A kárpátaljai magyar közösség nemcsak a két ország kapcsolatának fontos része, hanem híd is ország között, így az ukrajnai magyar közösség helyzetének rendezése lesz az első lépcsőfok a kétoldalú kapcsolatok normalizálása felé – közölte a magyar külügyminiszter.
A Fidesz idején a magyarok lakta terület védettnek számított, mivel Orbán Viktort igen szívélyes kapcsolat fűzte Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz, ám a választás óta több támadás rázta meg a régiót, amely eddig megúszta a legtöbb bombázást – írta Kárpátaljáról Catherine Philp.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének kutatásért felelős igazgatója azt ajánlja az amerikai kormányzatnak, hogy kövesse a magyar külpolitika változásait, mert azok nagy átalakulást jeleznek a térségben.
Tipikus politikai érdekeket szolgáló csatározásnak tartja az uniós és a székely zászló szembeállítását a szociológus, és reméli, hogy a határon túli kérdésben is végre lezárul az Orbán–Gyurcsány-megosztottság végtelennek tűnő korszaka. Patakfalvi-Czirják Ágnes arról is beszélt, miért bizalmatlan a határon túli közösség a Tisza-kormánnyal szemben, és hogyan lehet ezt meghaladni.
Tarr Zoltán Tisza-alelnök, leendő miniszter azt is világossá tette, hogy pártja nem tervez semmilyen új, határon túli párt alapításában részt venni.
Elvitelre – a podcast, amelyben a hét legjobb HVG hetilapos és hvg360-as anyagaiból válogatunk. A héten: zavar a Kárpát-medencében és elszalasztott lehetőségek.
Meglepetésként érte az Orbán Viktort régóta kiszolgáló felvidéki, erdélyi és vajdasági magyar szervezeteket a NER bukása, ám a kétharmados Tisza-győzelem hamar kikezdheti a lojalitásukat. Mintha máris elkezdődött volna a politikai kapcsolatrendszerek újraértelmezése.
A Romániából szavazó magyarok tekintélyes része eddig a Fideszre szavazott, valójában azonban az erdélyi magyarok tekintélyes része nem is regisztrált, nem szavaz a magyar választásokon. Egyelőre nem tudni, változtat-e ezen a Tisza. A HVG határon túli riportsorozata elsőként Kolozsvárról, Marosvásárhelyről és Székelyudvarhelyről jelentkezik.
Ez a gyakori visszaélések ellenére sem jelenti, hogy valóban ennyien fognak szavazni.
Könnyen bele lehet veszni a számok, adatok, elemzések, oknyomozó írások, politikai vélemények és indulatok tengerébe, ha a levélszavazatok témájában próbálunk meg tisztábban látni. Még akkor is, ha csupán egyetlen határon túli régiót, Szerbiát vesszük górcső alá.
A Benes-dekrétumok alkalmazása elleni tiltakozásul önmagát feljelentő politikus, Orosz Örs egészen fiatalon lett „gerilla”, mozgalmával azért küzdött, hogy a szlovákiai magyaroknak ne kelljen félniük, ne kelljen másodrendű állampolgárokként élniük. Szerepe volt a felvidéki magyar pártok kiegyezésében, bár egyelőre a közös indulás sem eredményezett parlamenti mandátumot. HVG-portré.
A DK szerint ne döntsön magyar parlamenti mandátum sorsáról az, aki soha nem élt Magyarországon. Magyar Péter úgy látja, áruló, aki nem támogatja a határon túl élő magyarok szavazati jogát. Ez két, egymással kibékíthetetlen vélemény, én pedig sem egyikkel, sem másikkal nem tudok kibékülni.
A politikai pamflet és a kívánságdobozba dobott naiv óhajgyűjtemény határán mozog a DK javaslata a külhoni magyarok választójogáról, a párt egyedül is maradt a téma feszegetésével. A választási rendszer reformja jogos felvetés, de a választójog témája politikailag kényes.
A szegedi DK-s szerint a határon túliaknak is jár az állampolgári jogok egésze, amit a párt törvénymódosítási javaslata megszüntetne.
22 évvel a kettős állampolgárságról szóló népszavazás, illetve az emlékezetes MSZP-kampány után az MSZP spinoff-pártja, a DK újra a határon túliakkal kampányol.
A Benes-dekrétumok ügye jogilag régi, politikailag kényes, diplomáciailag kényelmetlen. Ami újdonság benne, az nem Szlovákiáról szól, hanem Magyarországról: először vált láthatóvá, mi történik akkor, amikor a kormány hallgat nemzeti ügyben, és valaki más kezd el beszélni helyette.
A Benes-dekrétumok miatt kirobbant vitában Orbán Viktor nagyon visszafogott volt, és ez jól jött kihívójának, Magyar Péternek arra, hogy a határon túli magyarok védelmezőjeként szerepeljen.
Minden eddiginél nagyobb szerepet kaphatnak a kettős állampolgárok és a külföldön élők szavazatai a tavaszi voksoláson.
A határon túliak támogatását egykor fontosnak tartó Fidesz mára odáig jutott, hogy a kérdéssel foglalkozók, illetve az érintettek az árulás különböző szinonimáit használják a jelenlegi politika jellemzésére. A Benes-dekrétumok miatti hallgatás csak egyike a bizonyítékoknak.
Az év utolsó dupla országjárása Szegedre érkezett, ahol délelőtt a Digitális Polgári Körök Háborúellenes Gyűlésén felszólalt Áder János egykori köztársasági elnök, de volt Lázárinfó is Orbánnal, ahol a közönség tehette fel a kérdéseit. Magyar Péter ismét a nyílt utcára hívta a Tisza Párt szimpatizánsait, ahol a párt határon túl született magyar képviselőjelöltjei is felszólaltak. A résztvevőket arról kérdeztük, milyennek értékelik 2025-öt, de szóba került a Szőlő utcai botrány és Lázár János szlovákozása is.
