A vízgépészt egy év, két év próbaidőre felfüggesztett fogházbüntetésre, a vezető uszodamestert 35 nap fizikai munkát jelentő közérdekű munka büntetésre ítélte az újpesti bíróság pénteken a budapesti Aquaworld élményfürdőben 2009 júliusában történt halálos baleset miatt. A per harmadrendű vádlottját, a műszaki igazgatót ugyanakkor bizonyítottság hiányában felmentette a vád alól. A foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt kiszabott ítélet nem jogerős, az ellen az ügyész súlyosbításért fellebbezett, míg a védelem enyhítést, illetve 3 nap gondolkodási időt kért. 

A bíróság indoklása szerint a vízgépész és a vezető uszodamester a foglalkoztatási szabályaikat megszegték, és ez összefüggésben áll a 9 éves kisfiú halálával, aki egy rosszul rögzített aknafedél következtében vesztette életét, miután beszívta őt a hullámkeltésre szolgáló szivattyú, a víz elsodorta és a turbinalapátok az élettel összeegyeztethetetlen sérüléseket okoztak neki.  

A bíróság indoklása szerint az akkor fél éve működő szörfmedencéről a fürdő munkatársai alappal gondolhatták, hogy megfelelően működik, hisz minden engedélyt megkaptak az üzemeltetéséhez. 2009 júliusában azonban észlelték, hogy még a balesetet megelőzően két zár letört az aknafedélről. A vízgépész rögzítette is a vízgépészeti naplóban, hogy a fedél induláskor mozog, de nem tett semmi egyebet, mert úgy gondolta, hogy a fennmaradó két zár is rögzíti azt. Az eljáró bíró szerint azonban a vízgépész ismerte a rendszer működését, abban hogyan áramlik a víz, neki szólnia kellett volna a műszaki igazgatónak, hogy javítás szükséges. Az azonban nem bizonyosodott be, hogy a műszaki igazgatót tájékoztatta volna a vízgépész, ezért a műszaki igazgatót bizonyítottság hiányában felmentette a bíróság. 

A vízgépész a bíró indoklása szerint azzal is tisztában kellett, hogy legyen a rendszer működését ismerve, hogy egy esetleges baleset halállal is végződhet. Mindezek alapján 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztéssel volt sújtható, de a bíróság az ügy elhúzódására, a vádlott személyére, a részleges beismerésre és megbánásra, az időmúlásra és a férfi kifogástalan életvitelére tekintettel a minimumot állapította meg. Az egy év fogházbüntetést két év próbaidőben határozta meg és a büntetőjogi hátrányos következmények alól is mentesítette a férfit.  

A másodrendű vádlott, a vezető uszodamester a bíróság szerint ugyancsak megszegte a foglalkoztatási szabályait. A bíró szerint intézkedhetett volna a medence felfüggesztéséről, vagy javaslatot is tehetett volna a fürdőigazgatónak, hogy tegyen valamit, például hogy felhívják a figyelmet a mozgó aknafedél veszélyességére egy táblán, de még az úgynevezett hibanaplóban sem rögzítette a hibát. Amiatt azonban, hogy a másodrendű vádlott nem ismerte szörfmedence működési rendszerét, a bíróság szerint nem lehetett tisztában azzal, hogy egy esetleges baleset halállal is végződhet, így esetében 1 évig terjedő szabadságvesztés lett volna maximálisan kiszabható. A bíróság az enyhítő körülményeket is figyelembe véve szabott ki 35 nap közérdekű munka büntetést rá, amelyet ha nem ró le, 1-1 nap arányban fogházbüntetésben kell letöltenie. 

Az ügyész korábban mindhárom vádlottra letöltendő fogházbüntetést indítványozott, ezért fellebbezést nyújtott be mindhárom vádlott esetében. A vádlottak ugyanakkor részben enyhítésért, felmentésért fellebbeztek, míg a műszaki igazgató és védője három nap gondolkodási időt kért. A perben korábban mindhárom vádlott az utolsó szó jogán sajnálatát fejezte ki a tragédia miatt, ugyanakkor azt mondták: nem felelősek a történtekért.