Romániával és Szerbiával volt a legtöbb összezördülésünk 2010 óta – derült ki Martonyi János külügyminiszter által közzétett dokumentumból. A miniszter Szávay István jobbikos képviselő azon kérdésére adott választ, hogy melyik szomszédos országban hányszor hívatták be a magyar nagykövetet, illetve hányszor lépett fel hasonlóan a magyar kormány az adott ország nagykövetével szemben.

Székelyföld kényes téma

Ami a magyar-román összezördüléseket illeti, a dokumentum szerint 2011 óta a román vagy magyar nagyköveteknek eddig összesen nyolc (4-4) alkalommal kellett a másik ország kormánya előtt magyarázkodnia. 2011. március 17-én a román külügyminisztérium azért kérette be Füzes Oszkár nagykövetet, mert Orbán Viktor ünnepi üzenetét „irredentának" és „a román nemzet önérzetét lábbal tiprónak" találták. Az üzenetben a román külügy értelmezése szerint ugyanis elhangzott: „Más országok ármányos szövetségén múlott, hogy elbukott a szabadságharc. És ez az, ami elvette tőlünk Erdélyt. De most lehetőségünk van arra, hogy békésen és demokratikus úton egyesítsük nemzetünket. Ez a legfontosabb célunk.”A botrány alapja valójában egy félreértés volt, a sérelmezett mondatokat valójában nem Orbán fogalmazta meg, hanem Füzes Oszkár nagykövet felesége tette hozzá, aki egy nyilvános rendezvényen felolvasta az üzenetet.

A székely autonómia kérdése miatt szintén több összeütközésre került sor a két ország külügyesei között. 2011. május 31-én a román külügyminisztériumban kérdőre vonták a magyar nagykövetet, hogy miért ad otthont Székelyföld brüsszeli irodájának a Magyar Régiók Háza, idén februárban pedig a székely zászló betiltása miatt tiltakozó Németh Zsolt államtitkár szavai miatt hívatták be. A román nagykövetnek többek között a kolozsvári Mátyás-szobornál elhelyezett Iorga-idézet, a bukaresti magyar nagykövet feltartóztatása (virágot akart elhelyezni a kolozsvári Mátyás-szobornál) miatt, valamint a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar karával kapcsolatban kellett magyarázkodnia.

Szlovéniával is összekaptunk

Szlovákia és Magyarország között az elmúlt években tapasztalható feszült viszony, a szlovákiai nyelvtörvény és a kettős állampolgárság tilalma ellenére nem alakultak ki az utóbbi években nagyköveti szintű konfliktusok. Ennek oka a dokumentum szerint a két országban működő „korai előrejelző rendszer, amelynek az a célja, hogy a felek a kialakuló félreértéseket, feszültségeket korai szakaszban igyekszenek egymás között tisztázni, megoldani.” Ennek ellenére 2011 . november 23-án Németh Zsolt parlamenti államtitkár berendelte Peter Weiss nagykövetet, amiért a magyar állampolgárság felvétele miatt Boldoghy Olivért megfosztották szlovák állampolgárságától.

Hat alkalommal hívatták be Szerbia budapesti nagykövetét,többek között a szerbiai vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvény elfogadása miatt, míg a magyar nagykövetet háromszor kérették be a belgrádi külügyminisztériumba . A hagyományosan jó viszony ellenére két alkalommal is kérdőre vonták a szlovéniai magyar nagykövetet is, egyszer egy szlovén nyelvű óvoda bezárása miatt, máskor azért, mert egy magyar EU-elnökségi kiadványban a magyarországi szlovén kisebbség által lakott Rába-vidéket „vend vidéknek” nevezték.

A nagyköveti szintű konfliktusok alapján Horvátországgal és Ausztriával a legkedvezőbb a viszonyunk, a vizsgált időszakban egyszer sem volt szükség bármelyik ország nagykövetének berendelésére.

Nemcsak a médiának szól

Kaleta Gábor a Külügyminisztérium sajtófőnöke a hvg.hu-nak azt mondta „az, hogy nagykövetet hányszor kérnek be, önmagában nem objektív mércéje a kétoldalú kapcsolatok minőségének.” A nagykövet bekéretésére a nemzetközi gyakorlat szerint akkor kerül sor, amikor a kétoldalú kapcsolatokban kialakult feszültségnek hivatalos keretek között kívánnak hangot adni, bár előfordul, hogy az érintett kormányok más csatornákat használnak. Ilyenek lehetnek a nyilvánosság kizárásával folytatott magasabb szintű megbeszélések, amelyek célja nyitott kérdések megvitatás. „A székely zászló-ügyben a magyar és román külügyminiszter 2013. február 7-én telefonon beszéltek egymással. Sok egyéb formája van nyitott kérdések megbeszélésének, amelyek azonban nem mindig kerülnek nyilvánosságra” – mondta.

Szlovákiával kapcsolatban a sajtófőnök azt mondta: a felek folyamatosan tárgyalnak a vitás kérdésekről, így a kettős állampolgárságról is. Az állampolgárság kérdésére például a két külügyminiszter szakértőket nevezett ki, akik folyamatos tárgyalásokat folytatnak. A „korai előrejelző rendszerről” elmondta: a rendszer lényege, hogy a két fél ne a sajtón keresztül üzengessen egymásnak, hanem közvetlenül beszélhessék meg a problémákat. „Ha valamilyen probléma merül fel, a két fél preventív jelleggel tájékoztatják a két felet, mielőtt az ügy mediatizálódna vagy nemzetközivé válna” – mondta. A rendszer a felsőbb szintek (pl. a külügyminisztériumok és a szakminisztériumok vezetői, valamint a nagykövetek bevonásával) teremt közvetlen kapcsolatot, a cél elsősorban annak elkerülése, hogy a két fél a médián keresztül vagy nemzetközi fórumokon üzenjen egymásnak.