Az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság pénteki ülésén a kormánypárti képviselők egyhangú igen szavazatával megszavazta azt az önálló indítványt, amely további 17 felekezet egyházzá való minősítését javasolja az Országgyűlésnek. Az ellenzéki képviselők tiltakozásul nem szavaztak.
Parázs vita alakult ki pénteken az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának ülésén. A képviselők csak közvetlenül az ülés kezdetekor kapták meg a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) addig titkos állásfoglalását, valamint a bizottság elnökének, a KDNP-s Lukács Tamásnak a bizottság nevében tett előterjesztését, mely a 17 egyházzá minősítendő felekezet listáját tartalmazta. Szabó Tímea LMP-s alelnök javaslatára egy óra szünetet rendeltek el a napirendi pont tárgyalása előtt, hogy az irományokat a képviselők tanulmányozhassák.
Mint azt a hvg.hu korábban megírta, az MTA elnöke, Pálinkás József közölte a parlamenti bizottsággal levelében: szerinte eljárásjogi és nem tudományos kérdés annak megállapítása, hogy az egyházzá minősítésüket kérő felekezetek megfelelnek-e a törvényi előírásoknak. Szabó Tímea üdvözölte a tudós társaság döntését, miszerint "az Akadémiában még megvan a jogállami reflex". Az MTA elnöke azt írta: a parlamenti bizottság saját hatáskörében tegyen javaslatot az egyházzá minősíthető felekezetekről.
Ezt tette meg egy személyben a bizottság elnöke, Lukács Tamás, amikor előterjesztésében 17 felekezet egyházzá minősítését javasolta. Mivel a javaslatot a kormánypárti képviselők egyhangúlag támogatták, ha az Országgyűlés is megszavazza, a jelenlegi 14 mellett március 1-től egyházi státust kaphat a Magyarországi Metodista Egyház, a Magyar Pünkösdi Egyház, a Szent Margit Anglikán/Episzkopális Egyház, az Erdélyi Gyülekezet, a Hetednapi Adventista Egyház, a Magyarországi Kopt Ortodox Egyház, a Magyarországi Iszlám Közösség, a Krisztusban Hívő Nazarénus Gyülekezetek, a Magyarországi Krisna-Tudatú Hívők Közössége, az Üdvhadsereg Egyház – Magyarország, az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus egyháza, a Magyarországi Jehova Tanúi Egyház és a Buddhista Vallási Közösségek. Az előterjesztés külön egyházzá minősítené a kérvényt benyújtó buddhista felekezeteket, így a Tan Kapuja Buddhista Egyházat, a Buddhista Missziót, a Magyarországi Árya Maitreya Mandala Egyházközösséget, a Magyarországi Karma - Kagyüpa Buddhista Közösséget, a Magyarországi Kínai Chanbuddhista Egyházat és a Gyémánt Út Buddhista Közösséget.
A szavazáson nem vett részt tiltakozásul Lendvai Ildikó MSZP-s, Szabó Tímea LMP-s és Zagyva György Gyula jobbikos képviselő. Az ellenzék kifogásolta, hogy nem volt elegendő idő a javaslat megismerésére, valamint azt, hogy a bizottság elnöke önhatalmúlag tett javaslatot az egyházakra, nem a bizottsági vita során alakították ki az álláspontjukat. „Egerben [a kihelyezett Fidesz-frakció ülésén – a szerk.] dőlt el, melyik felekezet lehet egyház, és nem a bizottsági ülésen” – közölte Szabó Tímea.
Lukács Tamás azt emelte ki a javaslat ismertetésekor, hogy a vallásszabadság nem sérül azzal, hogy csak bizonyos felekezetek kapják meg az egyházi státust. Közölte: 11 európai ország van, amelyik parlamenti vagy miniszteriális hatáskörben dönt az egyházi státusról. Szerinte a javaslatban szereplő felekezetek egyházzá minősítésével a magyarországi vallási közösségek 97 százalékát lefedik az egyházak. Hozzátette: a nagy világvallások képviselőinek, illetve a nemzetközi protestáns közösségek képviselőinek adnának egyházi státust. „Később még bővülhet a kör” – jelentette ki.
Szabó Tímea viszont azt állította, hogy szúrópróbaszerűen belenéztek az iratokba, és találtak még olyan közösségeket, amelyek megfeleltek a törvényi előírásoknak, mégsem szerepelnek az előterjesztésben. „Az egyházi státus kérdését nyilvánvalóan politikai döntésként kezelik” – jegyezte meg. Kifogásolta továbbá, hogy az előterjesztésben nem szerepel, milyen kritériumok alapján utasították el a többi felekezetet.
Lendvai Ildikó a szavazás elnapolását javasolta, mert szerinte több idő kellett volna a felelős döntésben, de javaslatát a kormánypártok leszavazták. „Ebben nem lehet felelősséggel részt venni” – jegyezte meg a politikus.
A decemberben elfogadott új egyházügyi törvény a korábbihoz hasonlóan 14 egyházat ismert el. A törvényt maga a Fidesz vonta vissza első körben, miután kiderült: egy nappal később az Alkotmánybíróság úgyis megsemmisítette volna a jogszabályt. Igaz, az Ab nem tartalmi, hanem eljárásjogi okok miatt döntött így: azt kifogásolta, hogy a Fidesz az utolsó pillanatban írta át a jogszabályt.
A korábbi javaslatból elvetették azt a részt, amely százéves nemzetközi működéshez kötötte volna egy egyház elismerését, az új előfeltétel csupán 20 éves magyarországi működés lett.
A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni.
Arról is beszélt, ha szemmel lehetne ölni, Brüsszelben egy sortűzzel elintézték volna.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
A volt vezérkari főnök azt mondta, jobb lenne, ha például a kézigránát-baleset miatt elrendelt vizsgálat eredményét tennék közzé végre.
A légitársaság szerint még este tíz óra előtt újra felszállhatnak.
