A gödöllői Szent István Egyetem hálózati ivóvízében a jogszabályban előírt határértéket meghaladó mennyiségű nitrátot, valamint növényvédő szereket talált egy elemzés. A szennyezettség ismerté válását megelőző, illetve annak észlelését követő időszak vizsgálatát még 2010-ben a jövő nemzedékek biztosa kezdeményezte, és Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa zárta le.

Az ombudsman azt állapította meg, hogy az egészséghez és az egészséges környezethez való jogot sértette a vízszolgáltató, az Egyetem, illetve az érintett hatóságok mulasztása, mert nem tettek eleget a megelőzéssel, a vízbázis megfelelő védelmének biztosításával, továbbá a kutak és az ivóvízellátó rendszer üzemeltetésével összefüggő jogszabályi kötelezettségeiknek. Más környezethasználók, mint például a mezőgazdasági termelésben részt vevők felelőssége is megállapítható, ami nem csak a hálózati ivóvíz minőségére korlátozódik, hanem a vízbázis védelmének megőrzésére is kiterjed.

A felszín alatti víz a nemzeti vagyon része, az állam kizárólagos tulajdonába tartozik és a védelme azért is rendkívül fontos, mert az ivóvízellátáshoz szükséges vízmennyiséget országszerte túlnyomó részben ebből a felszín alatti vízkészletből nyerik ki. Az Alaptörvény szerint az egészséghez való jog részeként, az Európai Unió és az ENSZ alapvető emberi jogként határozta meg az ivóvízhez való hozzáférést.

Szabó Máté ombudsman a jogszabályi előírások hiányosságaira hívta fel a figyelmet. A hatályos joganyag ugyanis nem biztosítja hatékonyan a vízbázisok védelmét, nem fektet kellő hangsúlyt a felszín alatti vizek növényvédőszer-szennyezés elleni védelmére. A víziközmű szolgáltatók nem rendelkeznek információval arról, hogy a vízbázisuk területén milyen jellegű mezőgazdasági tevékenységet folytatnak, milyen és mekkora mennyiségű műtrágyát, illetve növényvédő szert használnak fel. Az alapvető jogok biztosa jelentésében a problémák orvoslására több jogszabály módosítását is javasolta.