Ezt írta Szalai Annamária Thomas Meliának

A Fővárosi Törvényszék hétfői, elsőfokú döntése értelmében az NMHH-nak ki kell adnia a levelet. Az eljárást a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) kezdeményezte. A jogvédő szervezet azért fordult a bírósághoz, mert amikor Thomas O. Melia amerikai helyettes államtitkár még a nyáron aggodalmát fogalmazta meg a magyar médiaszabályozásról, az NMHH nem hozta nyilvánosságra a hatóság elnökének erre válaszul írt levelét. A TASZ-nak eljuttatni szándékozott levelet az NMHH az MTI-nek is eljuttatta.Az MTI birtokába került, Szalai Annamária által aláírt angol nyelvű levélben a magyar médiahatóság elnöke felhívta az amerikai politikus figyelmét arra, hogy a képviselőház külügyi bizottsága előtt ismertetett jelentésének a magyar médiaszabályozást érintő része számos téves vagy pontatlan megállapítást tartalmaz.Szalai Annamária levelében rámutat arra, hogy Magyarországon a hatóság elnöke az új médiatörvény felhatalmazása alapján valóban alkothat rendeleteket, de ezek csak a hírközlési ágazat működését érintik. Azaz a hatóság elnökének semmiféle olyan tárgykörben nincs rendeletalkotási joga, amellyel a média szabad működését korlátozhatná.MTI / Manek Attila"A törvény alapján jelenleg az elnök rendeletben állapítja meg a frekvenciadíjak, az azonosítók lekötéséért és használatáért fizetett díjak, a felügyeleti díj, valamint a hatósági eljárásért fizetendő díjak mértékét, a díjak megfizetésének módját, feltételeit és a díjképzés szabályait, azaz semmiféle olyan tárgykörben nem hozhat rendeletet, mellyel a média szabad működését korlátozhatná" - szerepel a levélben.Az NMHH elnöke levelében kifejtette azt is, hogy kiegyensúlyozatlan tájékoztatás miatt a hatályos médiaszabályozás szerint pénzbírság nem szabható ki, ezért alaptalan a külügyi államtitkár aggodalma, amely szerint kiegyensúlyozatlan tájékoztatás miatt a médiaszolgáltatókra, akár "950 000 dolláros" pénzbírság kivethető lenne.Szalai Annamária arra is felhívta az államtitkár figyelmét, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatással kapcsolatos rendelkezés 1996 óta létezik a magyar jogrendben, és azt számos európai országban is alkalmazzák, például az Egyesült Királyságban, Németországban vagy Franciaországban."Az emberi méltóság médiával szembeni védelme az európai médiaszabályozás egyik legfontosabb alapja, és Európában széles körű a konszenzus a tekintetben, hogy a megóvásához fűződő érdek felismeréséből fakadó konkrét jogszabályi előírások a sajtószabadság legitim korlátját képezhetik" - állapította meg a levélben Szalai Annamária.