"Ahogyan tavaly, úgy idén sem sikerült a terv: a bíróság nem dőlt be a rendőrség 13 oldalnyi érvelésének, hanem a rendezvény bejelentőjének és az őt képviselő Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyvédjének adott igazat. A bírósági végzés kimondja, hogy a MMM-et meg lehet tartani a bejelentett útvonalon, nem áll fenn ugyanis olyan indok, ami a törvény szerint annak rendőrségi tilalmát megalapozná" - olvasható a TASZ honlapján.

Megnehezíti, de nem lehetetleníti el a közlekedést

Mint megírtuk: a BRFK arra hivatkozva nem adott engedélyt a melegfelvonulásnak, hogy az 1500 résztvevőre tervezett rendezvény megtartása Budapest belvárosának forgalmát megnehezítené. A rendőrségnek azt nem sikerült bizonyítania, hogy el is lehetetlenítené a közlekedést a menet – márpedig a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény (Gytv.) 8. § (1) bekezdése alapján csak abban az esetben tilthatta volna meg a rendezvényt, ha a „közlekedés más útvonalon nem biztosítható” - írja a TASZ.

A bíróság megállapította, hogy a rendőrség határozata „részben a közlekedés elnehezülését (tömegközlekedés és gépjárművel történő közlekedés lassulása), de nem ellehetetlenülést igazoló általános hivatkozásokat, valamint a Gytv. 8.§ (1) bekezdésében megfogalmazott tiltó ok szempontjából nem releváns megállapításokat (turisztikai látványosságok megközelíthetősége, trolibuszok helyett dízel üzemű buszok használata) tartalmaz”.

Stiller Ákos

A rendőrség esetleges közterület-lezárásokra, várható rendezvényekre, nem pontosan meghatározott területekre, valamint konkrétumokat nélkülöző, jövőbeli, bizonytalan feltételezésekre, végül általános forgalmi adatokra hivatkozott. Mindez a rendezvény tiltására nem adhat alapot.

"Tévesen értelmezte" a rendőrség a saját szerepét is

A bíróság ismét leszögezi, hogy tévesen értelmezte a rendőrség a saját szerepét is: a rendőrségnek nem feladata összemérni a gyülekezéshez való joggal mások mozgási szabadsághoz való jogát, sem a közlekedés rendjéhez fűződő közérdeket, mert a konkuráló jogok és érdekek közti mérlegelést a jogalkotó már lefolytatta. A tiltási okokat a törvény kimerítően felsorolja, további mérlegelést a rendőrség nem folytathat.

A bíróság szerint a rendezvény „vélelmezhető” ellenzőinek és a rendezvény résztvevőinek szóbeli konfrontációjára való utalás elfogadhatatlan feltételezés – ilyen alapon a rendőrség a bekiabálások veszélye miatt betilthatna egy rendezvényt, holott az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint éppen hogy gondoskodnia kell a gyülekezési jog biztosításáról.

A bíróság számos ügyben értelmezte már a közlekedéssel kapcsolatos tiltási okot és ezért most kifejezetten felhívta a figyelmet arra, hogy a rendőrséggel szemben "feltétlen az a társadalmi elvárás, hogy határozatai során jogszerűen és a bírósági döntéseket, iránymutatásokat mindenek felett szem előtt tartva járjon el és azokat érvényre juttassa".

Tavaly februárban a Fővárosi Bíróság helyezte hatályon kívül azt a rendőrségi döntést, amely megtiltotta a június 18-ra, a budapesti Hősök tere és az Alkotmány utca közötti útvonalra tervezett Meleg Méltóság Menetét. A bíróság döntése szerint 2010 szeptemberében a BRFK tudomásul vette a melegfelvonulás Hősök tere és Erzsébet tér közötti szakaszát, így azt már nem tilthatja meg. Az Erzsébet tér és az Alkotmány utca közötti szakaszon pedig azért lehet átvonulni, mert a közlekedés a rendezvény ideje alatt más útvonalon is biztosítható, így a rendőrség által megállapított tilalmi ok nem áll fenn – állapították meg 2011-ben.