Nincs tartaléka az innovációs szférának – jelentette be néhány héttel ezelőtt a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) közgyűlésén a szervezet elnöke, Szabó Gábor. Ezért is olvashatták az aggódók megnyugvással a Széll Kálmán-terv 2.0-ban, hogy a kutatás-fejlesztés és innováció területén szebb jövőt helyez kilátásba a program. A dokumentum különböző erről szóló fejezeteiben mindent megígér ("számottevő és versenyképes kutatóintézet-hálózat, egységes középtávú kutatás-fejlesztés és innovációs pályázati támogatási rendszer kialakítása"), a kiadáscsökkentésekről szóló fejezetben azonban feketén-fehéren kiderül, hogy mindezt állami segítség nélkül képzelik.

Az egyik kéz elvesz, a másik ad?

Pedig a program készítői is elismerik, hogy "Magyarország kutatás-fejlesztési teljesítménye lényegesen elmarad az EU átlagától: a hazai kutatásfejlesztési ráfordítások teljes szintje alig haladja meg a bruttó hazai termék 1 százalékát". Ezért "meg kell újítani az innovációs stratégiát és az innovációra ösztönző szabályozási környezetet". Ráadásul Magyarország uniós elnöksége alatt fogadták el az EU 2020-as stratégiáját, ami a nevezett dátumra országonként legalább 1,8 százalékos GDP-arányos ráfordítást irányoz elő.

Ködösek a kormány elképzelései arról, hogy növelnék a kutatásokra szánt pénzeket

Stiller Ákos

Ehhez képest megtakarítási céllal módosították a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (KTIA) támogatásáról szóló törvényt, ami egyrészt előírja, hogy az innovációs járulékokból a cégektől befolyt minden forinthoz egyet hozzátesz az állam a költségvetésből, másrészt rögzíti, hogy az állami támogatás nem lehet kevesebb, mint "a tárgyévet két évvel megelőző esztendőben befolyt innovációs járulék összege". Ez éves szinten mintegy 22 milliárd forint. A módosítás miatt az alap már most elesik az állami forrástól, 2013-tól pedig egyáltalán nem számíthat rá. Jövőre 25,2 milliárd forint, 2014-ben pedig 48 milliárd forint költségvetési támogatás szűnik meg – állapítják meg a dokumentumban.

A kieső összeget az innovációs járulékból pótolják majd. Ezt azzal magyarázzák a terv készítői, hogy "az állam elsődleges feladata a felfedező kutatások támogatása", az innováció tényleges helye pedig "a kutató és fejlesztő intézmények partnersége mellett az innovatív vállalat”. Ezért a "felfedező kutatások támogatását" célozza meg az állam, és az MTA-hoz tartozó Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok költségvetési támogatását részesíti előnyben, ami idén 2011-hez képest már negyven százalékkal több volt, 5,4 milliárd forintról 7,7 milliárdra emelkedett. AZ MTA költségvetése viszont már idén 9,1 milliárd forinttal nőtt. A testület elnöke, Pálinkás József az összeg felhasználásával kapcsolatban azt mondta, hogy többek között műszereket szereznek be mintegy kétmilliárd forintért. Ilyen mértékű fejlesztés az MTA intézeteiben 2000 óta nem volt.”

Nincs tartaléka az innovációs szférának

Ehhez képest az innováció fontosságáról mint az ország jövőjének egyik pilléréről beszélt a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) néhány héttel ezelőtt megtartott közgyűlésén Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter, aki egyben a Nemzeti Kutatási, Innovációs és Tudománypolitikai Tanács elnöke is. A MISZ elnöke ezután tartotta szükségesnek megemlíteni, hogy a magyar innovációs szféra hét szűk esztendő után van, és nincs tartaléka.

A Magyar Innovációs Szövetséget nem érte meglepetés

A konvergenciaprogram kutatás-fejlesztésre és innovációs területre vonatkozó részéhez a MISZ véleményét közvetlenül nem kérték ki – közölték a hvg.hu-val, de egyes elemeiről külön-külön egyeztettek a MISZ és a kormány képviselői.

A terv "K+F-et érintő fejezetei nem okoztak sem pozitív, sem negatív meglepetést. Természetesen a szövetség nem minden elemmel ért egyet” – írták, így például korábban kifogásolták, hogy miközben kormányzati részről az innováció fontosságát hangsúlyozták a nemzet felemelkedésének szempontjából, a gyakorlati lépések nem igazolták ezt. „Ugyanakkor a Nemzeti Innovációs Stratégia kialakítása, melyhez szakvéleményünkkel hozzájárulunk, valamint a Horizont 2020 program hangsúlya és a K+F ráfordításokra kitűzött 1,8 százalék üdvözlendő.” Azt azonban, hogy ezt a kormány milyen összegekből és hogyan tervezi összeszedni, nem tudták a hvg.hu-nak megmondani.

A MISZ tavaly még nyílt levélben tiltakozott amiatt, hogy a vállalatok a továbbiakban innovációs járulékukból nem írhatják le a saját innovációs tevékenységük, illetve a nonprofit vagy költségvetési kutatóhelyeknél megrendelt K+F beruházások költségét. Ez szerintük szemben áll a KTIA egyik fő céljával, azzal, hogy ösztönözze a vállalatokat arra, hogy saját K+F tevékenységet végezzenek, illetve ilyen megrendeléseket adjanak kutató szervezeteknek.