A parlament a kormánypárti szavazatokkal azután döntött arról, hogy elutasítja a népszavazás kiírását, hogy az ellenzéki párt átlagosan 135 ezer aláírást gyűjtött kérdőíveihez, vagyis a népszavazás kötelező elrendeléséhez szükséges 200 ezer támogatónál kevesebbet.

Az LMP arról kérdezte volna meg az embereket, hogy a munkáltató köteles legyen-e a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kiadni az alapszabadság kétharmadát, hogy az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb időtartama 260 nap legyen-e, továbbá arra is rákérdeztek volna, hogy elő lehessen-e írni száz napnál hosszabb próbaidőt. A kérdéseik között szerepelt az is, hogy a tankötelezettség továbbra is a 18 éves kor betöltéséig tartson-e.

Hernádi Levente Haralamposz

A frakcióvezető-helyettes a döntésre reagálva azt mondta, a referendum kiváló alkalom lett volna arra, hogy legalább utólag lefolytassák azt a társadalmi vitát, amit a kormányoldalnak a választások előtt kellett volna megtartania. A politikus hozzátette: "a Fidesz nem kért és nem kapott arra felhatalmazást a magyar választóktól arra, hogy a megszorításokra és a munkavállalói jogok leépítésére alapozza gazdaságpolitikáját". Karácsony Gergely kijelentette, ezért a kormány oktatási és munkaerőpiaci lépéseinek nincs is valós társadalmi támogatottsága.

A frakcióvezető-helyettes annak a véleményének is hangot adott, hogy a kormányoldal egyetlen érdemi kifogása a referendum költségeiről szólt. Hozzátette, hogy eközben viszont az eddigi nemzeti konzultációkra, valamint az azok kampányaira fordított összeg nagyjából megfelel egy országos népszavazás költségeinek.

A kormány nem akar valódi konzultációt, helyette "álkérdésekkel" akarja azt a látszatott kelteni, hogy kíváncsi az állampolgárok véleményére, pedig valójában csak az állampolgárok személyes adatai érdeklik - jelentette ki a politikus.