A parlament idén április 30-án, sürgős eljárásban szavazta meg az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény módosítását, de azt a köztársasági elnök visszaküldte megfontolásra az Országgyűlésnek. Az újabb változatot június 11-én fogadták el a képviselők.

A három jogvédő szervezetnél úgy látják: a javaslat újabb módosításakor nem vették teljes mértékben figyelembe az államfő javaslatait. A törvény által bevezetett, a jogvédők szerint bizonytalan jogfogalmakat a közérdekű adatok kezelői hivatottak értelmezni, és „továbbra is adott annak a lehetősége, hogy az adatkezelők a maguk számára előnyös jogértelmezéssel előre nem felmérhető terjedelemben korlátozzák a közérdekű adatokhoz való hozzáférés jogát. Ez önkényes és részrehajló jogalkalmazást idéz elő, ami jogbizonytalansághoz vezet”.

Nyílt levelükben azt írják: úgy vélik, hogy az információszabadságról szóló törvény továbbra is komoly alapjogsérelmi kockázatokat rejt magában. Bizonytalan jogfogalmakat tartalmaz a jogszabály szövegében az a rész, hogy a „közfeladatot ellátó szerv gazdálkodásának átfogó, számlaszintű, illetve tételes ellenőrzésére irányuló adatmegismerésre külön törvények rendelkezései irányadóak”, mivel szerintük nem állapítható meg, pontos mit is jelent ebben az esetben átfogó, számlaszintű, illetve tételes vizsgálat.

Ugyancsak sérti a jogbiztonság elvét az a rész, hogy az adatkezelő elutasításakor kérhet vizsgálatot az adatigénylő a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál. Ilyen lehetőség eddig is volt ugyanis, bírósághoz is lehetett fordulni, a nem bírósági jogorvoslat lehetőségének ilyen kiemelése kétségessé teszi a törvényben szereplő jogorvoslati rendszer koherenciáját – fogalmaznak. Nem világos az sem, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság által nyújtott jogorvoslat kimerítése a bíróhoz fordulás jogának előfeltétele lenne-e esetleg – tették hozzá.

A törvény érintett része sérti a közérdekű adatokhoz való hozzáférés jogát, így a jogszabály nem állja ki az alkotmányosság próbáját – vélik a jogvédők, akik kérik az ombudsmant, a Kúria elnökét és a legfőbb ügyészt: kezdeményezzék az Alkotmánybíróságnál, hogy állapítsák meg a törvény jelzett pontjának alaptörvény-ellenességét és semmisítsék azt meg.