Az államfő a Vasárnap Reggel című napilapnak adott interjújában emlékezetett: az elmúlt 24 évben az Alkotmánybíróság (Ab) hét alkalommal foglalkozott alkotmánymódosítással, és minden esetben - még akkor is, amikor Sólyom László későbbi köztársasági elnök volt az Ab elnöke - úgy foglalt állást, hogy a legitim módon elfogadott módosítás vizsgálata fogalmilag kizárt, így azt sem az államfő, sem a testület nem vizsgálhatja.

"Az államfők az alkotmányra teszik le esküjüket, így ha úgy tetszik, nekem az alaptörvény a munkaköri leírásom. Ez világosan rögzíti jogaimat és kötelezettségeimet" - fogalmazott Áder János. Hozzátette: az alaptörvényt, vagy annak módosítását a kézhezvételtől számítva öt napon belül alá kell írnia, és el kell rendelnie a hivatalos lapban való kihirdetését, így semmilyen mérlegelési lehetősége nincs, nem küldheti vissza az Országgyűlésnek, nem fordulhat az Alkotmánybírósághoz.

hvg.hu

A köztársasági elnök úgy fogalmazott: ennek alapján ő maga sértette volna meg az alaptörvényt, ha hallgat elődjére, Sólyom Lászlóra, és megvétózza a kihirdetést. Ugyanakkor megjegyezte, hogy ebben a kérdésben számos nemzetközi hírű, elfogulatlan volt alkotmánybíróval is konzultált, akik szintén azon az állásponton voltak, hogy nincs mérlegelési lehetősége, és ha az alaptörvény módosítása miatt ennek ellenére az Alkotmánybírósághoz fordulna, a testület be sem fogadhatná az elnöki indítványt.

Az alaptörvény negyedik módosításának tartalmára vonatkozó kérdésre Áder János azt mondta: az alaptörvény családfogalma "teljes egészében megfelel annak a világképnek és értékrendnek, amit bárki szívesen vállal magáénak", és szerinte félreértés volna a szöveg szűk értelmezése, mert az többféle családformát is magában foglal.

Arra a felvetésre, hogy az Ab korábban megsemmisítette a hajléktalanok közterületen élésének törvényi tiltását, és a rendelkezés most bekerült az alaptörvénybe, úgy válaszolt: nem az életvitelszerű tartózkodást tiltják, hanem lehetőséget biztosítanak az önkormányzatoknak, hogy a hajléktalanság konkrét problémáira alkotmányos keretek között szabályokat alkossanak.

Az államfő szerint nem következik szükségképpen az alaptörvényből, hogy röghöz kötnék azokat a hallgatókat, akik állami finanszírozású felsőfokú képzésben vesznek részt, csak a keretek lettek megjelölve. A megoldást a kormánynak és az intézményeknek, valamint a hallgatók képviselőinek kell megtalálniuk, és Áder János úgy látja, a feleknek sikerült is egyetértésre jutniuk.  A köztársasági elnök kijelentette: Magyarország szabad, demokratikus jogállam, és az Európában biztosított alapjogok mindegyike érvényesül.

Egy kérdésre Áder János - aki az interjú megjelenésének napján, vasárnap, Ausztriába látogat, ahol Heinz Fischer osztrák szövetségi elnökkel és Bronislaw Komorowski lengyel elnökkel közösen részt vesz és beszédet mond az egykori mauthauseni koncentrációs tábor új emlékhelyének felavatásán - azt mondta: nem tartja szerencsésnek, ha egy elnök "a nemzet lelkiismereteként" fogja fel szerepét. "A lelkiismeret személyes ügy, az egyes ember felelőssége tükröződik benne, a nemzet lelkiismeretét pedig pedig ezek összessége adja" - indokolta álláspontját. Hozzátette: számos olyan helyzet van, amikor a köztársasági elnöknek indokolt megszólalnia, és ezekben a megszólalásokban a nemzet egységének kell tükröződnie, bármilyen nehéz meghatározni mit is jelent ez az egység.

Az egy évvel ezelőtt hivatalba lépett köztársasági elnök közölte: államfőként azt a célt tűzte maga elé, hogy olyan témákban próbáljon meg szót érteni, amelyek kívül esnek a "pártpolitika hatósugarán". Ilyennek nevezte a tiszteletet, vagy a teljesítmény elismerését, mert - mint fogalmazott - az egyéni teljesítményeken múlik az ország sikeressége. Ezért a hangsúlyt erre helyezve kell dolgoznia mindenkinek, és a jövőben személyes jelenlétével és támogatásával erre szeretné felhívni a figyelmet.