követi el azt a felelőtlenséget, hogy olyan szolgáltatást kér a közlekedési társaságtól, amelyet nem tud kifizetni – tette hozzá."Úgy ítélem meg én magam, mint városüzemeltetési főpolgármester-helyettes, hogy a közszolgáltatási szerződésünk lejártáig célszerű a jelenlegi paraméterkönyv szerint működni, hiszen addig a folyó finanszírozási problémáknak az áthidalását úgy látom, hogy meg tudjuk oldani" – jelentette ki György István, megjegyezve, hogy ha a hitelválságot nem tudja megoldani a főváros a kormány segítségével, akkor már az április végét sem fogja ebben a szolgáltatási struktúrában megélni a BKV, hiszen fizetésképtelenné válik.Ismertette azt is, hogy a fővárosi Fidesz-KDNP frakció megvizsgálta szakmailag, hogyan képzelhető el a teljesítmény-csökkentés és 22 milliárd forintos megtakarítás. Döbbenetesnek nevezte azt az eredményt, miszerint a társaság a teljesítményének 50 százalékát csúcsidőben teljesíti, s ekkor a járművek zsúfolásig tele vannak.Mint mondta, csúcsidőszakban csak olyan áron lehetne járműveket kivenni a forgalomból, hogy az utasok csak a következő, vagy azt követő járatra szállhatnának fel, ami a társadalmi hasznosságot tekintve sem indokolható.A főpolgármester-helyettes kifejtette azt is: ha nem csúcsidőben vennének ki járatokat, az azt jelentené, hogy napközben gyakorlatilag az egész buszközlekedést le kellene állítani, ami álláspontja szerint nyilvánvalóan nonszensz, továbbá a magas általános költségek sem csökkennének. Mint indokolta, ez esetben is ugyanannyi buszt kellene fenntartani, a járatok karbantartási igénye nem csökkenne. Hozzátette: valamennyit lehetne spórolni üzemanyagban, de a buszsofőröket nem lehetne elküldeni, hiszen csúcsidőben szükség lenne rájuk, tehát bérköltséget sem lehetne megtakarítani."Ebből látszik, hogy ilyen típusú megtakarítást csak akkor lehet elérni, ha csúcsidőszakban is kivonunk járművet, az viszont a szolgáltatásnak egy olyan mérvű visszafogását jelentené, mely jelentős utasszám-vesztéssel, és jelentős jegyárbevétel-csökkenéssel járna".A főpolgármester-helyettes úgy vélekedett: finanszírozható BKV esetében nyilvánvalóan nem támogatja a teljesítmény-csökkentést, azonban az egy másik kérdés, ha a finanszírozás válsága olyan szintet ér el, hogy már a tulajdonos semmilyen módon nem tud pénzt teremteni. Megjegyezte, a főpolgármester is arra utalt, hogy ez az állapot beáll, ha május végéig nem sikerül megkötni az új közszolgáltatási szerződést. Félreértésnek nevezte, hogy Tarlós István szavait úgy értelmezték, hogy március 1-jétől paraméterkönyv-változás és lényeges járatcsökkentés lesz. Arra is kitért: a hitelválság és a közszolgáltatási szerződés megkötésének hiánya annyira "egybecsúszhat", hogy lehetséges: sokkal nagyobb problémával is szembe kell nézni mint önmagában a paraméterkönyvvel.A hvg.hu megkérdezte a Főpolgármesteri Hivataltól, lehet-e már tudni bővebbet arról, milyen arányú járatritkítást terveznek, és az milyen vonalakat, illetve járműveket érintene. Tarlós Istvántól a következő választ kaptuk: „Már látható, hogy még egy esetleges járatritkítás is milyen politikai izgalmat vált ki. Régóta utalok rá, hogy tessék elképzelni, mi történne másnap, ha megállna a BKV. Nem mondtam különben, hogy mikortól kell a járatcsökkentéseket végrehajtani, hanem azt mondtam, hogy a közgyűlésnek február 29-én foglalkoznia kell a paraméterkönyvvel. Ami így is van. 2011-ben a kormány segítségével és a normatívával eleve volt fedezet a szolgáltatásra. Jelenleg nincs még normatíva sem, nem lehetünk biztosak semmiben.”