szerző:
Kovács István
Tetszett a cikk?

Környezetvédők, méhészek és zöld szervezetek harcolnak évtizedek óta azért, hogy célzottan és szakszerűen történjen hazánkban a szúnyogirtás. Ellenzik a mérgek minden fajtáját, amelyek a szúnyogokon kívül más populációkat is elpusztítanak. Magyarországon még mindig a kémiai szerek élveznek előnyt, amelyek olcsóbbak, de kevésbé hatékonyak.

Két szúnyogmentes év után idén ismét komoly invázióra kell számítanunk a szakemberek szerint. Olyannyira, hogy a téma már a parlamentben is napirendre került: hétfőn Bóka István fideszes képviselő, balatonfüredi polgármester interpellált az ügyben, mondván, a belvizes, nagyon meleg április miatt sokkal több a szúnyog, mint korábban, és ez komolyan visszavetheti a vízparti turizmust, ha nincs elég pénz szúnyogirtásra. A képviselőt megnyugtatta Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára, hogy bőven van pénz erre a célra. Az viszont nem mindegy, hogy a vizes élőhelyek környékén kémiai vagy biológiai szerekkel ritkítják a vérszívókat. Előbbi ugyanis számos más rovart is megmérgez, míg utóbbi még a nem csípős szúnyogfajokat is megkíméli.

A környezetkímélő irtás területén még jókora lemaradásunk van a nyugati országoktól, pedig a jelenlegi állapot szerint hazánkban egyetlen hektár vizes területen akár százmillió szúnyog is „megteremhet”. Magyarországon 49 csípőszúnyog (Culicidae) faj él (ezek néhány fajtájáról keretes írásunkban olvashat), Európában közel száz, a földön pedig 3200 fajt tartanak számon. Az idei téli-tavaszi bőséges csapadék okozta áradások miatt ebben az évben itthon az árvízi szúnyogok inváziójára számíthatunk – nyilatkozta Kerékgyártó István tiszaújvárosi „szúnyogkutató”. A Tiszaújvárosi Városgazda Kft. ügyvezetője kertész szakmérnökként mintegy hat éve kezdett behatóan foglalkozni a napjainkat sokszor megkeserítő csípőszúnyogok életével, és mindjárt a világ egyik legismertebb szakemberétől kért tanácsokat.

Izraeli kapcsolat

Az akkor még Izraelben élő – időközben elhunyt – Joel Margarith nevéhez emberek millióinak megmentése kötődik azzal, hogy kutatócsoportjával megtalálták a csípőszúnyogok természetes ellenségeit és azok bevetésével minimalizálták a legérintettebb országokban a maláriás megbetegedéseket (erről is talál bővebb, keretes írást alant). A kapcsolat a tudós professzor haláláig tartott, Kerékgyártó István pedig általa olyan információkhoz jutott, amelyeket több évtizedes intenzív kutatás után publikáltak. Tőle értesült a BTI-nek nevezett biológiai szerről is, ami csak a kártékony csípőszúnyogokat pusztítja, megkímélve a nem csípő szúnyogokat, a méheket és más hasznos rovarokat.

Az első számú közellenség
Kovács István

Nyugat Európában már a második világháború előtt megpróbálkoztak az irtással: Németországban, a Rajna menti települések (ahol szintén évszázadok óta szenvedtek ettől) már 1936-ban szúnyogirtó egyesületet hoztak létre a maláriát terjesztő szúnyogfajok (Anopheles sp.) és a házi szúnyogok (Culex pipiens molestus) ellen. Kőolajszármazékokat juttattak a vízfelszínre, így a szúnyoglárvák nem tudtak levegőhöz jutni és elpusztultak. A maláriaveszély elmúltával kialakult az az álláspont, hogy a szúnyogok nem veszélyeztetik az embereket, így jogszabály sem rendelkezett már a kötelező irtásról, a csípőszúnyogok pedig újra zavartalanul fejlődhettek. Elszaporodásuk súlyos anyagi károkat okozott az állattenyésztésben, mezőgazdaságban és az iparban.

Ezek gyötörnek minket
Az árvízi csípőszúnyogok, Aedes vexans (gyötrő), Ochlerotatus sticticus (oldalfoltos), Aedes rossicus (hullámtéri) lárvái az áradások után maradt pangó vizekben fejlődnek hihetetlen mennyiségben. Az árvízi szúnyogok nőstényei petéit nem a vízre, hanem a növényekre, vagy a nedves talajra rakja le, ahol az esőzések, áradások, esetleg hóolvadás alkalmával, vagy a talajvíz emelkedésekor előbb-utóbb víz alá kerülnek. A pete hosszú ideig, akár 7 évig is életképes marad. A petékből kedvező vízhőmérsékletnél kifejlődnek a lárvák, négystádiumú lárvafejlődés után bebábozódnak, majd a bábinget levetve szárnyra kel a kifejlett alak, az imágó. Évente annyi nemzedékük fejlődik ki, ahányszor a terület pangó víz alá kerül, kivétel az őszi és téli hónapok, ekkor a víz hőmérséklete nem kedvez a lárvák fejlődésének. Egy hektár vízfelületen akár százmillió szúnyoglárva is fejlődhet és ezek nagy többsége a környező falvakba, településekbe vándorol. Az árvízi szúnyogfajok igen jól repülnek, tenyészőhelyüktől aktív, illetve passzív (szél segítségével) migrációval akár 10-15 kilométerre is eljuthatnak.

1976-ban aztán betelt a pohár, Paul Schädler, Ludwigshafen járási közigazgatási vezetőjének kezdeményezésére 20 település részvételével megalapították a szúnyogirtó akcióközösséget (KABS, Kommunale Aktionsgemeinschaft zur Bekämpfung). Alapszabályukban rögzítették, hogy környezetkímélő megoldásokat keresnek a szúnyoggyérítésre. Manapság 98 taggal rendelkeznek, a Rajna folyó mentén 6000 km2 területen védekeznek környezetbarát biológiai módszerekkel a csípőszúnyogok ellen, 2,7 millió lakos nyugalmát óvják így a szúnyogok zaklatásától. Németországban a BTI felfedezése után öt évvel a KABS szúnyogirtó akcióközösség már üzemszerűen használta lárvairtásra a BTI baktérium készítményt. „Magyarország és a volt szocialista országok területén mégsem akar elterjedni ez a környezetbarát szúnyoggyérítési módszer, sőt szerintem visszafejlődés tapasztalható” – mondta lapunknak Kerékgyártó István, aki 2008-ban „Környezetünkért” miniszteri kitüntetésben részesült.

Fele-fele

A Magyar Állam évtizedek óta juttat pénzt szúnyogirtásra a Magyar Turizmus Zrt.-n keresztül a turisztikailag kiemelt övezetek részére. A biológiai szúnyoggyérítés híveinek köszönhetően az elmúlt években a lárvairtást korábban 80%-ban, a kémiai imágóirtást 50%-ban támogatták. Ebben az évben visszaállt az eredeti 50-50%-os támogatás. „A német vendég joggal csóválhatja fejét a Balaton partján, amikor elhúz felette a szúnyogirtó repülőgép és nyakába szórja a permetszert, vagy füstköddel támadják a környezetet” – mutatott rá a visszásságokra a kertészmérnök, aki szerint valahányszor felmerül a kérdés: miért nincs Magyarországon hatékony biológiai szúnyoggyérítés, az illetékesek rögtön azt válaszolják, hogy túl drága. Pedig ehhez fontossági sorrendben kellene a települések összefogása, szaktudás és persze pénz is. A biológiai gyérítés csak akkor hatékony, ha a települések összefogva közösen végzik a lárvairtást. Németországban a KABS területén egy 2009-es tanulmány szerint 0,92-1 euró között (vagyis 300 forint körül) mozog a biológiai irtás ára lakosonként, és a lakosság 95%-a elégedett  a szúnyoggyérítés hatékonyságával. Összehasonlításként egy dél-magyarországi településen a kémiai és biológiai irtás költsége 2006-ban 983 Ft/fő, 2011-ben 701 Ft/fő volt.

Az embermentő szúnyogirtó

Joel Margalith (1933-2011) Csantavéren született, (ez a terület, ma Szerbiához tartozik), a II. világháború idején édesanyjával Ausztriai munkatáborba hurcolták, majd 1948-ban vándoroltak ki Izraelbe. Nincstelen bevándorlóként munka mellett végezte iskoláit. Jeruzsálem egyik állatkertjében dolgozott nappal és este a gimnáziumban tanult. 1962-ben alapdiplomát, 1967-ben MSc 1971-ben PhD fokozatot szerzett a jeruzsálemi Héber Egyetemen. Margalith professzor egész életében rovarokkal, szúnyogokkal foglalkozott. Világszerte „Mr. Mosquito”-nak becézték, elhivatott tanító is volt, egész életét végigkísérték a mesteri, PhD és posztdoktori hallgatók számára tartott kurzusok. 2003-ban a környezetvédelemért járó legtekintélyesebb elismerésnek számító Tyler-díjjal tüntették ki. Margalith professzor szúnyogirtó „csodaszerét” a világ számos malária sújtotta országában sikeresen alkalmazzák, milliók, főleg gyerekek életét megmentve. Nyugat-Afrikában, a feketelégy által terjesztett „folyami vakságot” (Onchoerca volvolus) 90%-ról, sikerült 10%-ra lecsökkenteni a BTI felhasználásával.

A professzor és munkatársai 1976-ban izolálták a Negev-sivatagban, egy kiszáradt folyó visszamaradt pocsolyáiban gyűjtött elpusztult szúnyoglárvákban a Bacillus thuringiensis var. israelensis baktériumot (BTI). A baktérium rovarölő tulajdonsága a spóraképzés végén megjelenő rovarölő hatású fehérjék képződése, amelyek a táplálékkal bejutnak a szúnyoglárvák bélrendszerébe, ott az emésztő enzimek hatására lebomlanak. A felszabaduló méreg pedig olyan mértékben károsítja a lárvák bélhámsejtjeit, hogy az a pusztulásukhoz vezet. Joel Margalithnek köszönhetően az eddig használt, nem célszervezet rovarok elpusztítását is okozó kémiai szerek helyett olyan szelektív mikrobiológiai készítmény áll rendelkezésre a szúnyogirtóknak, amely az előírt dózisban használva minden szűrve táplálkozó csípő szúnyog (Culicidae) és púposszúnyog (Simuliidae) lárvát nagyon gyorsan és hatásosan elpusztít, de megkíméli a hasznos szervezeteket.

Hazánkban évtizedeken keresztül olyan vegyi „nehézbombákkal” folyt az irtás, mint a hírhedt DDT (Matador, Gesarol), majd a malation és diklorfosz. Közös tulajdonságuk ezeknek a szereknek, hogy a rovarfauna közel 90 százalékával végeztek, ezért betiltották használatukat. Manapság a szintetikus piretroid hatóanyagú szúnyogirtó szerrel (deltametrin) lehet kémiai úton a repülő egyedek ellen védekezni. A piretroidok, a rovarporvirág (Chrysanthenum cinerariaefolium) természetes hatóanyagának szintetikus változatai. Gyors, hatásúak, melegvérűekre kevésbé veszélyesek, gyorsan lebomlanak, de extrém veszélyt jelentenek a vízi szervezetekre és természetesen nem szelektíven pusztítanak.

Az 1970-es években nyilvánvalóvá vált, hogy a rovar- és szúnyogirtásra széleskörűen használt DDT-re egyes rovarfajok rezisztenssé váltak, miközben más hasznos rovarfajokra is veszélyes ez a szer és emellett akkumulálódik a szervezetben. Ezért új és még újabb kémiai anyagokat kísérleteztek ki, sok százmillió dollár ráfordítással, de a szúnyogok hamar rezisztenssé váltak ezekre is. Afrikában és Ázsiában milliók haltak meg újra maláriában. Világossá vált, hogy a vegyi háborút a rovarok ellen valami mással kellett helyettesíteni.

Győzelem, avagy sikerpropaganda

Pár nappal ezelőtt a Balatoni Szövetség bejelentette, legutóbbi kémiai és biológiai szúnyogirtásuk 80 százalékos hatékonyságú volt, ami meghaladja az átlagot. A szövetség titkárától megtudtuk: a Balaton környéki élőhelyeken a szúnyogok gyérítésére a települési önkormányzatok adnak javaslatot a pontos koordináták meghatározásával. Lázár János hozzátette: mindezt szigorú egyeztetések előzik meg az ÁNTSZ-szel és a nemzeti parkkal. Egyébként a beavatkozások előtt komoly tudományos felméréseket végeznek a szúnyogpopulációról és annak tudatában döntenek a gyérítésről, az alkalmazott szerek mennyiségéről. Szigorú előírás például, hogy az élő vízfelülettől 70 méteren belül tilos szúnyogirtást végezni. Kérdésünkre elmondta, hogy terjedőben van a biológiai irtás, amit hatékonyan alkalmaznak a csípőszúnyogok ellen, ám az árvaszúnyogokra az nincs hatással. Azok viszont sok kellemetlenséget okoznak jelenlétükkel a parton, különösen a szórakozóhelyeken és éttermekben, ezért a tihanyi kutatóintézet vizsgálja, hogyan lehetne őket elvonni a partról. Többek között szóba került már a fénycsapda bevetésének lehetősége is.

A biológiai védekezésnél nagyon fontos a megfelelő mintavétel - a képen Kerékgyártó István
Kovács István

A kiemelt balatoni üdülőövezet szúnyogirtásának koordinátora Sáringer Kenyeres Tamás. A fideszes országgyűlési képviselő megerősítette, hogy feljövőben van a biológiai gyérítés, az anyagot pedig légi- vagy kézi úton juttatják a célterületre. A jobb hatékonyság miatt lárvatenyésztő helyeket térképeznek fel, ahová a szert folyadék vagy granulátum formában szórják szét. Ez történhet légi és kézi úton, utóbbiban a közmunkaprogram résztvevői is segítenek. A BTI folyadék formában tavasszal, a lombok megjelenése előtt alkalmazható hatékonyan. Ezt a szert használják a beavatkozások 1/3-ánál, többnyire a drágább granulátum formában. Elmondása szerint a Balatonnál két biológiai irtásra öt kémiai jut, amely arányon mindenképpen javítani szeretnének, első lépésben a biológiai irtás arányának 50 százalékra emelése a cél.

Sáringer a szakértői csoport vezetőjeként azt mondta: bár a biológiai irtás látszólag többe kerül hektáronként, mint a hagyományos kémiai módszer, ezt a beavatkozást mindig a legfertőzöttebb területeken alkalmazzák, így ugyan kétszer akkora költséggel, de a kémiai módszerhez képest ötször annyi szúnyoglárvát pusztítanak el. A kérdés inkább szakmai: az előkészület ugyanis komoly munkát igényel, fel kell mérni a lárvák fejlődési szakaszát, mivel a biológiai irtás csak a már jól fejlett (bélcsatornával rendelkező), de még éppen ki nem kelt lárvák esetében fejti ki a hatását, vagyis az időzítésnek nagyon pontosnak kell lennie. Sáringer szerint ugyanakkor a vegyi és biológiai beavatkozást végző cég is csak hatékony munka esetén kapja meg a neki járó pénzt, más esetben kezdhetik újra a terven felüli szúnyogirtást.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Itthon

Kétszer annyi pénz jut szúnyogirtásra mint tavaly

A kormány idén a tavalyi forrásokhoz képest kétszer annyit, 150 millió forintot különített el szúnyogirtásra a turisztikai célelőirányzatból - közölte Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter egy képviselő írásbeli kérdésére adott válaszában.

MTI Itthon

Leszámolnak a gyötrőszúnyogokkal Fehérváron

Az elmúlt hetekben végzett csípésszámvizsgálatok alapján rendkívüli légi szúnyogirtás lesz szerdán vagy csütörtökön Székesfehérváron - közölte az önkormányzat kommunikációs központja kedden.

MTI Itthon

Hatékony volt a szúnyogirtás a Balatonon

Az elvégzett csípésszámvizsgálatok adatai szerint minden balatoni településen elérte az előírások szerinti elvárt 80 százalékos hatékonyságot a csütörtökön elvégzett kémiai szúnyogirtás - mondta Sáringer-Kenyeres Tamás, a munkát irányító szakértői csoport vezetője szombaton.

MTI Világ

Szúnyogokkal harcolhatnak a malária ellen

A szúnyogok közismerten veszélyes - nem ritkán halálos kimenetelű - fertőzések terjesztői: egy új kutatás fényében mindazonáltal bacilusgazdaként hatékonyan be is vethetők olyan járványok ellen, mint a malária.