Változatlan az a szabály, hogy ha a köztársasági elnök megbízatása a mandátumának lejárta előtt szűnt meg, utódját harminc napon belül meg kell választani - mondta az alkotmányjogász és egyetemi docens.

Sonnevend Pál hozzátette, ha megbízatása megszűnt, a köztársasági elnök hatásköreit az új elnök hivatalba lépéséig az Országgyűlés elnöke - Kövér László - gyakorolja, ő azonban - a köznyelvben gyakran alkalmazott formulával szemben - nem ideiglenes köztársasági elnök, ilyen megnevezés nincs a magyar közjogi rendszerben.

Mindez a korábbi szabályozás alapján is így volt, azzal a korlátozással, hogy az államfői jogkört átmenetileg gyakorló házelnök nem élhetett a köztársasági elnök vétójogával, tehát nem küldhetett vissza törvényt a parlamentnek megfontolásra, és nem fordulhatott előzetes normakontrollt kérve az Alkotmánybírósághoz. Korábban az államfői jogkört gyakorló házelnök kegyelmezési jogköre is korlátozott volt, és az Országgyűlést sem oszlathatta fel. Az új alaptörvény ezeket a korlátozásokat nem tartalmazza, vagyis a helyettesítési jog tágult - magyarázta a szakértő.

Ilyen esetben a házelnöki feladatokat a parlament által kijelölt alelnök veszi át. Változott a lemondás eljárásszabályozása is. A köztársasági elnök jogállásáról szóló sarkalatos törvény szerint bár az államfő az Országgyűléshez intézett írásbeli nyilatkozatával továbbra is lemondhat megbízatásáról, a lemondás érvényességéhez a Ház elfogadó nyilatkozata szükséges. A parlament 15 napon kelül kérheti őt, hogy elhatározását fontolja meg; ha fenntartja szándékát, a lemondás tudomásulvételét a képviselők nem tagadhatják meg.

Sonnevend Pál ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az alaptörvény szövege - ellentétben a korábbi alkotmánnyal - nem ír elő országgyűlési beleegyezést az államfő lemondásához, csak azt rögzíti, hogy a köztársasági elnök megbízatása megszűnik a lemondásával. Szerinte így kérdéses, hogy ezt sarkalatos törvény további feltételhez kötheti-e.