Kikerül az alaptörvényből az passzus, amely szerint ha az államnak váratlan fizetési kötelezettsége támad az Alkotmánybíróság, az Európai Bíróság vagy más nemzetközi bíróság döntése miatt, adót vethet ki ennek finanszírozására – jelentette be pénteken Martonyi János külügyminiszter.

Felidézte, hogy az EB korábban kifogásolta, hogy külön hivatkoznak az európai és más nemzetközi bíróságokra, ezért törlik a vonatkozó részt. Ehelyett a gazdasági stabilizációról szóló törvénybe iktatnak be egy olyan rendelkezést, amelynek értelmében ha váratlan pénzügyi kötelezettsége támad az államnak, amire a költségvetés nem nyújt fedezetet, hozzájárulást szab ki – mondta. A tárcavezető szerint ez "kielégítő megoldás", mert kiesik a hivatkozás a bíróságokra.

Martonyi azt is bejelentette, kikerül az alaptörvényból a bíróságok közötti ügyáthelyezés lehetősége, más megoldást kell találni a bíróságok aránytalan terhelésének kezelésére. Az ügyek áthelyezésének intézményét "kiveszi a rendszerből a kormány", törlik az alaptörvényből az erre vonatkozó részt. Bár egyes ügyek elhúzódása elfogadhatatlan, megfelelő szervezeti és szerkezeti átrendezéssel igyekszik megoldani a kormány a helyzetet – tette hozzá a tárcavezető. Erre az Európai Bizottság korábbi kifogásai miatt tesz javaslatot a kormány.

Nem veszik ki viszont a korlátozások alól az európai parlamenti (EP-) választási kampányokat, azok szabályozása hasonló marad a magyar parlamenti választásokéhoz – közölte Martonyi. Ez azt jelenti, hogy mégsem szavazzák meg azt a módosító indítványt, amelyet Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter, illetve két államtitkára, Répássy Róbert és Rétvári Bence nyújtottak be az alaptörvény negyedik módosításával összefüggő salátatörvényhez.

Martonyi erről pénteken azt mondta, az ügyben az EB érdeklődött, miközben az uniós végrehajtó testület "nyilvánosan és egyértelműen" azt az álláspontot foglalta el, hogy ez a kérdés nem tartozik az Európai Unió hatáskörébe, a tagállamok az ezzel kapcsolatos döntéseiket szabadon hozzák meg

A most bejelentett változásokkal tehát háromból két részletkérdésben tesz engedményt az alaptörvény negyedik módosítását kritizáló EB-nek a kormány.

José Manuel Barroso EB-elnök április közepén írt levelet Orbán Viktornak, amelyben megerősítette az alaptörvény negyedik módosításával kapcsolatos aggályait, és nyomatékosan kérte a magyar kormánytól azok megoldását. "Nyomatékosan kérem önt és kormányát, hogy határozottan és egyértelműen vegyék kézbe ezeknek az ügyeknek a megoldását, ez Magyarország és az Európai Unió kétségkívül legfontosabb érdeke" – írta akkor.

Orbán Viktor még aznap válaszolt az európai bizottsági elnöknek, és megígérte, személyesen cselekszik. Megerősítette, hogy a magyar kormány és az Országgyűlés elkötelezett az európai normák és értékek mellett, és biztosította őt arról, hogy a kormány mindenben együttműködik az aggodalmak eloszlatásában.