„Nekünk nem számított a kisbaba származása, sem a neme, viszont beteg vagy fogyatékos gyermeket nem tudnunk volna bevállalni. Először egy üvegen keresztül mutatták meg a kisfiút, rögtön beleszerettünk mindketten” – mondta a hvg.hu-nak Zsuzsa, egy örökbe fogadó szülő. Esetük a kivételesebbek közé tartozik. A legtöbben leginkább újszülött korú, de mindenképpen három év alatti, egészséges és fehér bőrű, inkább kislányokat fogadnának örökbe. Ugyanakkor az adoptálható gyerekek jó része tíz év feletti, egy részük tartósan beteg vagy fogyatékos, illetve roma származású.

Molnár László, a budapesti módszertani gyermekvédelmi szakszolgálat igazgatója a hvg.hu-nak azt mondta, a tévhitek ellenére így több gyermek várja, hogy örökbe fogadják, mint amennyi szülő szeretne adoptálni. Ám csak nagyon kis hányadukat, körülbelül 6-7 százalékukat könnyű örökbe adni.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma 25 millió forint támogatással országos konferenciasorozatot indított pénteken annak érdekében, hogy minél több gyerek találhasson örökbe fogadó szülőkre. A program májusig tart, minden megyeszékhelyen tartanak majd egy tájékoztató rendezvényt.

A kormány egyszerűsítette az adoptálás procedúráját is, és 2012-ben bevezette az örökbefogadási gyes intézményét, ami a gyermek 10 éves koráig igényelhető, ha az örökbe fogadó szülő otthon marad fél évig, hogy segítse a gyermek beilleszkedését az új környezetbe. Ezen kívül 2014-től nem lehet nevelőotthonba helyezni 12 évesnél fiatalabb gyereket. „A programmal fel kívánjuk hívni a figyelmet a megfogant élet értékére. Szerintünk az abortusznak van alternatívája. A drasztikus, a magzat életét kioltó és az anya egészségét kockára tevő magzatelhajtás helyett valódi alternatíva a gyermek világra hozatala és azt követő örökbeadása – mondta Soltész Miklós a pénteki sajtótájékoztatón.

Öt év helyett kilenc hónap

Zsuzsáék nem roma származásúak, András, az örökbe fogadott kisfiú valószínűleg igen – utóbbi vélhetően jelentős tényező volt az örökbefogadási procedúra időtartamánál. Egy szokásos este érkeztünk a családhoz: miközben Zsuzsa a konyhában rétest sütött, András a szobájában írta házi feladatát – néha ki-ki kiabált, ha valamit nem értett. Zsuzsa és Zoltán 2000-ben adták be az örökbefogadási kérelmet, szerencséjük volt, mivel kilenc hónapon belül adoptálhatták az újszülött Andrist. Valószínűleg azért is zajlott az átlagosnál gyorsabban az eljárás, mert az előzetes megbeszéléseken elmondták, számukra sem a gyermek származása, sem a neme nem fontos. Viszont mindenképpen egészséges újszülöttet szerettek volna örökbe fogadni.

Miután megmutatták nekik a kisfiút, elkezdődött az egy hónapos „összeszokás”. Addig nem vihették haza a babát, hanem a csecsemőotthonban tanították őket napról napra, hogyan gondozzák. „Folyamatosan figyelték a pszichológusok és a szakápolók a mozdulatainkat, de Andrissal nagyon könnyű dolgunk volt: elsőre hagyta, hogy etessük és pelenkázzuk. Akkor adták oda végül nekünk, amikor már a hangunkra is reagált. Amikor hazavittük, rögtön otthon érezte magát, feküdt az ágyon és gőgicsélt, pár hónapig tényleg mintagyerek volt. Voltak azonban dolgok, amik meglepték, például nem volt hozzászokva a szoros tartáshoz vagy az öleléshez, és a lifttől is nagyon félt eleinte” – meséli Zoltán.

A szülők a fehér bőrű kislányokat keresik, a barna bőrű fiúknak nagyon kevés esélyük van arra, hogy családhoz kerüljenek

Fazekas István

András most 11 éves, kicsi kora óta nyíltan beszélnek arról, hogy örökbefogadott, és arról is, hogy valószínűleg cigány származású. „A fiunkat mindig is foglalkoztatta ez a téma, ám sosem kérdezett többet, mint amire válaszolni lehetett. Most, hogy már nagyobb, egyre több kérdést tesz fel, keresi a választ, miért hagyták a kórházban vér szerinti szülei, vajon milyen lehet a valódi édesanyja. A származásáról sokkal könnyedebben beszél, az iskolában mindenkinek elmondja, hogy cigány, ám csak a legközelebbi ismerőseinek beszél arról, hogy örökbe fogadták” – mondta Zsuzsa a hvg.hu-nak. A szüleinek kilétéről nem tudnak semmit, mivel titkos örökbefogadás történt, és András szülőanyja a gyámhatóság tájékoztatása szerint álnéven jelentkezett be a szülészetre.

Meddőség a fő ok

Míg a nyugati országokban karitatív célú sokszor az örökbefogadás, addig a magyar házaspároknál a fő ok a meddőség. A legtöbben már több mesterséges megtermékenyítésen és lombikprogramon is részt vesznek, mire kiderül, nem lehet gyermekük természetes úton – ez a folyamat akár évekbe is telhet. Ezután jutnak el oda, hogy örökbe fogadnának, ám sok esetben négy-öt évet is kell várniuk – mondta Molnár László a hvg.hu-nak.

Amellett, hogy nagyon hosszúak a várólisták, a házaspároknak vagy egyedülálló szülőknek egy eljáráson is keresztül kell menniük, hogy „örökbefogadásra alkalmasnak” nyilvánítsák őket. Az elsődleges szempont a büntetlen előélet, a pszichológiai és orvosi alkalmasság. Ezek mellett számít az örökbefogadók életkora is, Magyarországon ez viszonylag magas. Amúgy a fiatalabb szülő kora mérvadó, ami maximum 40 év lehet.

Budavári Zita, a Bölcső Alapítvány vezetője szerint az a probléma ezzel a szabályozással, hogy nem határozzák meg, hogy az anya vagy az apa kora mérvadó. „Nem mindegy, hogy egy anya 50-60 évesen vagy fiatalabban éli meg a gyermeke kamaszkorát” – tette hozzá.

Titkos vagy nyílt?

Az örökbefogadásnak két formája van: a klasszikusnak tekinthető titkos, amikor a vér szerinti szülő és az adoptáló nem ismerik egymás kilétét. Ebben az esetben állami segítséggel, minden megyében működő területi gyermekvédelmi szakszolgálaton keresztül (TEGYESZ) fogadhatják örökbe a gyerekeket. Az örökbefogadók legtöbbször ezt a formát választják, mivel így kevésbé kell tartanuk attól, hogy a biológiai szülő később felkeresi őket – mondta Molnár. Ennek ellenére a hatóság általában ismeri a vér szerinti szülő adatait és indokolt esetben ki is adhatja. A jogszabály szerint minden 14 évet beltöltött gyermek megismerheti „valódi” szüleit, ehhez azonban szükséges mind az örökbefogadók, mind az örökbeadók hozzájárulása. Ha a vér szerinti szülő elzárkózik, nem kötelezhető arra, hogy kapcsolatba lépjen gyermekével.

Egyre népszerűbb a nyílt örökbefogadás, amelyet a civil vagy az egyházi szervezetek segíthetnek. Ebben az esetben az adoptáló és az örökbeadó ismerik egymás kilétét, tudnak a lemondás okairól, de a Bölcső Alapítvány gyakorlatában csak a lemondó nyilatkozat előtt találkoznak egymással – mondta Budavári Zita a hvg.hu-nak. „Megpróbáljuk felmérni, hogy a születendő gyereknek milyen családban van a legjobb helye, de nem párosíthatunk össze bárkit bárkivel. Ugyanakkor semmiképpen sem szerencsés, ha a felek találkoznak egymással a születés előtt, ez mindenki helyzetét kiszolgáltatottá teheti” – mondta.

Sokan meggondolják magukat

„A leggyakoribb ok a szegénység, de vannak egyedülálló nők és nagycsaládosok is, akik nem tudnak több gyermeket vállalni” – mondta Budavári Zita a hvg.hu-nak. A Bölcső Alapítvány Magyarországon az első civil szervezet, amely újszülöttek örökbeadását is segíti. Számos örökbeadóval és örökbefogadóval vannak kapcsolatban, náluk is nagyon hosszúak a várólisták, itt 2-3 évbe telhet a várokozás. Budavári fontosnak tartja, hogy hagyjanak időt a biológiai anyáknak a döntésre. A krízisterhesek általában már a terhesség alatt kapcsolatba lépnek velünk, ez alatt megpróbáljuk rábeszélni őket arra, hogy tartsák meg gyermeküket. A szülést követően az anyák 20-25 százaléka meggondolja magát, és mégsem adja örökbe a babát. Éppen ezért érdemes várni, és nem sürgetni a lemondó nyilatkozatot. „Nem szabad eltitkolni a gyermek elől az adoptálást, elsősorban azért, mert hatalmas lelki sokkhatás éri, minél később derül ki, másrészt egészségügyi okokból is problémát okozhat” – tette hozzá a Bölcső Alapítvány vezetője.

A családjogi törvény szerint az örökbefogadó bármikor felbonthatja az örökbefogadást, ám a Bölcső Alapítványnál ilyesmi még nem fordult elő. Molnár László azonban elmondta, a titkos adoptálás esetében sajnos megtörtént már, hogy visszaadták az örökbe fogadott gyereket: a leggyakrabban akkor, amikor kamaszkorba lépett és a szülő nem tudott mit kezdeni az életkori változások nehézségeivel.