Nem titkolhatja el Szalai Annamária, a Nemzeti Hírközlési és Médiahatóság elnöke, hogy mit írt a magyar médiahelyzetről az amerikai külügyi államtitkárnak - döntött a bíróság a TASZ keresete nyomán. A jogvédő szervezet az Alkotmánybíróság üléseinek jegyzőkönyveibe is belenézne.
Két ügyben tárgyalt felperesként a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a Fővárosi Bíróságon hétfőn délelőtt. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal (NMHH) szemben, Szalai Annamária levelével kapcsolatban megnyerték a pert, az Alkotmánybíróság (Ab) ellen benyújtott panasszal kapcsolatosan határozat egyelőre nem született.
Az első fokon megnyert ügy kapcsán Hüttl Tivadar, a TASZ adatvédelem és információszbadság programvezetője azt mondta a hvg.hu-nak, hogy szervezetük azért fordult a Fővárosi Bírósághoz, mert nem nézhettek bele abba a levélbe, amit 2011. augusztus elején Szalai Annamária írt Thomas O. Melia amerikai külügyi helyettes államtitkárnak. Ebben a levélben az NMHH elnöke reagált a helyettes államtitkár magyar médiatörvénnyel kapcsolatban megfogalmazott kritikájára. Melia július végén bírálta a magyar kormány, illetve kormányzó pártok számos intézkedését.
Nem magánlevél
Akkor a külügyi államtitkár több országot is érintő tájékoztatójában beszélt Magyarországról és úgy nyilatkozott, hogy "számos közelmúltbeli esemény aggodalomra ad okot Magyarország demokratikus pályáját illetően". A médiatörvénnyel kapcsolatban Melia nehezményezte, hogy a kormány a kormánypárthoz igazodó tagokra cserélte le a médiafelügyeleti testület tagjait. Kifogásolta, hogy a tanács nem csupán a rendeletalkotásra, de súlyos bírságok kiszabására is jogosult lehet az általa "kiegyensúlyozatlannak" és "az emberi méltóságot sértőnek" minősített híradásokkal kapcsolatban. Az eset Deutsch Tamás obszcén bejegyzése miatt is emlékezetes maradt.
Szalai Annamária néhány nappal később írta meg válaszát az amerikai külügyminisztérium képviselőjének, ezt az írást kérte a TASZ (2011. október 28-án küldött közérdekű adatigénylésével) az NMHH-tól. A betekintést azonban az írás magánjellegére hivatkozva megtagadták. A bíróság megvizsgálta a szóban forgó levelet és úgy ítélte meg, hogy abban kizárólag hivatalos ügyek szerepelnek az NMHH működéséről és a médiatörvényről, ezért első fokon igazat adott a felperesnek, és a levél nyilvánosságra hozatalára szólította fel az alperest.
„Nehezen képzelhető el, hogy a fellebbviteli bíróság megváltoztassa az elsőfokú – tehát nem jogerős – ítéletet. A TASZ bízik abban, hogy ezt az NMHH is belátja, és nem húzza el a levél nyilvánosságra hozatalát azzal, hogy fellebbezéssel támadja a mai határozatot” – mondta Hüttl Tivadar.
Zárt ajtókat döngetnek
A második bírósági tárgyaláson a tényleges életfogytiglani szabadságvesztéssel (röviden: tész) kapcsolatos alkotmánybírósági ülések anyagainak kiadásáról volt szó, határozat azonban nem született. A 2012. január elsejével hatályba lépő Alaptörvényben foglalt tényleges életfogytiglani szabadságvesztést „szándékos, erőszakos bűncselekmény elkövetése” esetén lehet kiszabni. Ezt az Ab már nem vizsgálhatja, viszont korábban csak a Büntető törvénykönyvben (Btk.) szabályozták a kérdést, és arra kiterjedt az Ab hatásköre. A rendelkezést még az első Orbán-kormány alatt alkották meg 1998-ban, s a közvetlen előzménye a móri mészárlás volt. A jogász és kriminológus szakma azonban élesen bírálta, mondván, a legsúlyosabb büntetés utólagos bírói felülvizsgálásának kategorikus elvetése embertelen megoldás.
Az Alkotmánybíróság több beadvány nyomán is vizsgálta a legsúlyosabb büntetőjogi szankció alkotmányosságát, az „alkotmányos büntetés” emberellenes voltát. Ezzel kapcsolatosan többször ülésezett már a testület, a gyűlések tényleges tartalmi anyagát, illetve az alkotmánybírák meghívóit azonban nem adták ki a TASZ kérésére.
Az Ab „saját működésének illetéktelen külső befolyástól mentességét” szeretné megőrizni, ezért nem kívánja a saját maga számára az üléseiről készített emlékeztetőket megosztani a nyilvánossággal. Az állami szervek hatékony, befolyástól mentes működése a TASZ szerint is legitim érdek, ugyanakkor ezt nem lehetséges általános értelemben, minden ügyre kiterjedően értelmezni. Tekintettel arra, hogy a tész az Alaptörvény része, azt az Alkotmánybíróság nem jogosult felülvizsgálni, ezért a jövőben nagy biztossággal kizárható, hogy konkrétan a tészről érdemi döntés születhessen. Ebből fakadóan ebben a tárgyban kizárt az alkotmánybírák jövőbeli befolyásolása.
A tésszel kapcsolatos közérdekű adatok kiadására vonatkozó per határozatának kihirdetésére március 13-án kerül sor.
| Ezt a levelet írta Szalai Annamária Thomas Meliának |
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) közölte, eleget tesz a bíróság döntésének és nyilvánosságra hozza a kérdéses levelet. A TASZ-nak eljuttatni szándékozott levelet az NMHH az MTI-nek is elküldte, ebben a magyar médiahatóság elnöke felhívta az amerikai politikus figyelmét arra, hogy a képviselőház külügyi bizottsága előtt ismertetett jelentésének a magyar médiaszabályozást érintő része számos téves vagy pontatlan megállapítást tartalmaz.
Szalai Annamária levelében rámutat arra, hogy Magyarországon a hatóság elnöke az új médiatörvény felhatalmazása alapján valóban alkothat rendeleteket, de ezek csak a hírközlési ágazat működését érintik. Azaz a hatóság elnökének semmiféle olyan tárgykörben nincs rendeletalkotási joga, amellyel a média szabad működését korlátozhatná.
"A törvény alapján jelenleg az elnök rendeletben állapítja meg a frekvenciadíjak, az azonosítók lekötéséért és használatáért fizetett díjak, a felügyeleti díj, valamint a hatósági eljárásért fizetendő díjak mértékét, a díjak megfizetésének módját, feltételeit és a díjképzés szabályait, azaz semmiféle olyan tárgykörben nem hozhat rendeletet, mellyel a média szabad működését korlátozhatná" - szerepel a levélben.
Az NMHH elnöke levelében kifejtette azt is, hogy kiegyensúlyozatlan tájékoztatás miatt a hatályos médiaszabályozás szerint pénzbírság nem szabható ki, ezért alaptalan a külügyi államtitkár aggodalma, amely szerint kiegyensúlyozatlan tájékoztatás miatt a médiaszolgáltatókra, akár "950.000 dolláros" pénzbírság kivethető lenne.
Szalai Annamária arra is felhívta az államtitkár figyelmét, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatással kapcsolatos rendelkezés 1996 óta létezik a magyar jogrendben, és azt számos európai országban is alkalmazzák, például az Egyesült Királyságban, Németországban vagy Franciaországban. "Az emberi méltóság médiával szembeni védelme az európai médiaszabályozás egyik legfontosabb alapja, és Európában széles körű a konszenzus a tekintetben, hogy a megóvásához fűződő érdek felismeréséből fakadó konkrét jogszabályi előírások a sajtószabadság legitim korlátját képezhetik" - állapította meg a levélben Szalai Annamária. |
Friss kutatások szerint a kismamáknak semennyi alkoholt sem szabadna fogyasztaniuk, mert ezzel súlyosan kockáztatják gyermekük egészségét.
Lopást kizáró rendszert nem lehet alkotni, de mi a helyzet a hazudozással? Vélemény.
Bár a támadás meglepte a világot, voltak jól látható előjelei annak, hogy mire készül az Egyesült Államok.
Az uniós külügyminiszterek brüsszeli tanácskozásának szóba került az Oroszországgal szembeni büntetőintézkedések újabb köre.
Orbán korábban azt mondta, ez tüdőn lőné a gazdaságot.
Fizikai és mentális megterhelésre figyelmeztetnek.
