Az őket ért fenyegetések miatt nagyobb rendőri készültséget kért az Egymillióan a magyar sajtószabadságért (Milla) a rendőrségtől, amelyet az LMP is támogatott. A Milla egyik főszervezője, Juhász Péter feljelentést is tett ismeretlen tettes ellen.

„Lehet, hogy a „millások” meg lesznek lepve, mikor 3-5 fős „szabadcsapatok” be-betámadnak közéjük és viperával és hasonlókkal ütnek, akit érnek, aztán visszavonulnak – és ezt bizonyos (véletlenszerű) időközönként ismétlik, a tömeg legkülönbözőbb részein. Az az idő jött el, mikor nincs válogatás, mérlegelés, különbségtétel. A szavak ideje lejárt. A sünöknek pedig el kell fogadniuk, hogy nem lehet mindenkit bevinni és bevédeni sem. Persze nem akarok ötleteket adni senkinek sem :).” Erre egy testvér úgy válaszol: „…barátom, benned lelki társra találtam!”

Ezzel, az egyik közösségi internetes oldalról beidézett szöveggel hívta fel a rendőrség figyelmét a Milla megmozdulásának egyik szervezője, Fazekas Tamás ügyvéd a Budapesti Rendőr-főkapitányságon március 13-án megtett feljelentésében arra, hogy a szervezet milyen fenyegetéseket kapott március 15-én, a Szabad Sajtó út és Erzsébet híd pesti hídfője között tartandó rendezvénye előtt. Mindez Juhász Péter és ügyvédje szerint kimeríti a közösség tagja elleni erőszak bűntette előkészületének megalapozott gyanúját, ami és kérték, hogy a rendőrség rendelje el a nyomozást.

Cél: a társadalom félreinformálása

Juhász Péter szerkesztőségünknek beszámolt arról is, hogy a viperás fenyegetésen túl a kormánnyal szimpatizáló erők más módon is felemelték a hangjukat velük szemben. „Így Kovács Zoltán kommunikációs államtitkár azon megjegyzése, amely szerint gyűlöletkeltő csoport vagyunk, nem más, mint a kormányzati propagandának a társadalom félreinformálására való törekvése.” Ugyanide sorolta a Milla rendezvényének főszervező Bayer Zsolt újságírónak azt a bejegyzését, amely szerint lerugdossák azokat a millásokat, „azokat a velük egyet nem értőket”, akik megpróbálnának felszállni azokra a buszokra, amelyekkel a békemenet részvevői a fővárosba érkeznek.

Bődey János

„A rendezvényünk mellé szervezett ellentüntetés sem más, mint provokáció” – jegyezte meg Juhász Péter –, mivel a demonstrációk miatt megtartott rendőrségi egyeztetésen egy magánszeméllyel, egy idős nénivel találtuk magunkat szembe, aki azt mondta, hogy ő a magas adók miatt akar a rendezvényünk közelében tüntetni.” Juhász Péter elmondta, mindenképpen egy békés demonstrációt szeretnének, ezért a színpadot hátrébb viszik, hogy nagyobb legyen a távolság a két esemény részvevői között. „A rendőrség nagyobb erőkkel lesz kint, és több szervezővel készülünk, de kamerákat is viszünk magunkkal, hogy mindent rögzítsünk.” Ezzel együtt Juhász Péter hangsúlyozta, hogy nincs bennük félelem, ők csak a provokációt akarják elkerülni.

Az LMP megfelelő rendőri biztosítást kért

A Millát ért fenyegetések miatt az LMP közleményben fordult a rendőrséghez kérve, hogy a testület „vegye komolyan a törvényben előírt kötelezettségeit, a két tüntetői csoportot megfelelő biztonsági intézkedésekkel válassza el egymástól, és vegye elejét a demonstrációt megelőző félelemkeltésnek. Az állam alapvető feladata a békés gyülekezéshez való jog biztosítása.” A párt részéről emlékeztettek arra is, hogy a január 2-án, az Operaház előtt tartott tüntetésen „a rendőrség engedte, hogy radikális tüntetők beékelődjenek a több tízezres békés tömegbe, majd pedig képtelen volt az ott demonstrálókat, köztük LMP-s szimpatizánsokat, megvédeni a rendzavaróktól.”

Nem csak az Operánál nem tudták megakadályozni az egyenruhások, hogy szélsőjobboldali tüntetők a békésen demonstrálók közé vegyüljenek és agresszívan lépjenek fel a rendezvény részvevőivel szemben, hanem az Új Színháznál február 1-jén tartott eseményen sem. Akkor az összegyűlt tüntetők és ellentüntetők között komolyabb dulakodás alakult ki, és a rohamrendőrök  egy 20-30 fős szélsőjobboldali csoportnak a kordonokon kívülre terelésével vetettek véget az incidensnek.

A BRFK a rendezvények után ad ki adatokat

A Millát ért fenyegetésekkel és az LMP felhívásával kapcsolatban megkerestük a Budapesti Rendőr-főkapitányságot (BRFK) arról érdeklődve, milyen módon, mekkora erővel készülnek a rendezvény, illetve a többi esemény, köztük a békemenet biztosítására. Válaszukban azt hangsúlyozták, hogy ezt az információt csak az eseményeket követően tudják kiadni szerkesztőségünknek. „A rendőrség által biztosított rendezvények biztosítási tervei minősített iratok, így ezzel kapcsolatban nem áll módunkban információt közölni. A rendezvények költségeinek összegzése értelemszerűen a rendezvények befejezése után kezdődik meg, így arról tájékoztatás csak a későbbiekben adhatunk.”

Rendőrségi forrásunk szerint egyébként a március 15-i rendezvények, demonstrációk biztosítása a rendőrségnek mintegy százmillió forintjába kerülhet. Természetesen ez nem csak a BRFK biztosítási költségeit tartalmazza, hanem többek között a Készenléti Rendőrségre berendelt egyenruhásokét is. Kértük a budapesti főkapitányságtól azt is, hogy korábbi évekre vonatkozóan is adja meg azt, mennyibe került az adófizetőknek egy-egy március 15-i biztosítás. Ezeket az adatokat cikkünk megjelenéséig nem küldték el nekünk.

Négy évvel ezelőtt, amikor március 15-én randalírozás tört ki a Józsefvárosban, és azzal kapcsolatban Budaházy György ellen eljárást indított a BRFK gyülekezési jog megsértése miatt, a BRFK biztosítási költségei összesen hatvanmillió forintra rúgtak.