„Belépni tilos!” – hirdeti az önkormányzat szigorú parancsa egy ház falán a Tolna megyei Bátán. Az apró, félig már vízben álló ház a domboldal aljában futó Fő utca mellett áll, sőt, igazából alatta, hiszen az utcaszint jóval a padló szintje fölött van, így nem csoda, hogy az áradó Duna egyik mellékága félig elöntötte. „Hajnali háromkor jött fel a víz akkor kellett elmennünk” – mondta a házban lakó asszony, miközben a kertben tűzoltók pakolták a homokzsákokat.

Az asszony nem az egyetlen, akinek ki el kellett hagynia az otthonát, Bátán összesen 25 ember kitelepítését rendelték el az árvíz miatt. Néhányan ugyan vonakodtak menni, de végül belátták, hogy jobban járnak, ha ideiglenesen a sportcsarnokba vagy rokonokhoz költöznek. Ha tetőzik a Duna – várhatóan szerdán nap közben – még többen kerülhetnek bajba, a polgármester szerint összesen akár száz ház is veszélyben lehet a domboldalban álló település alacsonyabban fekvő, a Duna felőli részén.

Ez még nem a Duna, csak egy mellékág

Stiller Ákos

A Gemenci erdő mellett fekvő Báta a Duna-menti árvízvédelmi rendszer egyik gyenge pontja: itt ér véget – vagy itt kezdődik, ez nézőpont kérdése – a folyó főága mellett, észak felé futó nagy töltés, de a mellékág vizével szemben szinte védtelen a domboldalban álló falu alacsonyabban fekvő része. 2002-ben és 2006-ban is megsínylették az árvizet, így várható volt, hogy az idei, minden rekordot megdöntő (a 2002-es rekordvízállást akár 45 centivel meghaladó) árvíz is komoly veszélyt jelent, így nagy erőket vontak össze a védelem megszervezésére.

Hétfőn még Orbán Viktor miniszterelnök is tiszteletét tette egy villámlátogatás erejéig, de fontosabb, hogy a Békés megyei tűzoltókat, illetve katonákat is Bátára vezényeltek, akikhez a veszprémi Pannon Egyetem hallgatói csatlakoztak önkéntesként. A faluban négy helyen töltik a homokzsákokat, amikből nyúlgátak épülnek szerte a településen, miközben kint, az öreg-Duna felé eső határban munkagépek építik agyagos földből a vadonatúj töltést, mintegy két és fél kilométer hosszan.

Ezt a nyúlgátat maguknak rakták a családtagok és barátok

Stiller Ákos

Persze a helyieknek is van gyakorlatuk a homokzsák-pakolásban, Kovácsék például maguk rakták fel a homokzsákokat a ház és a gazdasági épületek közé, ahonnan csak a csirkéket kellett kikötöztetni. A szomszédban dolgozó fiatalemberek büszkén mutatják azt a nyúlgátat, ami a fáskamrán áthaladva két telket is véd, és amibe legalább hétezer homokzsákot építettek be. „Jöttek a vízügyesek, és azt mondták, ilyen szépet még nem láttak” – büszkélkedett az egyik házigazda, aki megmutatta, hogy egy kisebb gáttal arra is felkészültek, ha esne az eső, és a domboldal felől érkezne a víz.

Kedd délután még nem érte el a vízszint a legmagasabb szintet, több helyen is rikító narancssárga festékkel jelölték meg a vízügyesek, hogy várhatóan hol tetőzik majd szerdán nap közben a Duna. A Fő utca mellett fekvő telkek ugyanakkor már tetőzés előtt is nagyobb részt vízben állnak, a legtöbb helyen már csak a homokzsákok tartják távol a házaktól a folyót. Ezek az ideiglenes gátak azonban folyamatosan szivárognak, amit néhányan megpróbálnak búvárszivattyúval visszanyomni a folyóba, mások viszont csak legyintenek rá.

Katonák pakolják a homokzsákot az átázott töltéshez

Stiller Ákos

A 2006-os árvíz után néhány helyen megépült ugyan egy árvízvédelmi töltés, de nem mindenhol. „Ahová be tudott jutni a gép, ott lett gát” – mondta a hvg.hu munkatársának egy vízügyesként bemutatkozó férfi. Ez persze mára elégtelennek bizonyult, néhány helyen nem is látszik, hol van a töltés, mert ellepte a víz, de ott is homokzsákokkal kell megmagasítani, ahol még el tudja látni a funkcióját. „2002-ben még ez sem volt, a járdára raktuk a homokzsákokat. A Bercsényi utcában ma is látszik, hogy befelé dől minden kerítés” – mesélte a helyi vízügyes. Egy idős néni is arra panaszkodott, hogy a töltés semmit nem ér, viszont kivágták a kertjük végében álló nagy fát, a helyén maradt gödörben pedig most is áll a víz..

A katasztrófavédelem szerint a nyúlgátak és az új töltés már elérte a megfelelő magasságot csak meg kell erősíteni. Hogy erre szükség van, azt a hvg.hu tudósítói is megtapasztalhatták, hiszen gyakorlatilag a talpuk alatt tört fel egy buzgár az egyik átázott töltésszakasz mellett. A buzgár azért veszélyes – magyarázta el egy vízügyi szakember – mert a víz magával hozza a talaj apró részecskéit is, így gyakorlatilag kikezdi a gátat, vagy az alatta lévő földet. Ilyenkor nincs más megoldás, fel kell tápászkodniuk a holtfáradt tűzoltóknak, és homokzsákokat kell pakolni a buzgár fölé.

Pihenő tartalékos honvéd

Stiller Ákos

A Békés megyei tűzoltók már két napja Bátán vannak, és a fáradtság miatt időnként morcosan reagáltak a fotósokra, a katonák ellenben szívesen szerepeltek, néhányan a bicepszüket befeszítve pózoltak. Persze csak a fiatalabbak, hiszen a katonák közt nem csak jó erőben lévő fiatalembereket lehetett látni, hanem idősebb, pocakosodó urakat is: ők a most először mozgósított tartalékosok. Bátán egyébként is minden más, az árvíz által fenyegetett településnél látványosabb a Honvédség jelenléte, és hozzájuk képest kevesebb a lelkes önkéntes.

A katasztrófavédelem ugyanis már vasárnap arra kérte az önkénteseket, hogy regisztráljanak, és csak akkor menjenek Bátára, ha hívják őket. A veszprémi egyetemisták mellett a hvg.hu nem is találkozott önkéntesekkel, csak a helyiek segítettek a védekezésben. Viszont a katonáktól szinte lépni sem lehetett, kedden délután is befutott egy több teherautóból álló konvoj a váltással. A teherautók szélvédőjére pedig nem az „árvízvédelem” feliratot rakták ki egy nyomtatott papírlapra, hanem azt, hogy „KFOR”, mintha egyenesen Pristinából jöttek volna. Miközben a parancsnok szemlét tartott a gáton, egy fotós és egy operatőr ugrálta körbe „katonai sajtó” feliratú egyenpólóban.