„Technikai kérdésként kezelik Brüsszelben a magyar szabadságharcot, amelyről legutóbb Orbán Viktor azt mondta, hogy nap mint nap kell ezzel megküzdeniük – mondta a hvg.hu-nak egy magas rangú bizottsági forrás, aki szerint „az EU számára egyszerűen értelmezhetetlenek” azok a magyar politikusi megnyilatkozások, melyek arról szólnak, hogy milyen feltételeket teljesítünk, milyeneket nem a lehetséges IMF-EU megállapodásért cserébe.

„Nem értem, miért kerültek elő Magyarországon ismét olyan nyilatkozatok, hogy úgymond ’nem teljesítünk politikai feltételeket’, vagy, hogy az ’EU-nak nem lehetnek politikai feltételei’, amikor a Bizottság azzal, hogy áprilisban jelezte: hozzájárul a tárgyalások megkezdéséhez a Valutaalappal, a maga részéről lezárta a kérdést” – mondta informátorunk, arra utalva, hogy Varga Mihály, vagy éppen Kövér László is tett ilyen kijelentéseket. (A Házelnök például német kollégájával tartott megbeszélésein mondta, hogy „ezek a feltételek, ha már pénzről van szó, csak gazdasági természetűek lehetnek, politikaiak nem".)

Ingerküszöb alatt?

Forrásunk szerint ezt már csak az is jelzi, hogy a Bizottság részéről egyszerűen nem nyilatkozik magas rangú tisztviselő az ügyben. „Viviane Reding, vagy pláne Barroso semmi szükségét nem érzi, hogy megszólaljon, vagy reagáljon akár Orbán Viktor szavaira is. De ugyanígy van ezzel Olli Rehn is. A kabinetjének tagjai természetesen figyelik az eseményeket, és jelentéseket készítenek, de ezen felül senki nem érzi, hogy olyan intenzitással kellene kommunikálnia bármit is, mint azt a magyar kormány, vagy a Fidesz vezetői teszik” – fogalmazott. (Tavaly decemberben ugyanakkor OIli Rehn személyes döntése volt, hogy megszakítsák a tárgyalásokat, és hazautazzon a delegáció Budapestről, mert két nappal a megbeszélések előtt nyújtotta be a kormány a javaslatait a jegybanki függetlenség korlátozásáról.)

"Problémás kölykök": Victor Ponta (balra) és Orbán Viktor is kapott már fejmosást Brüsszelben Barrosótól (jobbra)

AP / Yves Logghe

Szeptember 20-án az EU 11 külügyminisztere – köztük a német és a lengyel – terjesztett be egy tervet arról, hogy akár politikai természetű uniós normák megsértése esetén is fel lehessen függeszteni a pénzbeli támogatásokat. Kérdésünkre, hogy ennek megvalósulására mekkora az esély, forrásunk azt mondta, a november végi uniós csúcson José Manuel Barroso napirendre veheti a kérdést, és akár el is fogadhatják azt, így elképzelhető, hogy akár a magyar kormánnyal szemben is alkalmazhatják majd.

Kölykök a hátsó udvarból

Ennél is nagyobb jelentősségre tehet szert a szintén az utóbbi két évben “problémás kölykökként” kezelt Magyaroszág és Románia okán felmerült EB javaslat. Viviane Reding igazságügyi és állampolgári jogi biztos által közzétett tervezet a kötelezően vállalt gazdasági lépések mellett a jövőben az – éppen a magyar uniós elnökség idején elfogadott – európai szemeszterbe becsatornázva egy "igazságügyi teljesítményértékelő mechanizmust" vezetne be. Utóbbi évente értékelné, hogy működik az igazságügyi rendszer az országokban. Reding a bejenentésében nem rejtette véka alá, hogy a rendszerre azért van szükség, hogy ne fordulhasson elő még egyszer az, ami idén román, tavaly pedig a magyar kormánnyal történt. Egyúttal jelezte, hogy „a két állam esete rámutott az uniós eszköztár hiányosságaira az igazságszolgáltatás függetlenségnek és a jogállamiság kikényszeríthetősége ügyében”.

Hogy az uniós végrehajtó testület nem köt kompromisszumot a tagállamok egyikével sem a jogállamiság kereteinek betartatásában, azt Barroso elnök is megismételte amikor másfél hete Brüsszelben találkozott a román államfővel, Traian Basescuval. Az EB elnöke azt is jelezte hogy a stabil politikai és jogi környezet nem csak Brüsszelnek fontos, hanem „Románia hitelessége, valamint gazdasági és pénzügyi helyzete” szempontjából is.

Az, hogy Brüsszel láthatóan nem hagyja annyiban a kifogásolt gazdaságpolitikai lépéseket a magyar kormány részéről sem, azt mutatja: a BruxInfo korábbi értesülése szerint  szeptember 27-én megindulhat az EB kötelességszegési eljárást indíthat Magyarország ellen a pénzügyi tranzakciós illeték miatt. Ahogy arról hónapok óta hallani lehet informálisan az EKB-nak és az EB-nek is kétségei vannak, hogy a tranzakciós adó kiterjesztése MNB műveletekre, megfelel-e az uniós jognak.

Ami az EU-IMF tárgyalások haladását illeti, brüsszeli értesülések szerint az, hogy az EB mikor tér vissza a Nemzetközi Valutaalap szakértőivel a magyar kormányhoz a válaszával a magyar kormány múlt héten küldött javaslatára, „nagyban függ attól, mennyire folytatja az Orbán a kuruckodást”.