Az előterjesztésre 265 képviselő igennel, 11 nemmel szavazott, 33-an tartózkodtak.

Tartózkodott a Jobbik képviselőinek nagy része, de közülük Hegedűs Lorántné, Schön Péter és Sneider Tamás nemmel szavaztak, Murányi Levente pedig igennel.

Ugyancsak "nem" gombot nyomtak az LMP függetlenként dolgozó képviselői: Ertsey Katalin, Ivády Gábor, Lengyel Szilvia, Osztolykán Ágnes, Schiffer András, Szél Bernadett és Vágó Gábor. A szintén független Szili Katalin sem támogatta a módosítást.

Túry Gergely

Három független, egykori jobbikos képviselő, név szerint Lenhardt Balázs, Pősze Lajos és Rozgonyi Ernő igennel szavaztak.

A szavazás idején az MSZP-hez, a Demokratikus Koalícióhoz, valamint a Párbeszéd Magyarországérthoz tartozó képviselők nem voltak az ülésteremben.

A nyugodt erő

Meglepte ugyan a kormányt, terveitől azonban nem tántorította el José Manuel Barroso pénteki telefonhívása és Orbán Viktor kormányfőhöz írt levele, amelyben az alaptörvény negyedik módosításával kapcsolatos aggodalmait osztotta meg az EU Bizottságának elnöke. Információink szerint még csütörtökön délután is volt egyeztetés az ügyben a Bizottság illetékesei és a magyar kormány között, és akkor – a megbeszélésekre rálátó kormányzati forrásunk szerint – nem vetődött fel olyan jellegű „súlyos aggodalom”, amilyenről Barroso Orbán Viktornak írt. Hétfőn azután a Bizottság szóvivője azt mondta, "nem fognak hezitálni, minden jogi eszközt használni fognak", ha megszavazzák azt.

A többek között az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítését, a röghöz kötés, vagy a hajléktalanok büntethetőségének lehetőségét alkotmányos szintre emelő, a többi között a választási hirdetéseket csak a közmédiában engedélyező úgynevezett negyedik módosítás (mely minden az Ab által korábban megsemmisített átmeneti rendelkezést az alaptörvénybe emel) miatt azonban nemcsak Barroso, a Bizottság, illetve az Európa Tanács főtitkára fejezte ki aggodalmait, hanem az amerikai külügyi szóvivő is.

Beszélnünk kell róla

„Szóba került a Bizottság illetékeseivel folytatott tárgyaláson például, hogy a parlament rendkívüli adót vethet ki, ha a kormányt valamilyen nemzetközi jogi fórumon elmarasztalják, és kártérítésre kötelezik. Erre mi mondtuk nekik, hogy jó, de ez már régóta élő jogszabály nálunk” – emlékezett vissza kormányzati informátorunk. Arra a kérdésünkre, mely szerint az ügy szóba kerülhet-e az EU Tanácsának hétvégi – a magyar nemzeti ünnepre eső – csúcstalálkozóján, forrásunk úgy válaszolt, ez a külügyminiszterek tanácsának hétfői ülésén dőlhet el, de a maga részéről nagyon kevés esélyt lát arra, hogy ilyen magas fórum elé kerüljön az ügy. Információink szerint egyébként még a külügyminiszteri tanácsban sem került napirendre a téma, sőt Guido Westerwelle német külügyminiszter azt mondta, az általa, valamint dán, finn, holland kollégája által írt, az uniós jogot sértő tagállamokkal szemben komolyabb fellépést sürgető levél sem Magyarországról szólt.

Áder János kinevezése 2012. májusában. Igazodni fog a kormány által elvárt rendhez - legalábbis a kabinetben erre számítanak

Túry Gergely

Az éles nemzetközi médiakritikák mellett idehaza a hétvégén tüntettek civilek a módosítás ellen,  és Sólyom László volt köztársasági elnök is keményen bírálta a lépést. Sólyom szerint Áder János köztársasági elnöknek az Alkotmánybíróságtól kell normakontrollt kérnie, mert a módosítással az alkotmányos ellenőrzés olyan szinten sérül, hogy az már a hatalommegosztás elvének sérelmét jelenti.

A kormányban ennek ellenére nem tartanak attól, hogy Áder nem írja alá kapásból a törvényt. „Mint kés a vajon, úgy megy át rajta” – mondta egy fideszes forrásunk. Ő úgy véli, a nemzetközi tiltakozások sem lesznek intenzívebbek. „Barroso nincs könnyű helyzetben, mert ugyan foglalkoznia kell ezzel az üggyel, de lényegében nincs más a kezében, mint hogy esetleg befenyít a hetes cikkely (az uniós alapszerződés ezen cikkelye lehetővé teszi, hogy ha egy tagállam a szerződést súlyosan sértő politikát folytat, megvonják tőle a szavazati jogot a közösségi döntéshozatalban, de ilyenre még egyetlen alkalommal sem került sor – a szerk.) alkalmazásával. Ám tudja, hogy olyan fegyverrel él, amit innentől kezdve más tagállamok ellen is használnia kell: márpedig jelenleg olyan konszenzuskényszer van egy csomó súlyos dologban az EU Tanácsában a kormány- és államfők között, hogy biztosan nem szavaznának meg egy ilyen súlyos büntetést” – mondta a kormányhoz közel álló.

Politika?

Forrásunk azt állítja, Martin Schulz EP-elnök és Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács főtitkára aggodalmai mögött politikai motiváció van (mindketten baloldaliak), míg az amerikai külpolitika „mindig demokrata, még akkor is, ha a Fehér Házban éppen a republikánusok ülnek”. Kormányzati források szerint egyébként Orbán Viktor szövetségesekre is számíthat az uniós politizálás szintjén. Azt mondják, Martin Schulz szocialista EP-elnök például baloldaliként rokonszenvezik a kormány multikat, illetve bankokat terhelő politikájával. De - teszik hozzá - Donald Tusk lengyel kormányfő egyik tanácsadója is arról beszélt nemrég egy háttérbeszélgetésen, hogy a lengyel kormányban is támogatják a hasonló magyar lépéseket, vagy például a nyugdíjpénztárak államosítását.

Így a kormányban nem tartottak, tartanak komolyabb szankcióktól – ezt egyelőre az egyik nagy uniós tagállam diplomatája is valószínűtlennek mondta a hvg.hu-nak nyilatkozva –, arra azonban felkészültek, hogy „ez egy hosszabban elnyúló rossz kommunikációs helyzet lesz”. A Fideszben azonban úgy vélik, nem tehették meg, hogy az első rosszalló szóra felemelik a kezüket.

Elbizonytalanodás olyanannyira nem volt, hogy egy képviselő szerint a Fidesz-frakció mai ülésén senki sem vetette fel a kérdést, az ügy csak annyiban került szóba, hogy elkönyvelték: a tiltakozások ellenére is megszavazzák a módosítást. És ez történt. Annál is inkább, mert úgy vélik, hiába a hétfő estére tervezett tüntetés, hiába több ellenzéki párt parlamenti tiltakozása, vagy az MSZP ígérete, mely szerint az ombudsmanhoz fordulnak, a Fidesznek nem kell sem komolyan társadalni ellenállásra, sem külföldi ellenlépésekre számítania.

A hvg.hu cikkét a megszavazott módosításról itt olvashatják. Percről percre tudósításunk az Országgyűlés hétfői üléséről itt található.