Március 25-én aláírta Áder János az alaptörvény széles körben kritizált negyedik módosítását – derül ki az országgyűlés honlapjáról. A negyedik alaptörvény-módosítást a Magyar Közlöny március 25-i számában ki is hirdették.

A köztársasági elnök ezzel beváltotta március 13-i ígéretét, miszerint aláírja a módosítást. Az Országgyűlés két nappal előtte, március 11-én fogadta el a tavaly év eleje óta hatályos alaptörvény eddigi legátfogóbb, 22 cikkből álló változtatását.

Az alkotmány kibővítését a kormánypártok mellett három korábban jobbikos, jelenleg független képviselő szavazta meg, míg a Jobbik-frakció tartózkodott, az LMP pedig nemmel voksolt. Az MSZP és a Demokratikus Koalíció nem volt jelen a szavazáson, míg a Párbeszéd Magyarországért független képviselői transzparensekkel tiltakoztak a voksoláson.

MTI / Kovács Tamás

"Egyértelmű alkotmányos kötelezettségem, hogy az alkotmánymódosítást aláírjam és kihirdessem. Függetlenül attól, hogy a módosítás kinek az ízlésével találkozik, és függetlenül attól, hogy ez tetszik-e nekem, vagy sem" – indokolt akkor Áder. Beszédében közölte, annak figyelembevételével hozta meg döntését, hogy megfogadta, Magyarország köztársasági elnökeként maradéktalanul viselni fogja az alaptörvényben rárótt felelősséget.

Az alaptörvény-módosítás parlamenti megszavazása után számos nemzetközi kritikát kapott, köztük az Európai Bizottságét. Itthon civilek tüntettek az Áder János hivatalának helyet adó Sándor-palota előtt, ahol arra kérték a köztársasági elnököt, hogy vétózza meg a javaslatot.

A többek között az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítését, a röghöz kötés vagy a hajléktalanok büntethetőségének lehetőségét alkotmányos szintre emelő – a többi között a választási hirdetéseket csak a közmédiában engedélyező –, úgynevezett negyedik módosítás (mely minden, az Alkotmánybíróság által korábban megsemmisített átmeneti rendelkezést az alaptörvénybe emel) miatt kifejezte aggodalmait José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, az Európa Tanács főtitkára, valamint az amerikai külügyi szóvivő is.

Sólyom László volt köztársasági elnök azt írta, Áder vétója az egyetlen lehetőség. A köztársasági elnök olyan döntés előtt áll, amelyben értelmeznie kell hivatalát és a hivatását: az államszervezet demokratikus működése feletti őrködést – fogalmazott.