Az Alkotmánybíróság egyelőre ignorálja az Alaptörvény 2.0-t

Az Alkotmánybíróság továbbra is figyelembe veszi korábbi döntéseit - derült ki egy május 13-i határozatból, amelyet Lenkovics Barnabás tanácsvezető, Dienes-Oehm Egon, Lévay Miklós, Salamon László és Szalay Péter láttak el kézjegyükkel.

Fazekas István

A végzés szerint nem alaptörvény-ellenes a Fővárosi Törvényszék azon határozata, amely 2012. júniusban hozott egy fűtési díj kifizetése ügyében. Az indítványozó a törvényszék másodfokú ítéletét támadta meg az Alkotmánybíróságon, arra hivatkozva, hogy a Fővárosi Törvényszék és őközte perek vannak folyamatban, ezért a törvényszék nem pártatlan. Az Ab azonban úgy látta, a törvényszék nem járt el alaptörvény-ellenesen.

Az Alkotmánybíróság az indoklás 6. pontjában így fogalmaz: "az Alaptörvény Záró és vegyes rendelkezések 5. pontja alapján, összevetve az Alkotmány és az azt felváltó Alaptörvény vonatkozó szabályait, az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a
bírói függetlenség szabályozásában változás nem történt, annak tartalmára az Alaptörvény vonatkozó rendelkezéseinek és egészének értelmezésével ugyanaz a következtetés vonható le, mint az Alaptörvény hatályba lépését megelőző alkotmánybírósági határozatokban."

A 7. pontban pedig - éppen a bírói pártatlanság témájában - az Alkotmánybíróság korábbi, 1995 és 2002 között hozott határozataira hivatkozik a testület. A 8. pontban úgy fogalmaznak: "az Alkotmánybíróság álláspontja az Alaptörvény alapján sem változott" 2008-as döntésük óta, amikor egy, a Legfelsőbb Bíróság pártatlansága elleni panaszt utasítottak el.

Hatályukat vesztették a korábbi döntések

Az alaptörvény márciusban elfogadott negyedik módosítása kimondja, hogy "az alaptörvény hatálybalépése előtt meghozott alkotmánybírósági határozatok hatályukat vesztik”. Az alaposan átírt alaptörvény további rendelkezésekkel is nehezíteni az Alkotmánybíróság munkáját. A negyedik módosítás miatt itthon és külföldön is kritikák érték a kormánypártokat.