Az egyik megyei portálon Borsod-Abaúj-Zemplén legrosszabb útjának választották a Sárospatakot Cigánddal összekötő 3814-est. A csöppet sem elismerő címet a mellékút a 37-es főút és a záhonyi határátkelő között ingázó kamionforgalomnak köszönheti. A Bodrogköz egyébként is iskolapéldája annak, hogy milyen az, amikor egy kistérség az átmenő teherforgalomnak csak a kárát látja: munkahelyet nem hoz létre, viszont tönkreteszi az összes utat.

A környékbeli lakosok abban reménykedtek, hogy az e-útdíj-rendszer bevezetésével párhuzamosan eltűnnek a nagy kamionok, miután az útdíjfizetésről szóló törvény végrehajtási rendeletében módosították a KRESZ szabályait (48. § 14.) is, kimondva, hogy a lakott területeken kívül nehéz tehergépkocsik csakis autópályákat, autóutakat, vagy a főutakat vehetnek igénybe. Vagyis alsóbb rendű, négy számjegyű utakra nem hajthatnak be. Csakhogy az első hét tapasztalatai azt mutatják, hogy a kamionforgalom a 3814-esen nemigen csökkent, és nem látszik az sem, hogy bárki is kikényszerítené a változást.

Csörögnek a poharak

„A figyelmetlenebb kamionosok néha a felépítménnyel együtt ugrattak át a körforgalmunkon, a forgalom lassítását szolgáló járdaszigetet pedig átlagban kéthavonta tarolják le” – mondja Oláh Krisztián, a bodrogközi járásközpont, Cigánd független polgármestere. A városvezető a Vasút útra irányít, itt akad a legtöbb gondjuk az embereknek az átmenő kamionforgalommal. Amit azonnal felfedezünk, az az, hogy szinte mindegyik épületen található néhány repedés. Ezeket a teherforgalom okozta rezgésekkel magyarázzák az ott lakók. „Amikor elmegy itt egy kamion, csörögnek a poharak a szekrényben, remeg az ágy alattam” – magyarázza a virágbolt melletti ház idős lakója, Etus néni.

Keresik a főutat

Bódisz Attlia

Arrébb egy férfi csak ebédelni ugrott haza, de annyit elmond, hogy őket is nagyon zavarja a forgalom. „Az a kerítés is attól dőlt meg”, mutat egy közeli portára. Egy ruhát teregető asszony megértőbbnek mutatkozik a kamionosokkal szemben: Igaz, hogy már kora reggel megkezdik a „mászkálást”, de hát biztosan ők sem szeretnek a melegben vezetni – mondja. Az utca végén egy fiatal férfi úgy emlékszik, hogy a szülei egykor pereskedtek is a nagy forgalom miatt, de az ügy kimeneteléről már nincsenek emlékei.

A településen töltött másfél óra alatt is látszik, hogy a július elsejétől életbe lépett szabályozás ellenére továbbra is sok kamion halad át Cigándon. A képet némileg árnyalja, hogy közülük jó néhány a Zemplénagárd környéki útépítésre szállít alapanyagot. Ezzel együtt számtalan „eltévedt” ukrán, szlovák, román és bulgár felségjelzésű kamiont is látni, amelyek vezetői vagy nem tudnak a tiltásról, vagy pedig egyszerűen fittyet hánynak rá.

Akciók a nyugalom érdekében

A helybeliek véleménye egyébként is lesújtó a kamionos vezetési kultúráról. "Azért, hogy az utat néhány száz méterrel lerövidítsék, képesek átmenni veteményesen, kiskerten, sikátoron" – mondja az egyik helyi bolt mellett álldogáló férfi. Ahhoz sem kell traffipax, hogy az ember lássa, a sebességhatárok betartása sem erősségük a sofőröknek. "Valóban úgy látjuk, hogy gyorsabban mennek, mint ahogyan szabad lenne" – erősíti meg a polgármester, aki szerint az is hatással lehetett a kormányrendelet megszületésére, hogy a május elsejei kerékpáros majálison sárospataki kollégájával, Aros Jánossal (Fidesz) közösen demonstráltak az ellen, hogy az e-útdíj bevezetése az alacsony rendű utak mentén élők helyzetét rontsa. 

A két polgármester egy-egy bicikliskonvoj élén a városaik közötti félúton adták át petíciójukat Hörcsik Richárdnak, a térség országgyűlési képviselőjének (Fidesz), aki már akkor azt mondta, hogy a kamionforgalmat leginkább az autópályákra kellene terelni. "Amikor elolvastam az első listát arról, melyik utakat is teszik majd fizetőssé, azonnal láttam, hogy az új helyzet megnövelné a teherforgalmat a cigándi úton – mondta a hvg.hu-nak Hörcsik. Ezért is kértem frakciótársaimat, hogy keressünk más megoldás arra, hogy tehermentesítsük ezeket az egyébként is leromlott állapotú utakat, legalább a nemzetközi átmenő forgalom alól."

Remix vagy kátyú?

A télen a 3814-es számú út burkolata Sárospataktól a cigándi Tisza-hídig teljesen tönkrement, több ezer kátyú keletkezett rajta. Volt olyan nap, hogy több tíz autó kapott defektet az útszakaszon. Oláh Krisztián azt mondja, hogy már a munkába járást akadályozzák a kátyúk. "A környékbeli munkahelyeken általában 80-90 ezer forintot keresnek az emberek. El lehet gondolni, mit jelent egy ilyen családi költségvetésben a havonta többszöri defektjavítás, főleg ha a gumi teljesen tönkremegy" – mondja. 

A kátyúzás elkezdődött ugyan, de azt nem tartják kielégítőnek. "Tudomásom szerint két lehetőség lenne a felújításra. Az egyik, a kátyúzás százmilliós költséggel járna, a másik variáció szerint egy úgynevezett remixes eljárással a teljes burkolatot végig felújítanák. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a meglévő aszfaltot felmarják, felmelegítik és újra leterítik, ennek a költsége 4,5 milliárd forint lenne" – sorolja Oláh Krisztián. Hörcsik Richárd úgy tudja, hogy a tervezés még az idén elkezdődik, jövőre pedig megindulhatnak a felújítási munkálatok. 

Nincs, aki kitegye a táblákat?

Fodrosszélű akadálypálya

Bódisz Attlia

Megkeresésünkre Pécsi Norbert Sándor, a Magyar Közút Zrt. szóvivője azt közölte: mivel a kormányrendelet a KRESZ-t módosította, ezért társaságuknak nem kell kihelyezniük tiltó táblákat. A lehetséges felújításokról úgy nyilatkozott, hogy az átfogó rekonstrukcióra egyelőre nincs megfelelő forrásuk, bár azt az útszakasz állapota indokolttá tenné. A kátyúzást elmondása szerint elkezdték, a munkát folyamatosan végzik. A rendőrséget is megkérdeztük, hogy milyen módok kívánnak érvényt szerezni a július elsejével életbe lépett szabályoknak, de mindeddig nem kaptunk választ.