szerző:
hvg.hu

Úgy akarja a kutatás-fejlesztés nehéz helyzetét javítani a kormány, hogy közben kivonul a hazai innováció finanszírozásából, mondván, a büdzséből származó forintokat pótolja majd az innovációs járulékbevétel.

Nincs tartaléka az innovációs szférának – jelentette be néhány héttel ezelőtt a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) közgyűlésén a szervezet elnöke, Szabó Gábor. Ezért is olvashatták az aggódók megnyugvással a Széll Kálmán-terv 2.0-ban, hogy a kutatás-fejlesztés és innováció területén szebb jövőt helyez kilátásba a program. A dokumentum különböző erről szóló fejezeteiben mindent megígér ("számottevő és versenyképes kutatóintézet-hálózat, egységes középtávú kutatás-fejlesztés és innovációs pályázati támogatási rendszer kialakítása"), a kiadáscsökkentésekről szóló fejezetben azonban feketén-fehéren kiderül, hogy mindezt állami segítség nélkül képzelik.

Az egyik kéz elvesz, a másik ad?

Pedig a program készítői is elismerik, hogy "Magyarország kutatás-fejlesztési teljesítménye lényegesen elmarad az EU átlagától: a hazai kutatásfejlesztési ráfordítások teljes szintje alig haladja meg a bruttó hazai termék 1 százalékát". Ezért "meg kell újítani az innovációs stratégiát és az innovációra ösztönző szabályozási környezetet". Ráadásul Magyarország uniós elnöksége alatt fogadták el az EU 2020-as stratégiáját, ami a nevezett dátumra országonként legalább 1,8 százalékos GDP-arányos ráfordítást irányoz elő.

Ködösek a kormány elképzelései arról, hogy növelnék a kutatásokra szánt pénzeket
©

Ehhez képest megtakarítási céllal módosították a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (KTIA) támogatásáról szóló törvényt, ami egyrészt előírja, hogy az innovációs járulékokból a cégektől befolyt minden forinthoz egyet hozzátesz az állam a költségvetésből, másrészt rögzíti, hogy az állami támogatás nem lehet kevesebb, mint "a tárgyévet két évvel megelőző esztendőben befolyt innovációs járulék összege". Ez éves szinten mintegy 22 milliárd forint. A módosítás miatt az alap már most elesik az állami forrástól, 2013-tól pedig egyáltalán nem számíthat rá. Jövőre 25,2 milliárd forint, 2014-ben pedig 48 milliárd forint költségvetési támogatás szűnik meg – állapítják meg a dokumentumban.

A kieső összeget az innovációs járulékból pótolják majd. Ezt azzal magyarázzák a terv készítői, hogy "az állam elsődleges feladata a felfedező kutatások támogatása", az innováció tényleges helye pedig "a kutató és fejlesztő intézmények partnersége mellett az innovatív vállalat”. Ezért a "felfedező kutatások támogatását" célozza meg az állam, és az MTA-hoz tartozó Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok költségvetési támogatását részesíti előnyben, ami idén 2011-hez képest már negyven százalékkal több volt, 5,4 milliárd forintról 7,7 milliárdra emelkedett. AZ MTA költségvetése viszont már idén 9,1 milliárd forinttal nőtt. A testület elnöke, Pálinkás József az összeg felhasználásával kapcsolatban azt mondta, hogy többek között műszereket szereznek be mintegy kétmilliárd forintért. Ilyen mértékű fejlesztés az MTA intézeteiben 2000 óta nem volt.”

Nincs tartaléka az innovációs szférának

Ehhez képest az innováció fontosságáról mint az ország jövőjének egyik pilléréről beszélt a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) néhány héttel ezelőtt megtartott közgyűlésén Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter, aki egyben a Nemzeti Kutatási, Innovációs és Tudománypolitikai Tanács elnöke is. A MISZ elnöke ezután tartotta szükségesnek megemlíteni, hogy a magyar innovációs szféra hét szűk esztendő után van, és nincs tartaléka.

A Magyar Innovációs Szövetséget nem érte meglepetés

A konvergenciaprogram kutatás-fejlesztésre és innovációs területre vonatkozó részéhez a MISZ véleményét közvetlenül nem kérték ki – közölték a hvg.hu-val, de egyes elemeiről külön-külön egyeztettek a MISZ és a kormány képviselői.

A terv "K+F-et érintő fejezetei nem okoztak sem pozitív, sem negatív meglepetést. Természetesen a szövetség nem minden elemmel ért egyet” – írták, így például korábban kifogásolták, hogy miközben kormányzati részről az innováció fontosságát hangsúlyozták a nemzet felemelkedésének szempontjából, a gyakorlati lépések nem igazolták ezt. „Ugyanakkor a Nemzeti Innovációs Stratégia kialakítása, melyhez szakvéleményünkkel hozzájárulunk, valamint a Horizont 2020 program hangsúlya és a K+F ráfordításokra kitűzött 1,8 százalék üdvözlendő.” Azt azonban, hogy ezt a kormány milyen összegekből és hogyan tervezi összeszedni, nem tudták a hvg.hu-nak megmondani.

A MISZ tavaly még nyílt levélben tiltakozott amiatt, hogy a vállalatok a továbbiakban innovációs járulékukból nem írhatják le a saját innovációs tevékenységük, illetve a nonprofit vagy költségvetési kutatóhelyeknél megrendelt K+F beruházások költségét. Ez szerintük szemben áll a KTIA egyik fő céljával, azzal, hogy ösztönözze a vállalatokat arra, hogy saját K+F tevékenységet végezzenek, illetve ilyen megrendeléseket adjanak kutató szervezeteknek.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
hvg.hu Vállalkozás

Az innováció a kkv-k jövője

Harmadszor keresi az Invitel a kis- és középméretű vállalkozások közt azokat a cégeket, melyekre az innováció, a hatékonyság, a kreativitás és a maximalizmus egyaránt jellemző. Közülük választja ki a zsűri az InnoMax idei díjazottjait.

MTI Gazdaság

Innovációs konferencia: növelni kell a k+f ráfordításokat

Az Európai Unió GDP-jének 3 százalékát kutatás-fejlesztésre kell fordítani 2020-ra – ismertette Peredy Zoltán, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) stratégiai főosztályvezető-helyettese szerdán Debrecenben, az észak-alföldi regionális innovációs konferencián.

hvg.hu Vállalkozás

Innováció nélkül a kkv-k élete is keserűbb

Az idei InnoMax pályázatra többen, minden eddiginél több szektorból pályáztak, de az Invitel által felkért zsűrinek, mely azokat a kis- és középméretű vállalkozásokat kereste, amikre az innováció, a hatékonyság, a kreativitás és a maximalizmus egyaránt magas szinten jellemző, nem volt nehéz dolga. A pályázókról és a kkv szektorról kérdeztük a díjátadó előtt Zsembery Györgyöt, a zsűri elnökét, az Invitel vezérigazgató-helyettesét.

A román kormány mumusa lehet az Európai Főügyészség első vezetője

A román kormány mumusa lehet az Európai Főügyészség első vezetője

Kétmillió éve nem volt akkora macera a szülés, mint most

Kétmillió éve nem volt akkora macera a szülés, mint most

Budapesti gigaépítkezéshez tárgyalnak külföldi partnerrel a jegybanki alapítványok

Budapesti gigaépítkezéshez tárgyalnak külföldi partnerrel a jegybanki alapítványok

Itt az új tévégyártó: egyszerre több új készüléket is kiad a Motorola

Itt az új tévégyártó: egyszerre több új készüléket is kiad a Motorola

Csekket vitt Rogánnak Karácsony, hogy befizethesse a Tiborcz-adót

Csekket vitt Rogánnak Karácsony, hogy befizethesse a Tiborcz-adót

Márki-Zay jobban örült volna Lázárnak, de a béke követét kapta ellenfélnek

Márki-Zay jobban örült volna Lázárnak, de a béke követét kapta ellenfélnek