A hét, amikor felsült Orbán terve az IMF lejáratására

A héten kiderült, hogy az  EU/IMF-tárgyalódelegáció milyen javaslatokat tett le a kormány asztalára a július végi budapesti látogatását követően. Önmagában már az is épp elég kínos lett volna, ha csupán annyit tudunk meg, hogy a gazdaság állapota meglátásuk szerint sokkal rosszabb, mint amit előzetesen vártak, és hogy a kohéziós alapok felfüggesztésének megszüntetéséről szóló európai bizottsági döntés óta megítélésük szerint sokat romlottak a konvergenciaprogram és a Széll Kálmán-terv végrehajtásának esélyei.

De ez a két nap, amíg a valós helyzetértékelés kiszivárgott, sokkal inkább arról lesz nevezetes, hogy a kormányfő még attól sem riadt vissza, hogy meghamisítsa, manipulálja a nemzetközi szervezetek véleményét és állítólagos követeléseiket.

Egy újrakezdés nehézségei

Az egész kezdődött azzal, hogy a Magyar Nemzet csütörtöki számában tízpontos „halállistát” közölt, azt állítva, hogy ezek a Nemzetközi Valutaalap (IMF) követelései a hitelmegállapodásért cserébe. Már a kiszivárogtatás pillanatában gyanús volt a lista hitelessége, miután feltűnően különbözött a tartalom és a stílus az IMF-bürokrácia szokásos eljárásaitól, attól, ahogy a szervezet az észrevételeit valójában megfogalmazni szokta.

Orbán, Rogán, oszlop

Túry Gergely

Ennek ellenére Orbán a listára reagálva videoüzenetben hirdette meg, hogy ilyen áron – nyugdíjak, családi pótlék, utazási kedvezmények csökkentése, szja növelése, általános, értékalapú ingatlanadó bevezetése stb. – nem kell az IMF hitele. Később egy másik, ezúttal uniós jelentésre kezdett el hivatkozni: miközben a Budapesten járt jelentéstevők egy közös helyzetértékelést adtak, és a Bizottságnál nem értették, Orbán mire gondol. Még a Fideszen belül sem tudták, Orbán mire reagálhat, legalábbis Rogán Antal frakcióvezető számára sem volt világos.

Normális esetben se az IMF, se az Európai Bizottság nem igazán szokta kommentálni a politikai vezetők odahaza tett nyilatkozatait. De előbb Oliver Bailly bizottsági szóvivő, majd Irina Ivascsenko, az IMF magyarországi képviseletének vezetője közölte, hogy a kikerült IMF-lista pontatlan, annak tartalma nem tükrözi a valóságot, mert helyzetértékelésükben csak a makrogazdasági helyzetképről és a kilábaláshoz szükséges általános irányokról esik szó.

Így végül a hírmanipuláció látszata maradt a levegőben, nem pedig az, amit Orbán a Kossuth Rádiónak adott pénteki interjújában végül csak kibökött: lesz megállapodás, és ennek érdekében 8-10 napon belül a kormány szakértői előállnak a saját javaslataikkal. A hitelezőink egyébként épp másfél hónapja vártak válaszra ebben a kérdésben.

Betett az azeri kaland is

Ez a szerencsétlen EU/IMF-történet időben ráépült a még szerencsétlenebb azeri kalandra, amiből a kormány szintén úgy jött ki, hogy az maradt a benyomás: ezek az emberek amatőrök és nem mondanak igazat. Mint ismeretes, Magyarország kiadta az azeri Ramil Safarovot, aki 2004-ben egy Budapesten rendezett NATO-békekonferencián baltával megölte örmény katonatársát, és ezért a magyar bíróság életfogytiglanra ítélte.

Noha lehetett tudni, hogy a hazájában hősként tisztelt Safarovot otthon nagy valószínűséggel elengedik, és a vonatkozó jogszabályok szerint a kegyelem gyakorlására az azerieknek lehetősége is van, a kormány inkább hülyének tettette magát, és azt mondta, hogy az azeriek megszegték ígéretüket, és nem gondolták, hogy ilyen rosszhiszeműen járnak el. Körülbelül hasonlóan volt hihető az is, hogy a kormánynak esze ágában sem volt – mintegy ellentételezésként –  azeri segítséget kérni az ország lejáró devizatartozásának finanszírozására, mint ahogy az a sajtóban elterjedt.

Márpedig arról augusztusban az MTI is beszámolt, hogy a török tőzsdefelügyelet elismerte, egy török brókercéget bíztak meg azeri és török kötvénykibocsátás előkészítésével. Noha az Állami Adósság-kezelő Központ egy megállapodás előtti devizakötvény-kibocsátás tervét többször cáfolta, hétfőn éjszaka pedig előbb az azeri állami olajcég, majd a Mol is tiltakozott – az, hogy az azeri kötvénykibocsátásnak ne lett volna valóságalapja, nehezen elképzelhető. Az mindenesetre kiderült, hogy a keleti kötvénykibocsátás terve (korábban a kínaiakkal és a szaúdiakkal is tárgyaltunk erről) látványosan kudarcot vallott. Így elő kell venni az A-tervet: ideje megállapodni a nyugati hitelezőkkel – mire jött a már leírt szerencsétlenkedés.

Aluyev és Orbán

hvg.hu

Az EU azért rajtunk is segít

Mindenképp jó hír viszont a nemzetközi adósságfinanszírozás szempontjából, hogy csütörtökön az Európai Központi Bank korlátlan kötvényvásárlási programot jelentett be, amitől az euróra nehezedő piaci nyomás enyhülése, a spanyol és olasz állampapírokra fizetendő kamatok mérséklődése várható. Egy magyarázat szerint Orbán is az európai bankóprés beindulására várt, miután ez a magyar államkötvényhozamokra is kedvező hatást gyakorolhat. Bár az elemzők meglehetősen tanácstalanok voltak, hogy mi lehetett Orbán szándéka a videoüzenetével, a legtöbben tárgyalástaktikai okokat emlegettek. Azt, hogy Orbán így akarta megalapozni azt a látszatot, hogy a lehetőségekhez képest a legtöbbet hozta ki a tárgyalásokból, amennyiben a végén születik megállapodás. Mivel egyezség nincs valamilyen mértékű hátraarc nélkül, a veszteségek minimalizálása kezdődött a 2014-es választások előtt.

Az IMF-sztori miatt viszonylag visszhang nélkül maradt, hogy a World Economic Forum (WEF) éves nemzetközi versenyképességi rangsorában Magyarország az előző évhez képest 12 helyet visszaesett, ami az egyik legnagyobb visszaesés a listán. Az EU 27 gazdasága közül csak a 23. legversenyképesebb  a magyar. A 12 pilléren nyugvó felmérésben a legrosszabb mutatót a kormányzati szabályozás területén értük el: az állam túlságosan beleszól a gazdasági rendszerek működésébe, miközben a politikusokkal szemben tapasztalt bizalom szintje majdnem az egyik legalacsonyabb a 144 vizsgált ország közül. A Nemzetgazdasági Minisztérium a jelentésből az egyetlen pozitívumot (a makrogazdasági környezet kedvező változását) kiragadva kommentált, miszerint a WEF elismerte a pénzügyi konszolidáció sikerét, az MTI pedig Szlovákia rossz helyezését kiemelve tálalta a listát.

Válságadók európai mérlegen

A KSH a részletes adatok alapján közben lefelé módosította a magyar gazdaság teljesítményének a visszaesését (1,2 helyett 1,3 százalék) a tavalyi év hasonló időszakához mérten. Az exportorientált feldolgozóipar, amely az elmúlt két évben a növekedésnek leginkább az alapját jelentette, teljesen megtorpant, és a térségben kiugró mértékben esett vissza az új beruházások mértéke.

Európai síkra terelődnek a kormány adószabályai miatti ágazati konfliktusok: a kiskereskedelmi láncokat érintő adó miatt idehaza keresetet benyújtó Hervis ügyében az illetékes hazai törvényszék az Európai Bíróság állásfoglalását kérte. A luxembourgi székhelyű nemzetközi bíróságnak arra a kérdésre kell választ adnia, hogy az adó nem összeférhetetlen-e az európai közösségi joggal. A Bruxinfó úgy tudja, hogy szeptemberben az Európai Bizottság megindíthatja a kötelességszegési eljárást a pénzügyi tranzakciós illeték ügyében. Míg a Magyar Nemzet értesülései szerint az utalványokra vonatkozó adókedvezmények változása miatt az Erzsébet-kártyával szemben piacát teljesen elvesztő francia utalványkibocsátó, a Le Cheque Déjeuner a magyar piacról való kivonulásáról döntött.

Elrepülő álmok

Végleg a földbe állt a hazai élelmiszer-ipari szegmens egyik legmarkánsabb márkájának , a Hey-hónak a gyártója. Az Elma a hírek szerint erőn felül vett fel hiteleket, és a cég nem tudta kitermelni a kiadásait. A hvg.hu a héten megtudta, hogy a Dunaferr pestlőrinci hengerművének a bezárása azzal lehet összefüggésben, hogy az ukrán tulajdonos ezt a tevékenységet áthelyezheti egy lengyel gyárába, ahol ezt jóval olcsóbban tudja megoldani.

hvg.hu

Belenézhettünk a javarészt egykori Malév-dolgozókból verbuválódott civil társulás terveibe, melyek egy új Budapest-központú légitársaság felépítését alapoznák meg. A Hungarian World Airways négy kontinensen napi 60 járatot üzemeltetne és már az első évben 10 milliós becsült utasforgalommal számol 9 milliárd dolláros árbevétel mellett. A szervezők elmondása szerint szakmai és pénzügyi befektetők is érdeklődnek a projekt iránt – az általunk megkérdezett szakértők a jelenlegi körülmények között viszont rendkívül szkeptikusak. Nagyjából nulla százalék esélyt adnak a sikeres újjászületésre. Közben a bíróság jogerősen döntött arról, hogy a földi kiszolgálást végző Malév GH Zrt törvényesen bocsátotta el a dolgozói egy részét. A pert a legnagyobb légiközlekedési szakszervezet indította.

A hét nagy európai eseménye volt, hogy uniós versenyjogi eljárás indult a Gazprom ellen, egy osztrák cég is jelentkezett az elektronikus útdíjrendszer bevezetéséhez szükséges infrastruktúra felépítésére, az ásványvízpiac helyzetének áttekintésével pedig hivatalosan is elbúcsúztattuk a nyári szezont.