A szóvivői iroda tájékoztatása szerint a január 5-én megjelent cikkel kapcsolatban február 27-én indult az eljárás, amelyre negyven nap áll a hatóság rendelkezésére, de ez szükség esetén további harminccal meghosszabbítható. Az eljárás lezárása után a médiatanács haladéktalanul nyilvánosságra hozza az ügyben hozott határozatát – ígérik.

A médiaalkotmány kimondja: a médiatartalom nem lehet alkalmas valamely nemzet, közösség, nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbség vagy bármely többség, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport elleni gyűlölet keltésére vagy kirekesztésére.

Tájékoztatásuk szerint a jogszabály életbe lépése óta most először indítottak hatósági eljárást írott és online sajtótermékkel szemben a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvényében foglalt, az alkotmányos alapjogokat védő előírások megsértése miatt. A döntés az írott sajtóval kapcsolatos jogállami gyakorlat kialakítása szempontjából is kiemelt jelentőséggel bír – tették hozzá.

Bayer Zsolt az év eleji, szigethalmi késelésre utalva úgy fogalmazott a cikkében: akiket megkéseltek "a gyáva, undorító, kártékony állatok". Hozzátette: "a tények pedig ezek, a cigányság jelentős része nem alkalmas az együttélésre. (...) A cigányság ezen része állat, és állatként viselkedik. ( ) Állatok meg ne legyenek. ( ) Ezt kell megoldani - de azonnal és bárhogyan!" - zárta írását Bayer. Az írást pártok és civil szervezetek is élesen bírálták.

A publicista ezekre úgy válaszolt, hogy szándékosan félreértették a mondatait. "Nem akarom likvidálni a cigányságot, sem egy részét, sem egyetlen cigányt. (...) Rendet akarok. Azt akarom, hogy minden tisztességes cigány ember boldoguljon ebben az országban, és minden, társadalmi együttélésre képtelen és alkalmatlan cigány pedig legyen kirekesztve a társadalomból" - fogalmazott második írásában Bayer Zsolt.

A cikk miatt két magánszemély feljelentést tett közösség elleni izgatásra hivatkozva, de azt bűncselekmény hiányában elutasította az ügyészség.

Viviane Reding, az Európai Bizottság igazságügyi, szabadságjogi kérdésekben illetékes alelnöke teljességgel elfogadhatatlannak minősítette Bayer Zsolt cigánysággal kapcsolatos legutóbbi állásfoglalását. Egy másik uniós biztos Neelie Kroes pedig a Twitteren azt írta: "Elszörnyedtem Bayer Zsoltnak a magyar roma közösségről szóló szavaitól ('állatok' stb.) Én nem ezt nevezem szólás-/sajtószabadságnak."

A Magyar Hírlap tulajdonosa és főszerkesztője közleményükben azt írták, hogy Bayer Zsoltnak a szigethalmi késeléshez kapcsolódó írása nem a lap véleményét tükrözi. Akkori üzenetükben hozzátették, hogy bár a publicista szavait félremagyarázták, elnézést kérnek azoktól, akik számára félreértésre adott okot a szerző néhány gondolata. Később „frissítették” a Bayer Zsolt cikkével kapcsolatos nyilatkozatukat. Széles Gábor és Stefka István korábbi bocsánatkérésük után már arra hívták fel olvasóikat, hogy "álljanak ki főmunkatársunkért, lapunkért és a munkáját végző nemzeti kormányért".