„Nem lesz nagy meglepetés, ha október 1-én valóban nyilvánosságra hozza az IMF-nek küldött levelet a kormány. Én nem számítok semmi lényeges újdonságra ahhoz képest, amit eddig meg lehetett tudni a tartalmáról” – mondta egy kormányzati forrásunk a Valutaalapnak a héten elküldött dokumentummal kapcsolatban. Varga Mihály IMF-tárgyalásokkal megbízott tárca nélküli miniszter szerdán úgy nyilatkozott, a kormány „csak olyan intézkedéseket támogat, amelyek nem érintik közvetlenül az embereket, és illeszkednek az elmúlt két év gazdaságpolitikai gyakorlatához”, kizárt ugyanakkor a nyugdíjak, a bérek csökkentése, vagy az általános ingatlanadó bevezetése.

Eddig az egyetlen konkrét ügy, amiben mindkét fél elképzelései megegyezhetnek, az állami adminisztráció méretének csökkentése, ami praktikusan közalkalmazotti, köztisztviselői elbocsátásokkal járhat. Mint egy kormányzati forrásunk fogalmazott például az iskola államosítások után várható létszámleépítések nagyságrendje „csak azon múlik, hogy az IMF öt-, tíz-, vagy tizenötezer pedagógus elbocsátását kéri majd tőlünk”. Igaz, az ilyen kifejezéseket erősen árnyalja, hogy eddig minden hasonló, konkrétnak hirdetett feltételről kiderült: nem szerepelnek a Valutaalap elvárásai között, azon egyszerű oknál fogva, hogy nincs ilyen lista. A kormányfő legutóbb a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnökének mondta, hogy az „IMF listáján előkelő helyen szerepel a pedagógus életpályamodell” (mármint annak megfúrása), miközben információink szerint erről szó sincs.

Minden borul?

Bár a hivatalos előrejelzésekben egyelőre mindössze 0.1 százalékos eltérés mutatkozik az EU és a magyar kormány álláspontja között, az egy augusztus végén kelt bizottsági levélből is kitűnik, hogy Brüsszelben jóval pesszimistábban ítélik meg az ország gazdasági kilátásait, mint a kormány álláspontja: az Unió képviselői szerint nem valószínű, hogy jövőre 1.6 százalékos lesz a GDP növekedés, miközben idénre már biztos a recesszió. Mint ismert, Matolcsy György „robosztus növekedésről” beszélt a CNN-nek, Pleschinger Gyula gazdasági államtitkár viszont a héten azt mondta, várhatóan felülvizsgálják az idei növekedési előrejelzéseket, míg egy Fidesz politikus már 0.5 százalék körüli éves GDP visszaesésről beszélt lapunknak.

Orbán Viktor Mercedes-gyár avatón: benne minden reményük?

Stiller Ákos

A kormány megegyezés készségét jelezheti ugyanakkor, hogy nem csak a nyáron fő számaiban már elfogadott 2013-as költségvetés módosító indítványainak szavazását halasztották el bizonytalan időre, de a költségvetési bizottság módosító javaslatából az is világossá vált: ha kell, a kormány kész a fő számokat is módosítani, hogy a hiánycélt tartani lehessen. „Soha ilyen kompromisszumkész nem volt még a kormány” – mondta ezzel kapcsolatban egy fideszes forrásunk, aki szerint „semmi nem látszik, ami kétségessé tenné, hogy még az idén megegyezzünk az IMF-el”.

A gazdasági kompromisszumkészségről szóló nyilatkozatok mellett ugyanakkor az esetleges politikai feltételeket illetően ismét született egy-két kardcsörtető nyilatkozat, legutóbb Kövér László házelnök zárta ki azt, hogy bármilyen ilyet is figyelembe vennénk. A Fidesz elnökségi tagjának szavai azért is érdekesek, mert éppen ezzel kapcsolatban az utóbbi hónapokban elég nagy volt a csönd: bár a médiatörvény, az egyházügyi törvény, a bírák nyugdíjazása ügyében is vitánk van Brüsszellel (olyannyira, hogy utóbbi témát októberben tűzi napirendjére az Európai Bíróság), Brüsszelből már jó ideje nem érkezett olyan jelzés, hogy ezek bármelyike is úgymond feltétel lenne.

„Kövér László nem lát rá közvetlenül az IMF tárgyalásokra, csak mint a Fidesz elnökségének tagja, amit mondott, szerintem kommunikációs céllal tette, nem hiszem, hogy konkrét információi lennének” – mondta egy kormányzati forrásunk, aki szerint „a felek most szúrják le azokat a karókat, amiken belül mozogni szándékoznak a konkrét tárgyalások során”. Szerinte a levél tartalma is ez lehet.

Abban minden forrásunk egyetértett, hogy mivel a 2013-as költségvetést eleve úgy tervezte Matolcsy György, hogy abba már belekalkulálták, hogy az egyezséggel jelentősen olcsóbbá válik az államháztartás finanszírozása, nem nagyon van más lehetőség, mint megegyezni. (Igaz, más számítások szerint még jelentős tartalékok vannak a kormány kezében a tárgyalások elhúzására.) Az viszont nyilvánvaló – erről kormánytagok, Fidesz vezetők is beszéltek lapunknak – hogy a kormány tárgyalási stratégiáját alapvetően határozhatja meg a harmadik negyedéves GDP adat: jelenleg mindenki arra vár ugyanis, hogy a kecskeméti Mercedes gyár termelésének egyelőre folyamatos bővítése „elkezdje felfelé húzni a számot”, amikor a nyáron kiderült, hogy Magyarország technikai értelemben recesszióba került, minden általunk megkérdezett a harmadik negyedévtől várta a trendfordulót. Az elbizonytalanodást jól jelzi Varga Mihály legfrissebb interjúja, amiben a főtárgyaló már arról beszélt, előbb utóbb csak beindul a hazai fogyasztás, hiszen le kell cserélni a háztartási gépeket. Kérdés, mi történik, ha az októberi adat is negatív előjelű lesz.