Rogán lett a "főnök" - majdnem mindegyik "fideszes terrier" célba ért
Rogán Antal, Répássy Róbert, Szijjártó Péter – a Fidesz egykori titánjai az elmúlt tíz évben számos jelentős ügyet vittek keresztül az Országgyűlésben. Emlékeznek még a lex-Répássyra vagy "Az Apró-Gyurcsány-érdekkör privatizációból, állami megrendelésekből, illetve állami hitelekből történő meggazdagodásának titkairól" elnevezésű parlamenti vizsgálóbizottságra? A hvg.hu összeállításából megtudhatja, hol kezdték a pártban a ma már jelentős pozíciót betöltő politikusok.
Az 1998-2002-es parlamenti ciklushoz hasonló folyamatok zajlanak a kormányzati változások körül - mondta a hvg.hu-nak a Fideszben régóta politizáló, a pártban ma is aktív egyik politikus. Akkor is és most is félidőben váltott Orbán, és a szakembereket több meghatározó pozícióban is pártpolitikusra cserélte le. 2000-ben például így kapott jelentősebb szerepet Varga Mihály, akit Orbán most is magasabb polcra helyez, amikor Fellegi Tamás helyett az IMF-tárgyalódelegáció élére nevezi ki.
Réthelyi Miklós és Fellegi Tamás helyett ismét a pártpolitikusok kerülnek előtérbe. Forrásunk ugyanakkor úgy látja, nem kell harcosabb politizálásra számítani, sőt, szerinte a kinevezett politikusokra - Balogh Zoltánra, Rogán Antalra - inkább a konszenzuskeresés lesz jellemző. Az előtérbe helyezett politikusok azonban a kezdetekkor inkább markáns véleményeikkel, számos vitát kiváltó törvényjavaslataikkal tették magukat ismertté, ők voltak a miniszterelnök "terrierjei". Az alábbi összeállításból kiderül, honnan hová tartanak a Fidesz egykori titánjai.
Rogán: hol csendes, hol harcos, hol showman
Rogán Antal korábban azt nyilatkozta: „tíz év múlva bizonyára az álmaim között fog szerepelni, hogy ennek a pártnak az egyik vagy akár az első számú vezetője én lehessek”. 2010-ben a NolTV-nek ezzel kapcsolatban már úgy fogalmazott: „ma már nem erről álmodom”. Ennek ellenére Rogán, a Fidesz leendő új frakcióvezetője mindenképp a párt egyik meghatározó emberének számít, számos kényes törvényjavaslat és vita az ő nevéhez fűződik.
Politikusként leginkább csendesen meghúzódik a háttérben, ahogy egyszer a hvg.hu-nak mondta: akkor nyilatkozik, ha mondanivalója van. Az utóbbi időben Tarlós István főpolgármesterrel való konfliktusa váltotta ki a legnagyobb sajtóvisszhangot. Kettejük vitája akkor kapta a legnagyobb nyilvánosságot, amikor egymásra mutogattak abban a kérdésben, kinek az ötlete volt az útdíj bevezetése a BKV megmentésének céljából. A vállalat pénzügyi rendbetételét célzó első koncepció kidolgozásában még Rogán is részt vett, később ebből már kihagyták. A Lázár Jánost váltó leendő frakcióvezető tavaly a főváros és a kerületek közötti forrásmegosztást is átalakíttatta a kerületek javára.
A politikus első komolyabb posztja a Fidelitas elnöksége volt, kezdeti - akkor még igencsak negatív - szerepléseit a harcos hangvétel jellemezte. 2001-ben például egy parlamenti felszólalásában kijelentette: „az MSZP miniszterelnök-jelölti posztjáért kiérdemesült múmiák versenye zajlik: Horn Gyula, Medgyessy Péter, Németh Miklós, Kovács László. Ennyit az önök jövőképéről”. Az ehhez hasonló hozzászólások következtében 2004-ben a Színes Bulvár Lap olvasói őt választották Magyarország legirritálóbb politikusának.
2003-ban még visszautasította Orbán Viktor felkérését, hogy a pártelnök kabinetfőnöke legyen, egy évvel később viszont ő lett a párt kampányfőnöke, a választási vereség után pedig kissé háttérbe szorult az országos politikában. 2006-os polgármesterré választását követően sokat finomodott a stílusa, első kampányakciói, például a hivatali Saab eladása, vagy a 13. havi fizetésének szétosztása a segélyezettek között, erősítettek polzícióján.
2004-ben Rogán számos esetben bírálta az akkori informatikai minisztert, amiért Kovács Kálmán tárcája borsos árú kakaóbiztos számítógépekkel látott el számos óvodát.
Rogán nevéhez manapság elsősorban gazdasági ügyek és törvényjavaslatok kapcsolódnak, mint például a végtörlesztés, a kötelező bérkompenzáció vagy az árfolyamgát.
Amennyire nem szeret politikai kérdésekben interjút adni, olyan szívesen szerepel a bulvársajtóban, számos alkalommal nyilatkozott a családjáról, a feleségéről vagy a kutyájáról, sőt, még márkás, női hátizsákjáról is. Tavaly még a Jóban-rosszban című sorozatban is szerepelt, ahol önmagát játszotta, illetve részt vett a TV2 Mr. és Mrs. játékában is feleségével.
Szijjártó: prédalesen
A miniszterelnök szóvivője államtitkári rangban a külkapcsolatok ápolásáért lesz felelős. Szijjártó annak idején Rogánt váltotta a Fidelitas elnöki pozíciójában, 24 évesen már országgyűlési képviselő lett. 2005-ben a Fidesz Országos Választmányának elnökévé választották. 2006-ban a párt egyik szóvivője lett, majd Orbán kommunikációs igazgatóvá nevezte ki, később elnöki stábfőnökké változtatták a poszt nevét.
Elnöke volt a 2005-ös, "Az Apró-Gyurcsány érdekkör privatizációból, állami megrendelésekből, illetve állami hitelekből történő meggazdagodásának titkairól" elnevezésű parlamenti vizsgálóbizottságnak, amelynek létrehozását Szijjártó és Répássy Róbert kezdeményezték, és a nevezett "érdekkör" privatizációban betöltött szerepét, az állami vállalatokkal ápolt kapcsolatát vizsgálta, valamint azt, hogy milyen forrásokból származott Gyurcsány közel 100 milliós jövedelme. "Jól látható, hogy Gyurcsány Ferenc olyan emberek prédájává teszi folyamatosan az országot, akik szerepet játszottak az Apró-Gyurcsány érdekkör meggazdagodásában" - mondta akkor Szijjártó Péter. A Fidesz ekkor ráadásul leutánozta az SZDSZ egyik sikeres médiafogását: "tetthely sorozatot" indított, vagyis sajtótájékoztatókat tartot azok előtt a cégek előtt, amelyeket a Gyurcsány-cégek privatizáltak.
A 2010-es választási győzelem után, júniusban egy tévéinterjúban Szijjártó Kósa Lajos, a Fidesz alelnökének egy nyilatkozatára reagálva kijelentette, hogy nem túlzás a magyar államcsőd veszélyéről beszélni. A két nyilatkozat hatására a forint árfolyama zuhanni kezdett. Az azóta eltelt időben Szijjártó leginkább Orbán nyilatkozatait ismételgette, illetve a miniszterelnök nyilvános szerepléseiről számolt be.
Legutóbb Schmitt Pál volt köztársasági elnök plágiumügyével kapcsolatban vezetett be a leendő államtitkár egy új kifejezést, amikor "méltatlan bulvárkacsának" nevezte a hvg.hu tényfeltárását.
Répássy: bokszkesztyű helyett könyökvédő
1988-ban a Fidesz egyik alapító tagja volt, 1999-ben az Országos Választmány alelnökének választották, volt már frakcióvezető-helyettes, frakcióigazgató és pártalelnök is. 2010-ben a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium igazságügyért felelős államtitkára lett, jelenleg kevesebbet szerepel ebbéli minőségében a sajtónyilvánosság előtt.
Az államtitkár nevéhez fűződik többek között az úgynevezett lex Répássy. A politikus úgy módosította volna a Polgári törvénykönyvet, hogy "akinek személyhez fűződő jogát napilapban, folyóiratban, rádióban vagy televízióban közölt valamely vélemény vagy értékelés sérti - a törvényben biztosított egyéb igényeken kívül -, követelheti saját véleményének vagy értékelésének közzétételét is". A Ptk. ezen passzusáról a törvény hatálybalépése előtt Mádl Ferenc köztársasági elnök előzetes normakontollt kért az Alkotmánybíróságtól. A testület alkotmányellenesnek minősítette a vonatkozó rendelkezést.
Révész Máriusz: a kakukktojás
Révész Máriusz elsősorban önkormányzati képviselőként tevékenykedik, 1990 óta. Emellett a Fidesz Országos Választmányának is tagja volt.
Elsősorban oktatási témában nyújtott be törvénymódosító javaslatokat, de egyházi ügyekkel is többször foglalkozott. A Fidesz egykori szóvivője 2006-ban, a kampány kellős közepén bukott nagyot, mert a párt népszerűségét megtépázó botrányok miatt a rossz kommunikációt hibáztatták. Ekkor látott napvilágot például a Magyar Vizsla-ügy, amikor a lap mögött az MSZP a Fideszt sejtette, valamint a szerverügy, amikor a Fidesz egyik szerveréről behatoltak az MSZP választási anyagait tartalmazó szerverébe, ahonnan 11 órán keresztül adatokat töltöttek le.
A botrányok áldozata a kampány kellős közepén menesztett Révész Máriusz szóvivő lett, vele egy időben került lapátra Fekete Zoltán. A legnagyobb ellenzéki párt sajtóügyei ismét a Hammerstein Judit vezette fehér házi stáb kezébe kerültek; a kampány hátralévő részében a szóvivői feladatokat Szijjártó Péter és Selmeczi Gabriella látta el.
Neve akkor került újra címlapokra, de nem valamilyen politika teljesítménye, hanem megveretése miatt. 2006. október 23-án részt vett a Fidesz 1956-os megemlékezésén, ami után a nyílt utcán rendőrök bántalmazták. A politikus lapockája eltört, testén és fején zúzódásokat szenvedett. Feljelentést tett a bántalmazó rendőrök és Gergényi Péter ellen is. Az nem derült ki, pontosan kik verték meg, de két rendőrt is meggyanúsítottak bűnsegédlettel és bűnpártolással, mivel egyikük tétlenül szemlélte a brutális verést, másikuk pedig tudott róla, de szintén nem tett ellene semmit. Őket 2011 áprilisában másodfokon egy év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték.
Révész jelenleg kevesebbet szerepel országos ügyekben, inkább az önkormányzati ügyeket intézi kőbányai képviselőként, mivel a következő ciklusra is már ezt a pozíciót választotta. Mostanában leginkább a sakkot népszerűsíti a fiatalok körében, mivel civilben a Budapesti Sakkszövetség elnöke.
Cser-Palkovics András - övé a jövő?
Fiatal kora ellenére Cser-Palkovics Andrást számos nagyobb szabású ügyben előtérbe tolták. A sokat vitatott médiatörvényt például Rogán mellett Cser-Palkovics jegyezte, illetve ő nyilatkozott az új Büntető törvénykönyvről is több esetben.
A fiatal politikustól sem áll távol a vehemens hangnem. Tavaly például stílusában és tartalmában is szokatlan levelet intézett Tarlós István főpolgármesterhez, amiért reggelente neki és autós társainak megnőtt a menetidejük az M7-es fővárosi bevezető szakaszán a Budaörsi út új buszsávja miatt. Székesfehérvár polgármestere közölte: ha Budapest nem akar, Székesfehérvár lehetne az új főváros.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
