"Lenyűgöző" javaslat - zöld utat kapott a bizottságban az új Ptk.

A 2010. évi választások után a kormány az első döntései között, 2010. június 10-én felhatalmazta a polgári jogi kodifikációs szerkesztőbizottságot az új Ptk. szakmai konszenzuson alapuló előkészítésével - idézte fel az ülésen Répássy Róbert igazságügyért felelős államtitkár. 

A kormányhatározat korszerű, az Európai uniós tagságunkból származó kötelezettségeinknek megfelelő, a külföldi és a hazai jogtudomány és joggyakorlat eredményeit hasznosító, a civilisztika alaptörvényének szerepét betöltő szabályozás kidolgozását tűzte ki célul - mondta Répássy.

A bizottsági tervezet kidolgozásának alapja a 2008 márciusában közzétett szakértői javaslat volt, továbbá figyelembe vették a 2009-ben elfogadott, de hatályba nem lépett törvénykönyv hasznosítható megoldásait.

A szerkesztőbizottság a több mint 1600 szakaszból álló normaszövegét 2011 decemberében adta át a kodifikációs főbizottságnak, a kormány pedig 2012 februárjában foglalkozott vele először, s úgy döntött, hogy ez az anyag szolgáljon alapul a közigazgatási és társadalmi egyeztetésnek - tette hozzá Répássy. Felidézte, hogy az igazságügyi tárca a kormány honlapján megjelentette a normaszöveget, amellyel kapcsolatban március 31-ig lehetett észrevételt tenni.

Répássy Róbert szerint több száz ilyen érkezett a javaslathoz, három széles körű tematikus egyeztetést szerveztek - a családi és öröklési joggal, a jogi személyekre irányuló szabályozással, illetve a dologi joggal kapcsolatban -, emellett kétoldalú egyeztetések is lezajlottak.

A közigazgatási államtitkári értekezleten május 31-én tárgyaltak a tervezetről, majd a kormány két ülésen is foglalkozott vele. A kabinet úgy döntött: a tervezetet változtatás nélkül, a főbizottság javaslata alapján terjeszti az Országgyűlés elé - tájékoztatott az államtitkár. 

Vékás Lajos, a kodifikációs főbizottság elnöke a parlamenti testület előtt azt mondta, a javaslat kiemelt jelentősége az, hogy ez lesz az első hatályba lépő, demokratikus körülmények között megalkotott polgári törvénykönyve Magyarországnak. A professzor a jelenlegi szabályozás paradox jellegét emelte ki: magántulajdon nélküli körülmények közt alkottak egy magánjogi törvényt. A képviselőknek azt mondta, a jogszabály akkor lesz jó a gyakorlatban, ha a koherenciája nem borul fel. 

Az alkotmányügyi bizottság tagjai elismerően szóltak az előterjesztésről. A kormánypártiak közül Varga István (Fidesz) "lenyűgözőnek" nevezte a javaslatot és azt vetítette előre, hogy a társasági jog, az öröklési jog, továbbá az élettársi és házastársi kapcsolat szabályainak elkülönülése területén várható a legnagyobb vita.

Rubovszky György (KDNP) felidézte, pártja kihelyezett frakcióülésén már döntött arról, hogy támogatni fogja a javaslat általános vitára bocsátását. Ez azonban szerinte nem jelenti azt, hogy ne lenne hozzá módosító javaslatuk. 

Staudt Gábor (Jobbik) ugyancsak megjegyezte, hogy pártja módosító indítványokkal fog élni, ugyanakkor a ciklusban a bizottság elé került legkomolyabb, szakmailag előkészített joganyagnak, tankönyvi szintű tudományos munkának nevezte a Ptk.-javaslatot. 

Az MSZP-s Steiner Pál azt mondta, egy olyan kódexről van szó, amely valóban nemzeti ügy, mert mindenkinek, aki Magyarországon él, szabályozni fogja az életét, a viszonyait, a különböző jogi cselekményeit. Ha a részletes vita során olyan módosító indítványok kerülnek elő, amelyek megváltoztatják a javaslat jelenlegi szellemiségét, amelyre - mondta - már lát jeleket, akkor nem fogják tudni támogatni azt.