A kormánypártok illetékesei szerint még tovább bővülhet az eredeti előterjesztéshez képest az elismert egyházak száma, az ellenzék ugyanakkor attól tart, semmilyen módosító indítványukat nem fogadja el a kormánytöbbség. Márpedig a törvényhez csak ők adtak be javaslatokat.

„Nincs lezárva semmi. Európában is példaértékű ez a logika” – nyilatkozta magabiztosan Lukács Tamás, a parlament emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának elnöke a hvg.hu-nak. „Biztosítjuk ezekkel az egyházakkal a vallási pluralizmust. Most nagy számú iratot kellett átnézni, és szorított a határidő, választani kellett. Ha volt is olyan vallási közösség, amelyiknek társadalmi támogatottsága idehaza nem túl nagy, de jelentős keresztény vallás, az bekerült. Később, ha beadják a kérelmüket újra, már rendelkezésre áll majd a 2011-es népszámlálás eredménye, lehet bizottsági meghallgatásokat tartani, könnyebb lesz dönteni” – közölte a KDNP-s politikus.

Az ellenzéki képviselők szerint ugyanakkor jelentős hátrányt szenved az a vallási közösség, amelynek az egyházi bejegyzése nem történik meg a február 29-i határidőig. Szabó Tímea, a bizottság LMP-s alelnöke arra kérte Lukács Tamást, táblázatba foglalva, az egyes paraméterek feltüntetésével mutassák be, milyen alapon jelölt meg csak 17 vallási közösséget. A képviselők eddig semmilyen magyarázatot nem kaptak a döntés indokáról. Nyakó István, a bizottság szocialista tagja is úgy nyilatkozott a hvg.hu-nak: számtalanszor próbálták Lukács Tamást szóra bírni, de a politikus mindig kitért a magyarázat elől.

Mint ismeretes, a szakvéleményeztetésre felkért Magyar Tudományos Akadémia eseti bizottsága elutasította, hogy állást foglaljon abban, melyik vallási közösség felel meg az új egyházi kritériumoknak.

Korábban a kereszténydemokrata politikusok úgy nyilatkoztak, hogy a "tizenheteken" felül még körülbelül 20-30 kérelem megfelelne a törvényi előírásoknak. A kormányszóvivő szintén arról beszélt január elején, hogy azok a vallási közösségek, amelyek megfelelnek a kritériumoknak, egyházak lesznek. Ám Lukács Tamás végül, amikor február elején előterjesztette javaslatát, már úgy fogalmazott: a vallásszabadság kérdését az egyházi státus nem érinti, és elismerte, hogy bizonyos kritériumok alapján választották ki a 17 vallási közösséget. Igaz, nem pontosította, hogy a törvényen túl mik is lennének ezek.

Az előterjesztés szerint egyházzá nyilváníthatják a Magyarországi Metodista Egyházat, a Magyar Pünkösdi Egyházat, a Szent Margit Anglikán/Episzkopális Egyházat, az Erdélyi Gyülekezetet, a Hetednapi Adventista Egyházat, a Magyarországi Kopt Ortodox Egyházat, a Magyarországi Iszlám Közösséget, illetve a Krisztusban Hívő Nazarénus Gyülekezeteket. Az egyházként való elismerést rajtuk kívül még a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége, az Üdvhadsereg Szabadegyház - Magyarország, az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza, Magyarországi Jehova Tanúi Egyház, valamint öt buddhista vallási közösség: a Tan Kapuja Buddhista Egyház, a Buddhista Misszió, Magyarországi Árya Maitreya Mandala Egyházközösség, a Magyarországi Karma - Kagyüpa Buddhista Közösség, a Magyarországi Kínai Chanbuddhista Egyház és a Gyémánt Út Buddhista Közösség kaphatja meg.

Szorított a határidő

Gulyás Gergely, a bizottság fideszes alelnöke szerint három szempontot figyelembe véve választották ki az egyházakat: a történelmi egyházak, a nagy világvallások magyarországi képviselői, valamint a jelentős társadalmi támogatottsággal bíró vallási közösségek egyházzá nyilvánítását javasolják. Ennek ellentmond az ellenzék szerint, hogy a javaslatban szereplő vallási közösségek között is vannak olyanok, amelynek alig van 10-20 tagja Magyarországon. Lukács Tamás elnök ugyannak a hvg.hu-nak úgy nyilatkozott: a nagy világvallások magyarországi képviselőit vette be a javaslatba. Lukács a döntésről következetesen egyes szám első személyben beszélt, miközben azt állította: több kormánypárti képviselővel együtt alakították ki az álláspontjukat.

Az előterjesztést a Fidesz az egri frakcióülésén - résztvevők szerint minimális módosítással - hagyta jóvá, és ez került a parlamenti szakbizottság elé. Az ellenzéki bizottsági tagok végig kifogásolták, hogy nélkülük készítette el az elnök az előterjesztést, míg Lukács Tamás szerint kör-emailt küldtek a bizottsági tagoknak arról, hogy küldjék el észrevételeiket.

A KDNP képviselője korábban a hvg.hu-nak is csak annyi magyarázattal szolgált, hogy a kiválasztott vallási közösségek lefedik a magyar vallásgyakorlók 97 százalékát. Többször elmondta azt is, hogy ennyi egyházzal Magyarország az európai országok között a középmezőnyben van. Ez azonban nem ad magyarázatot arra, mi lesz azokkal a vallási közösségekkel, amik megfelelek ugyan a törvényi előírásoknak, mégis elutasították a kérelmüket. Próbálkozni ugyan valóban később is lehet, de a jelenlegi gyakorlat szerint nincs arra garancia, hogy később megkapják az egyházi stásust. Az LMP 28, az MSZP 18 olyan vallási közösséget említett módosító javaslatában, amely megfelel a törvényi előírásoknak. Nyakó István is úgy fogalmazott ugyanakkor: nincs rá remény, hogy a kormánytöbbségnél meghallgatásra találjon a kérésük.

Az elnök is bizonytalan volt

Van néhány fideszes képviselő, aki elismerte: egyes vallási közösségek egyházzá nyilvánítását vita övezheti. Példaként említették, hogy a Magyarországi Kopt Ortodox Egyház bekerült a 17-be, miközben csak néhány tagja van, miközben a Magyar Taoista Egyház nem, amely szintén egy világvallás magyarországi képviselője. Lukács ugyanakkor úgy nyilatkozott: a kopt egyház elismerése „gesztus gyakorlása egy másutt üldözött vallás felé”. „Néhány esetben magam is bizonytalan voltam. A taoista egyházzal kapcsolatban például nem voltak egyértelműek a bizonyítékok, márpedig csak a benyújtott iratokból tudtam dolgozni” – mondta a hvg.hu-nak az emberi jogi bizottság elnöke. Visszautasította ugyanakkor, hogy politikai döntés született volna, például az Iványi Gábor vezette Magyarországi Evangélikus Testvérközösség ügyében, amely nem kapott egyházi státust. Lukács Tamás ezzel kapcsolatban csak annyit mondott: "a krisnások és a Jehova Tanúi is tiltakoztak, mégis ott vannak a listán".

Volt olyan kormánypárti képviselő, aki úgy fogalmazott: védhető a kiválasztás szempontja, csak rosszul kommunikálták, így az új rendszer túlcentralizáltnak tűnik. Mivel szerzett jog visszavételéről van szó, ez mindenképpen kényes téma – fogalmazott egyikük.

Révész Sándor és Iványi Gábor a Magyar Evangéliumi Testvérközösség kérdéséről

"Lukács Tamás, az Országgyűlés illetékes bizottságának elnöke azzal a magyarázattal próbálkozott (a Magyar Evangéliumi Testvérközösség kihagyására az egyháznak elismert felekezetek közül - a szerk.), hogy a „metodista világegyház” dokumentumai szerint kizárólag a Magyarországi Metodista Egyház működik metodista vallási közösségként Magyarországon, és nem a MET. Nos, metodista világegyház nem létezik. Van egy nemzetközi tagságú egyház, melybe a világ 75 millió metodistájából mintegy 11 millió tartozik, és van a Metodista Világtanács, amelybe az a metodista közösség lép be, amelyik akar, s egyáltalán nem mindegyik akar. Ennek nem tagjai például azok a magyarországi közösségek, a Názáreti Egyház és az Üdvhadsereg Szabadegyház sem, melyet a Magyar Metodista Egyház is metodistaként, vagyis Wesley követőiként tart számon, azért alkotta meg velük a Wesley Egyházi Szövetséget. A kormánytöbbség által elismert és el nem ismert metodisták között egyetlen lényeges különbség van. Az elismertek a kádári diktatúra kollaboránsai, az el nem ismertek pedig a diktatúra ellenfelei és üldözöttei voltak" - írja Révész Sándor a Népszabadságban.   "Lukács Tamás korábbi, elutasító javaslatának indoka az volt, hogy nem is tartunk igényt az egyházi státuszra. Írásos és a törvényben megkívánt minden melléklettel felszerelt, határidőn belül megküldött nyilatkozatunkban egyértelműen kijelentettük, hogy ragaszkodunk egyházi jogállásunkhoz. A kereszténydemokrata bizottsági elnök annyira hitt abban, hogy az adatszolgáltatásra felkérő udvariatlan e-mailjére nem fogok válaszolni, hogy egy darabig a vitathatatlan tények ellenére ragaszkodott apokrif meséjéhez. Kénytelen voltam állításait hivatalos közleményben cáfolni. Most újabb csúsztatással állt elő, hogy megkísérelje elfedni: igyekezetének kizárólag személyemmel és közösségemmel szembeni vallási-politikai elfogultság az oka" - írja Iványi Gábor a Népszavában.