Ha az adócsökkentésre és adóegyszerűsítésre épülő program nem lendíti fel a várt mértékben a növekedést, akkor az egykulcsos adóhoz hasonlóan újabb megszorítási ciklusba kényszerítheti bele magát a kormány – így vélekedik az Orbán Viktor által július elején bejelentett „munkahelyvédelmi akciótervről” Krekó Péter, a Political Capital elemzőcég igazgatója.

A kormányfő múlt héten jelentette be a parlamentben a tízpontos akciótervét, ennek részeként a 25 év alattiaknál, az 55 év felettieknél és a képzettséget nem igénylő munkát végzőknél a munkáltatói járulékot a felére csökkentik, a 25-nél kevesebb munkavállalót foglalkoztató cégek pedig ezentúl választhatják majd a – vállalkozás profitját terhelő adókat és a bérek után fizetendő közterheket kiváltó – 16 százalékos kisvállalati adót. A szakértők, közgazdászok kidolgozatlannak és zavarosnak, ugyanakkor nem rossz pr-akciónak tartják Orbán újabb csomagját. (Az egyes pontokról, és várt hatásaikról részletesebben itt olvashat!)

A bejelentés óta az akciótervről további részleteket nem árult el a kormány, így pontosan nem lehet tudni, hogy az új vagy a régi munkavállalóra vonatkoznak-e a könnyítések, mint ahogy azt sem lehet tudni, hogy a cégeknak milyen feltételeket szab a kormány.

Ha bejön, kampánytéma lehet

Egyelőre annyi biztos, hogy a 300-400 milliárd forintot felemésztő program, amely már ősszel a parlament elé kerülhet, erőteljesen veszélyezteti a hiánycélt, így könnyen lehet, hogy az egykulcsos adóhoz hasonlóan hatalmas lyukat üt majd a költségvetésen. A csomagot a kormány ráadásul az MNB-adóból finanszírozná, így viszont előfordulhat, hogy (újra) összerúgjuk a port az IMF-fel és az Európai Unióval.

„Az egykulcsos adó költsége 500 milliárd forint volt, mégsem hozta a várt hatást. Az és a mostani akcióterv költsége összességében 800 milliárd forint. A kormány túl optimista a programmal kapcsolatban, miközben nincs ekkora politikai jelentősége” – fogalmazott Krekó Péter. Úgy véli, a kormány saját magának rakta nagyon magasra a lécet azzal, hogy 2013-ban 2 százalékos gazdasági növekedést vár.

A „dupla vagy semmi” játék 2014-ben dől el, ez pedig a Fidesz számára vagy nagyon jó, vagy nagyon rossz lesz. „Egy év múlva már érezni lehet, hogy van-e érdemi pozitív hatása a gazdaság számára az akciótervnek. 2014 elejére pedig ez már világosan ki fog derülni az adatokból. Ez viszont nagyon rizikós a kormánypárt számára, hiszen ekkor közvetlenül a választások előtt állunk majd” – hangsúlyozta Krekó Péter. Az elemző szerint ha kudarc lesz is a program, a Fidesz nem fogja beismerni, ahogy az egykulcsos adó bukását sem ismeri el. Ugyanakkor ha bejön, vagy "nagyjából bejön" az, amit az akciótervtől vár a kormány, akkor ezzel kampányolhat.

Orbán Viktor a közrádióban. Mindent egy lapra.

MTI / Máthé Zoltán

A gazdaságpolitikában, s különösen a munkahelyteremtésben – leszámítva a közfoglalkoztatás miatt megszépített statisztikákat – eddig nem ért el sikereket a kabinet, pedig Krekó Péter szerint a 2014-es választások kiemelt témája éppen ez lesz. Ráadásul a Fidesz a ciklus kezdete óta szavazóinak több mint felét elveszítette, ez a népszerűségvesztés az utóbbi fél évben vált igazán látványossá. Az elemző úgy véli, politikailag ezek az okok vezettek ahhoz, hogy a kormány megtegye ezeket a lépéseket, szerinte kizárt, hogy a munkahelyvédelmi akcióterv egy jóval korábban kigondolt stratégia része lenne. „A kormány legtöbb gazdaságpolitikai döntése improvizatív alapon, az éppen aktuális helyzetre adott válaszként születik. Vélhetően ez esetben is erről volt szó. Ha a gazdaság már növekedő pályára állt volna, és az egykulcsos adóval kapcsolatos várakozások teljesülnek, akkor vélhetően erre az intézkedésre sem lett volna szükség” – magyarázta Krekó Péter.

Az akcióterv fedezete a kormány szándéka szerint a pénzügyi tranzakciós illeték lenne, amit a tervek szerint a Magyar Nemzeti Banknak is fizetnie kellene. Azt Orbán Viktor is elismerte, hogy az illeték MNB-re való kiterjesztéséről még sok vita lesz, ugyanakkor a kormányfő igyekezett a felelősséget áttolni a jegybankra, mondván, a bank dolga lesz, hogy maga állja azt, netán áthárítja a költségeket másra. Az Orbán által is emlegetett vita egyik alapja, hogy a pénzügyi szakértők úgy vélik: azzal, hogy az állam a jegybankot és a Magyar Államkincstárat is megadóztatja, lényegében saját magát adóztatja meg, így pedig kérdéses, mennyire tud a kabinet tartósan bevételt generálni a százmilliárdokat felemésztő program mögé.

Nem mindegy, ki hova nőtt vagy csökkent

Jóllehet az ellenzék torkán egyelőre megakadt az akcióterv, az elemző szerint egyre inkább úgy tűnik, hogy az MSZP válik újra a Fidesz váltópártjává, így a magyar politika visszatér a korábbi kétosztatú bal-jobb politikai mezőbe. „Ha ez így lesz, az meghatározhatja a jövőbeli koalíciókötéseket is. Az azonban tényleg nagyon fontos, hogy inkább a Fidesz csökkent az MSZP szintjére: bár csekély mértékben nőtt az MSZP népszerűsége, a közeledés fő oka a Fidesz hitelességvesztése.”  Igaz, egyelőre a tervezett intézkedés „zavarba hozza az ellenzéket”, mivel a program szakpolitikai szempontból számos helyes irányba tett lépést tartalmaz. Szerinte az intézkedések részben alkalmasak lehetnek az elmúlt két év foglalkoztatáspolitikai lépéseinek korrigálására, ezen felül mind a munkavállalói, mind a munkaadói szervezetek alapvetően üdvözölték. Ez az oka annak is, hogy az ellenzék most csak a kormány eddigi gazdaságpolitikájának elhibázottságát tudja bírálni – mutatott rá Krekó Péter.

A többségében fideszes vezetésű önkormányzatokat is mélyen érintő államosításokkal kapcsolatban az elemző elmondta: a folyamat okoz belső konfliktusokat a kormánypártban, s még mindig hatalmas kockázatot jelent a Fidesz és a kormány számára. Leginkább azért – mutat rá Krekó Péter –, mert a kormány mindent „magához húz”, viszont nem biztos, hogy az így kialakult rendszereket működtetni tudja majd. Másrészt azért, mert mostantól minden, az iskolák és a kórházak államosítása miatt felmerülő anomáliákért a kormánynak magának kell vállalnia a politikai felelősséget. „Ez a politikai voluntarizmus, a ’nekünk minden megy’ elve könnyen visszaüthet, úgy néz ki, hogy a kormány nagyon túlvállalja magát.”