Otthagyja a TASZ az Open Government Partnership nevű antikorrupciós munkacsoportot, amelyben mások mellett a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) is képviseltette magát, és amely révén a kormány a költségvetési adatok nyilvánossága mellett kötelezte el magát. A magyarul Nyílt Kormányzati Együttműködés elnevezésű munkacsoportban mind a kormányzati szereplők, mind civilszervezetek is szerepelnek résztvevőként, és céljuk antikorrupciós akcióterv kidolgozása.

Mivel a kormánypártok kedden olyan törvénymódosítást hajtottak végre, amely szűkíti az információszabadságot, a TASZ lapunkkal közölte, hogy otthagyja a munkacsoportot, úgy vélik ugyanis, hogy ennek fényében álságossá és képletessé válik az ott végzett munka. A TASZ kedden, a törvény megszavazása előtt nyílt levelet tett közzé, amelyet az antikorrupciós mukacsoportban részt vevő KIM vezetőjének, Navracsics Tibornak címeztek, azt kérve tőle, hogy ne támogassák a javaslatot. A levél aláírói között volt a TASZ mellett a Transparency International szervezet, az Átlátszó.hu oknyomozó portál, és a K-Monitor is. Kedden délután a többiek is közölték, hogy elhagyják a munkacsoportot, a K-Monitor blogbejegyzésében megjegyzik, nagyon várják, hogy Péterfalvi Attila, az adatvédelmi hatóság vezetője is megszólaljon az ügyben. A 444.hu szerint meg is szólalt, azt mondta, vizsgálják a módosítás hatását, és szerinte egyébként létező probléma a “visszaélés szerű adatkérés”, ráadásul több esetben olyan személyes adatok nyilvánosságra kerültek (például alacsony beosztású közszolgák fizetése), amelyek nyilvánosságához aligha fűződik közérdek.

A szavazás előtti levél megfogalmazói azt követően is levelet küldtek Navracsicsnak, amelyben közlik: a rendkívüli sürgősségi eljárásban történt elfogadásával a kormánypártok többszörösen megsértették az átláthatóság és a nyílt kormányzás elveit. Mindez különösen elszomorító egy héttel azután, hogy a kormány bemutatta az OGP-hez készített akciótervét Londonban, vállalásokat téve arra, hogy miként teszi átláthatóbbá saját működését - írják, hozzátéve, hogy a kormány azáltal, hogy nem lépett fel az információs törvény védelmében, hiteltelenné és értelmetlenné tette mindazokat az erőfeszítéseket, amelyek a civil és kormányzati szakértők tettek annak érdekében, hogy a Nyílt Kormányzati Együttműködés és a Kormány korrupció megelőzési programjakeretében átláthatóbbá és követhetőbbé tegyék a közpénzköltést Magyarországon.

Az elfogadott törvénymódosítás lényegében azt üzeni, hogy ne akarja az állampolgár a közpénzek útját ellenőrizgetni, amikor megvannak az erre kijelölt állami szervezetek, a KEHI és az Állami Számvevőszék – összegzi a módosításokat a TASZ. Mint arról hétfőn az Átlátszó.hu portál is beszámolt, képviselői javaslatként, rajtaütésszerűen, egyeztetések nélkül nyújtott be hétfőn két fideszes képviselő az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényhez egy módosítás, amely beleírja az információs törvénybe az új Polgári Törvénykönyvbe át nem vett üvegzsebszabályokat, vagyis az az üzleti titoknak a közpénzek felhasználásával összefüggő korlátozását.

A képviselők javaslata szerint a közérdekű adatok megismerése alapjog ugyan, de nem feltétlenül azonos azzal, ahogyan a KEHI és az ÁSZ ellenőrzi a közpénzekkel való gazdálkodást, és a javaslat szerint nem teljesíthető "olyan visszaélésszerű, akár bizonylati szintű adatigénylés, melynek keretében az igénylő általánosságban kér mindenféle adatot, amelynek teljesítése az adatkezelő működését jelentős mértékben és hosszú időre akadályozná”. Hogy pontosan melyik igénylés számít ilyennek, az nem világos, emiatt önkényes, megfoghatatlan lesz, hogy mire bólintanak rá a közpénzekkel gazdálkodó szereplők, és bár bírósági úton lehet, hogy jogorvoslatra kerülne sor, ez csak lassabbá teszi a folyamatot – közölte lapunkkal a TASZ képviselője, Hidvégi Fanny.

Az Átlátszó összegzése szerint a szabályból ugyanis lényegében annyi következik, hogy az igénylő nem követelhet teljes körű tájékoztatást a közpénzek felhasználásáról, de hogy mit követelhet helyette, azt nem osztja meg a jogalkotó az adatigénylővel.

Mindez azzal egyidőben történik, hogy lassan fény derül a kormány gigantikus trafikmutyijára, vagyis arra, hogy a nemzeti dohányboltok koncessziós jogainak kibocsátásakor a jogosultságok odaítélésénél elsődleges szempont volt a politikai megbízhatóság, és emiatt hét lap illetve szervezet – köztük a hvg.hu – közérdekű adatigényléssel fordult a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt.-hez és a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz a nemzeti dohányboltokhoz benyújtott nyertes és vesztes pályázatok bírálati szempontjai, értékelői és a nyertes pályázók adatai ügyében.

A Főszerkesztők Fóruma szerint hatalmas visszalépés és rendkívül aggasztó a közérdekű adatok megismerését korlátozó, kedden megszavazott törvény.

A közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló, már a kilencvenes évek elején megszületett és azóta csak bővített törvény volt az elmúlt húsz év legnagyobb vívmánya a sajtó jogait illetően. Egyebek mellett ez tette lehetővé, hogy a közpénzek felhasználásáról a sajtó információkhoz jusson, sok oknyomozó cikknek ez volt az alapja – emlékeztetnek a szervezet közleményében.

A most elfogadott törvény mellett felhozott látszólagos indokok között szerepel, hogy az adatszolgáltatási kötelezettség terhet ró az adatgazdákra, tehát a különböző állami intézményekre és hivatalokra. A Főszerkesztők Fóruma szerint ez a teher nagyrészt abból származik, hogy az adatgazdák nem teszik önként nyilvánossá ezeket az adatokat, ahogy az természetes lenne, így azokat külön eljárásban kell kikérni.

Visszatetsző az új jogszabály melletti indokok közül az is, amely korlátozná a „visszaélésszerű” adatigényléseket, vagyis a túl gyakorinak vagy túl részletesnek ítélt adatigénylést. Nyilvánvaló, hogy elsősorban a sajtó közpénzek felhasználását ellenőrző funkcióját akarja a törvény korlátozni – vélik a fórumnál.

A Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete is úgy véli: elhibázott az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény kedden elfogadott módosítása. Az MTE Áder János köztársasági elnökhöz valamint Péterfalvi Attilához, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökéhez fordult az ügyben.