szerző:
Athena Intézet
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Még a helyiek is alig tudnak valamit a Győr közelében, Bőnyben évente megrendezett szélsőjobboldali kiképzőtáborról. A Nemzeti Arcvonal a gyöngyöspatai Véderőtől eltérően nem szereti a hajcihőt, a csoport által szervezett paramilitáris táborok mintaként szolgáltak a legtöbb szélsőjobboldali társaság számára. Az Athena Intézet riportja Magyarország egyik legszervezettebb félkatonai gyűlöletcsoportjáról.

„A szkinhedtábort keresi? Oda tudom vinni az emberhez, aki az egészet csinálja” – igazít útba egy helybéli, amikor a Győrtől 15 kilométerre fekvő 2200 lelket számláló csendes községben, Bőnyben járunk.

A falu szinte összes pontjáról látni a határban magasló szélerőműveket, forgalom alig. Az ember nem is gondolná, hogy a magyar szélsőjobboldali extrémizmus egyik központjában járunk. Igaz, a falu semmit nem érzékel a lényegét tekintve csak közigazgatásilag hozzá tartozó külterületen immár több mint egy évtizede rendszeresen megrendezett hungarista kiképzőtáborból.

Kinőtték a tábort

Győrkös István – a Magyar Nemzeti Arcvonal (MNA) nevű, magát hungaristának, nemzeti szocialistának valló szervezet vezetője – csak pár éve költözött Bőnybe, jóval az első tábor megrendezése után. A helyiek a házról, amit megvásárolt, többet tudnak mesélni, mint magáról Győrkösről, akit még mindig kevesen ismernek a helyiek közül.

Trianon-emlékmű Bőnyben
Filep István

Jó állapotú, nagyméretű, kúriaszerű házhoz érkezünk, a homlokzaton kazettában egy Szűz Mária-szobor, gondozott kert. Hátul az udvarban lovakat szerszámoznak fel. Ősz hajú, bajszos, szemüveges férfi érkezik a névtábla és csengő nélküli kapuhoz. Győrkös a bemutatkozást követően azonnal jelzi, hogy soha nem nyilatkozik a sajtónak. Végül több mint egy órát töltünk a tűző napon a kapuban állva. Győrkös – mint mondja – csak „a félreértéseket szeretné eloszlatni”, ezért vállalja mégis a nyilatkozatot.

„Az idén Tapolcán van a tábor. Ott találtunk megfelelő helyet, kinőttük az ittenit. Az utolsó évben nem is volt itt tábor csak a vezetőségnek, csak a központi mag jött össze, mert nem fértünk volna el. Egy-kétszáz fő közötti résztvevővel számolunk. Ezek újoncok” – mondja. Szerinte csak a médiának keltik a félelmet a táborral kapcsolatban. „Azt olvasni, hogy itt ilyen meg olyan halálfolyosók vannak és hogy megverik az embert. Ilyen nincsen. A tábor nem katonai jellegű, mert a katonai jellegű kiképzéssel már nem foglalkozunk. Eljutottunk arra a pontra, hogy már nem érdemes tovább művelni. Persze vannak ilyen elemei is, mert igénylik a résztvevők: ebbe beleértendő a céllövéstől kezdve minden, ami ehhez hozzátartozik, de főleg az alaki kiképzés” – közli Győrkös az interneten meghirdetett nyílt táborról.

„Itt nem volt se atrocitás, se masírozás”

A bőnyiek nem sokat tudnak arról, mi történik a kiképzőtábor területén, legfeljebb feltételezésekbe bocsátkoznak. Van, aki úgy véli, hogy semmiben nem különbözik egy „úttörő vagy cserkésztábortól”, más szerint „katonásdit játszanak”, megint más szerint „komoly katonai kiképzés” folyik. Mint mondják, falubéli még nem vett részt egyetlen eseményen sem.

Csendben szervezik a kiképzést
Filep István

A bolt és az italmérés forgalmán sem érződik, hogy Bőny bizonyos értelemben egy sajátos idegenforgalmi célpont. A falu és a tábor élete oly mértékben elválik egymástól, mintha az MNA-rendezvények helyszíne egy különálló, ráadásul elszigetelt település lenne. „Néha itt szállnak buszra, bemennek a boltba, italmérésbe, de nem isznak, nem részegeskednek, csak bevásárolnak az útra, gondolom. Itt nem volt se atrocitás, se masírozás” – mondja az egyik helybéli, akinek rokonszenvesnek tűntek a táborba érkező "turisták".

A településtől elkülönült tábor területén bevezetett szigorú rendszabályoknak nyilvánvalóan szerepük van abban, hogy az MNA immár több mint egy évtizede háborítatlanul, élénkebb rendőrségi vagy sajtóérdeklődés nélkül tartja katonai kiképzéseit és terjeszti ideológiáját a táborba érkező fiatalok között. Csizmadiáné Kiss Ildikó bőnyi jegyző azt mondta, az eddigi hivatali ideje alatt az önkormányzatnak semmilyen tennivalója nem akadt a táborral vagy annak résztvevőivel.

„Buzik, cigányok, zsidók nem vehetnek részt”

A nyári nyílt tábor meghirdetett programjában „harcászati alapok elméleti és gyakorlati oktatása”, „lőfegyver-ismereti oktatás” és „légfegyveres lövészet”, „épületharcászati alapok elméleti és gyakorlati oktatása, városharcászat elméleti oktatása” szerepelnek. A meghívó megfogalmazása szerint „Buzik, cigányok, zsidók nem vehetnek részt a táborban” és követelmény „a cigány és zsidó életmód (bűnözés, kábítószer stb.) elutasítása”.

Filep István

Maga Győrkös így nyilatkozik a követelményekről: „Miért is jöhetne? Azért, hogy gondja és baja legyen neki? Az arcvonal táborában ilyen eleve nem lehet, de a nyílt táborba se jöjjenek el, mert nem akarunk semmi gondot, meg problémát ebből. Ugyanúgy oda van írva az is, hogy ittasan senki ne jelenjen meg. Volt, aki ittasan jelent meg, mondtuk neki, hogy hátra arc és menjen szépen hazafelé. Még az úgynevezett radikális, nemzeti, szélsőjobboldali táborokban is – a jobbikosok vagy akár a szkinhedek – este már mindenki tökrészegen fetreng a földön. Ennél rosszabbat én el se tudok képzelni.”

„Nem mondom, hogy nem vagyunk mi antiszemiták. Nem szeretjük a zsidókat. Ez tény, ők se szeretnek minket. Miért szeressük őket és ők miért szeressenek minket?” – mondja a táborszervező, aki ennek ellenére tagadja, hogy antiszemita lenne. Szerinte „a nagy antiszemiták vagy antifasiszták esetleg antikommunisták”, az anti-felfogást képviselők általában „unintelligens emberek, teljes erőből gyűlölködnek és nem látják meg az egészet. Nálunk, aki ezzel a kérdéssel foglalkozik az az óhéber nyelvet is beszéli. Mi pontosan látjuk a zsidóságnak a dolgait”.

Szálasi utódai

A Magyar Nemzeti Arcvonal Magyarország egyik legszervezettebb félkatonai gyűlöletcsoportja. A csaknem húsz éve tevékeny szervezet központi feladatot lát el más extrémista csoportok félkatonai kiképzésében. Célja a fegyveres harcokra való felkészülés, amit propagandája is jól érzékeltet: egy, a csoport által készített kisfilm amerikai katonák lemészárlását mutatja be és dicsőíti a gyilkosság elkövetőit. A szervezet alapítója állítása szerint Szálasi Ferenc – az államszocializmus évtizedeit emigrációban töltő – személyes képviselőitől kapott felkérést a hungarizmus magyarországi képviseletére.

Bőny madártávlatból - békésnek látszik
Filep István

Az 1990-es években a csoport több tagját őrizetbe vették, Győrköst magát államellenes izgatás miatt felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a bíróság. Az MNA szervezte meg először a külföldi neonáci csoportokat azóta is évente hazánkba vonzó Becsület Napja névre keresztelt rendezvényt. A megemlékezést jelenleg a Vér és Becsület Kulturális Egyesületből alakult Pax Hungarica mozgalom rendezi. Győrkös „ortodox, fundamentalista hungaristáknak” nevezi a Pax Hungaricát, majd megjegyzi, hogy „amikor gyűlölködésről van szó, akkor ezen az oldalon nincsen határ”, az egyes szervezetek vetélkednek egymással.

A más szervezetek kiképzőtáborairól – hasonlót tervezett az azóta öngyilkosságot elkövetett Eszes Tamás vezette Véderő Gyöngyöspatán – úgy nyilatkozik, hogy mindegyik "törvényszerűen fullad botrányba". „Ezt főleg a szkinhedek csinálták egy jó darabig, ők koncertekkel kötötték össze a rendezvényeket” – mondja. Mint ismeretes az 1999-es Becsület Napján a Viking Klubban rendezett koncerten a résztvevők verekedésbe kezdtek az igazoltatásukra kiszálló rendőrökkel. Az esetet követően hat résztvevőt ítéltek el nyolc hónap, két évre felfüggesztett szabadságvesztésre.

Még "egyetemi tanárok is eljönnek"

Meg nem erősített sajtóértesülések szerint feltételezhető, hogy a roma sorozatgyilkosságot elkövető „Halálbrigád” is együttműködésre törekedett az MNA-val. K. Árpád, a cigánygyilkosságok perének elsőrendű vádlottja próbálta felvenni a kapcsolatot Győrkössel, Cs. István, a csoport másik tagja pedig – rendőrségi kihallgatások szerint – kapcsolatban állt az MNA debreceni tagjaival.

A tábor területén még egy rozsdásodó tengeralattjárót is találni
Filep István

A csoport tagjainak száma ismeretlen, 30-tól akár pár száz főig is terjedhet, függően attól, hogy állandó tagsággal vagy az MNA-val személyesen is kapcsolatba lépőkkel – például a nyílt táborok visszatérő résztvevőivel – számolunk-e. Az erősen hierarchizált felépítésű szervezet több „beavatottsági” szinttel rendelkezik és maga Győrkös, csak a a legszűkebb kör tagjait nevezi „az arcvonalnak” és külön tartja nyilván az úgynevezett „Népi Akciócsoportok” tagságát.

„Akik a politikai vonalat viszik, ők írják a cikkeket az újságjainkba és ők tartják az előadásokat. Még haditechnikai vonatkozásban is vannak előadóink és egyetemi tanárok is eljönnek előadást tartani.” Győrkös szerint haláláig eljárt a rendezvényeikre Kunszabó Ferenc (író, a Hunnia folyóirat volt főszerkesztője - a szerk.), ahogy Lajdi Péter (aki magát alternatív „őstörténésznek” nevezi - a szerk.) is részt szokott venni. Győrkös szerint „a mai fiatalság azt hiszem, hogy az vágyik az ilyesmire, vágyakozik az ilyen dolgokra, és ezt nem kapja meg sehol máshol”.

Az intézetről
Az Athena Intézet az extrémista csoportokat és ideológiákat kutatja, róluk gyűjt adatokat, készít tényfeltáró riportokat. Az intézet az angolszász világban elterjedt független kutatóintézetek hagyományaira támaszkodva, egy magánalapítvány keretei között működik, tevékenysége pártpolitika-semleges. Függetlenségének fenntartása érdekében az intézet a magyar állami költségvetésből származó forrásokra nem pályázik, illetve olyat nem fogad el. Az Athena Intézet riportjait újságírók készítik, így tárták fel 2010-ben a kuruc.info pénzszerzési módszereit is.
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Tálos Lőrinc Itthon

Győzelem után: összeborul-e a Jobbik a Véderővel Gyöngyöspatán?

A túl sok jelölt és a Fidesz népszerűségvesztése is szerepet játszhatott a hétvégi, gyöngyöspatai polgármester-választás eredményeiben. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy paradox módon a több szélsőjobboldali polgámester-jelölt is Juhász Oszkárt erősítette.