Újabb tájékoztatási akciósorozatba kezd az Orbán-kabinet, ezúttal minden háztartásnak postázandó füzeteket fognak nyomtatni, óriásplakátokon és több médiafelületen is tájékoztatják a lakosságot a 2,5 éves eredményeikről. Ezzel a kampányeszközzel nemcsak az Orbán-kormány, hanem az előző kabinetek is előszeretettel éltek.

„Egy kormány által készített tájékoztató kampány tipikus pánikreakció. Azt jelzi, hogy a kabinetben úgy gondolják: »mi itt a belünket kidolgozzuk, hogy az országnak jobb legyen, az emberek meg nem értik, nem látják, hogy milyen sokat teszünk értük, el kell akkor magyarázni nekik«, emlékszem, hogy mi is ezzel találkoztunk” – egy korábbi kormányzati kampányok lebonyolításában részt vett szakember jellemezte így az aktuális kampányok mögött meghúzódó (egyik) lehetséges motivációt.

Az elmúlt kétéves közvélemény-kutatási adatok alapján, érthető is lenne a frusztráció: a Fidesz egymillió szavazót veszített, a választói aktivitás mélyponton, miközben a legnépesebb csoport a pártot választani nem tudóké. Egy nemzetközi felmérés szerint a magyar népesség 80 százaléka szerint mély válságban van az ország.

Volt is lesz is

Ugyan még nem tudni, pontosan mit tartalmaznak majd a kormányszóvivő által bejelentett és valamennyi háztartásnak kipostázandó tájékoztató füzetek, de valószínűleg hasonló lesz ahhoz az Új Magyarország néven megküldött ingyenes kiadványhoz, amellyel még a Gyurcsány-éra alatt „bombázták” a lakosságot 2008-ban.

Az „Új Magyarország – tájékoztató a megújuló Magyarországért” füzetet az akkor még ellenzékben lévő Fidesz „közpénzen folytatott pártkampánynak” minősítette. Tény, hogy a kiadvány nem szűkölködött a kormányzati teljesítmény dicséretében. A Középpontban a kis- és közepes vállalkozások fejlesztése című részben a szerzők például kifejtették, hogy a „kormány vállalkozásösztönző intézkedései és az uniós fejlesztési források növelik a magyarországi cégek mozgásterét és így – közvetve – a magyar gazdaság versenyképességét is”. Az Új Magyarország Vállalkozói Programot pedig szerényen „hazánk történetének (…) eddigi legnagyobb és legátfogóbb vállalkozásfejlesztési programjának” nevezték. A tájékoztató kiadvány anyagainak címei és alcímei, valamint a kiemelések is azt sugallták, hogy a választók jól jártak a szocialistákkal („Több jut a családok kosarába”, „Nemcsak a támogatások mértéke bővül, nő a támogatottak köre is”, „2006 nyarán az Európai Unióban Magyarországon volt a legolcsóbb a gáz fogyasztói ára”).

Minden kormány szeret "tájékoztatni" a saját eredményeiről

jobbanteljesit.magyarorszag.hu

Ugyanakkor még a kampánykészítők is megkérdőjelezik az ilyen szlogenek hatékonyságát: egy, a korábbi kormányok idején hasonló kampányokra a döntéshozók részéről rálátó forrásunk egyetértett a cikk elején megfogalmazottakkal. „Valóban gyakran frusztráció állhatott ezeknek a kampányoknak a hátterében. Jellemző eset, hogy a parlamenti ciklus vége felé egy miniszter ránéz az ismertségi, népszerűségi adatokra, és a szívéhez kap a saját eredményei láttán, és a következő kormányülésen már fel is veti, hogy szükség lenne egy tájékoztató kampányra” – mondta forrásunk, aki szerint a média átalakulása is szerepet játszhatott az ilyen kampányokban. „Különösen az idősebb szocialista miniszterek szoktak borongani a »tájékoztatás hiányán«, akik még jól emlékeztek azokra a régi híradókra, amik nagyrészt arról szóltak, hogy egy fontos ember átad, felavat, elmagyaráz, nekik nehéz volt elmagyarázni, hogy egy kereskedelmi médiumba ma egy vezető politikus legfeljebb akkor kerül be, ha gyanús részek vannak a vagyonnyilatkozatában”.

Így nem volt más hátra, jöttek a tájékoztató kampányok, kiadványok, bár ennek eredményességéről forrásunk szerint maguk a szervezők sem voltak meggyőződve. „Valljuk be: ki olvas el egy a postaládába bedobott 15-20 oldalas, vagy akár még vastagabb, számokat, grafikonokat tartalmazó kiadványt? Főleg manapság, amikor nagyon sokan már csak áruházi katalógusokat olvasnak. Azokból legalább azt meg lehet tudni, hol van akciós krumpli” – hangzott a sommás vélemény. Forrásunk maga sem emlékszik, hogy bármelyik korábbi kampány eredményességét bármilyen módszerrel megpróbálták volna ellenőrizni.

Ide is csurog, oda is csurog

A mostani és az előző kormányok kampányai között az is közös, hogy általában a hozzájuk legközelebb álló ügynökségeket kérik fel a megszervezésre. Alig, hogy bejelentette Giró-Szász a tájékoztatók kiküldését, máris megjelent egy új weblap, amely egy teszthez hasonló formátumban igyekszik bemutatni a kormány eddigi teljesítményét. Az indigókék hátterű honlap nagyon hasonlít azokra a hirdetésekre, amelyek október elején a „Nem engedünk az IMF-nek!” szlogennel elárasztották a médiát. Ahogy arról már egy korábbi cikkünkben írtunk, a hasonlóság nem véletlen, hiszen az „IMF-kampányt” és a mostanit is ugyanazzal a céggel végezteti a kormányzat: az Inter Média Grouppal. Ahogy arról korábban írtunk, ez a cég a második Orbán-kormány hivatalba lépése óta legalább tízmilliárd forint elköltésére kapott megbízást, a társaság hátterében kutakodva pedig a Fidesz gazdasági holdudvarába tartózó cégek és Simicska Lajos is feltűnik.

A kormányok munkáját fényező tájékoztatási kampány persze nem Fidesz-találmány, az előző kormányzati ciklusban is rendre éltek ezzel a lehetőséggel. A hvg.hu kormányzati forrásokból származó adatai szerint 2006 és 2010 között, azaz a nagyobb részt Gyurcsány Ferenc, kisebb részt Bajnai Gordon nevével fémjelzett időszak alatt összesen közel 17 milliárd forintot költöttek médiára a minisztériumok, ebből messze a legtöbbet (9,3 milliárdot) a pénzügyi tárca.

2007-ben például az Egészségügyi Minisztérium egy májusi napon két szerződést is kötött ugyanazzal a céggel (Mindshare Kft.) közel 50 millió forint értékben. A kormányzat által kedvelt médiacégek között volt a Médiaedge:cia is, amely 2006 és 2010 között közel 2,3 milliárd forintnyi megbízást kapott – ebből 1,3 milliárd forintnyi megbízást 2008-ban kötöttek meg. Jó szelek fújtak akkoriban a Berg Média Kft.-nek is, amely az Államadósság-kezelő Központ Zrt. által kiírt kampányokat vitte 2006-ban és 2008-ban: az állampapírok kibocsátását és értékesítését támogató marketing-kommunikációs tevékenységre összesen 2,5 milliárd forintnyi megbízást nyertek el. A Magyar Turizmus Zrt. 2007 és 2010 között több mint 5,5 milliárd forint értékben kötött keretszerződéseket médiafelületek vásárlására és PR-anyagok megjelentésére belföldön és külföldön, ezeket a megbízásokat 2007-ben és 2008-ban a Médiacom-Invest Kft., 2010-ben a Médiaedge:cia nyerte el.