Ma már rendőr kísérheti vissza az iskolába a tanításról ellógó gyerekeket, de már tíz évvel ezelőtt is tisztában voltak azzal, hogy valamit tenni kell az iskolakerülés és a fiatalok deviáns viselkedése ellen. A megoldást egy segítő intézményrendszer kialakításában látták. Hogy ez konkrétan miként nézett volna ki, azt nem tartalmazza a 2003-ban elkészített első bűnmegelőzési stratégia, amely főleg általánosságokat tartalmazott. Többek között olyan felvetéseket, hogy iskolai felkészítő és felzárkóztató programokat kell szervezni roma gyerekek számára, vagy hogy a tömegközlekedés biztonságát fokozni kell, illetve át kell tekinteni a közvilágítással kapcsolatos szabályozásokat.

A héten jelent meg a kormány honlapján a második Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia, melyet augusztus 6-ig lehet véleményezni. Ez már tartalmaz konkrétumokat is: speciális bűnmegelőzési központokat hoznának létre, a 18 év alattiakat pedig felnőtt kísérete nélkül nem engednék bulizni. A két dokumentum egyébként szinte azonos terjedelmű.

A családon belüli erőszak kimaradt

Az első stratégiában szereplő rengeteg általánosságnak Finszter Géza kriminológus, az Országos Kriminológiai Intézet munkatársa szerint az volt oka az, hogy azt zömében egyetemi tanárok készítették, és a gyakorlatban végrehajthatatlannak bizonyult. „A mostanit jó értelemben vett bürokraták írták, így biztos vagyok abban, hogy több minden valóra válik belőle. Az elsőnek egy eredménye mindenképpen volt, mégpedig a pártfogó felügyeletek erősítése” – mondta a rendészeti szakember.

A cél a bűncselekmények visszaszorítása

Az első bűnmegelőzési anyagban a mostanihoz hasonlóan – az eltelt tíz év ellenére – ugyanazokon a területeken jelöltek ki tennivalókat a készítők. Így a 2003-as dokumentum a gyermek- és fiatalkori bűnözés csökkentését, a városok biztonságának fokozását, a családon belüli erőszak, valamint a bűnismétlés megelőzését jelölte meg legfontosabb feladatként. A 2013-as stratégia „kiemelt beavatkozási területei” a családon belüli erőszak kivételével ugyanazok maradtak. Az utóbbiról tavaly nagy vita alakult ki, majd a civil szervezetek tiltakozása után végül külön tényállás lett a büntető törvénykönyvben. 

Le a sikátorokkal!

Az új stratégia egyik kiemelt témája a települések biztonságának növelését szem előtt tartó közösségi rendészet megteremtése. A stratégia viszont arra nem tér ki, hogy ez milyen módon történne, de azt leszögezi, hogy a közösségi rendészetre hazai modellt kellene kialakítani, és azt a bevezetése előtt egy éven át tesztelnék négy rendőrkapitányságon. A közösségi rendészetnek költsége is van: az első évben 170 millió forintot költenének rá, utána pedig évi százmillióba kerülne.

A stratégia kidolgozói fontosnak tartják, hogy a bűnmegelőzés hatékonyságát még építészeti eszközökkel is növelni lehessen. A javaslatból kivehető, hogy olyan dolgokra gondolhatnak, mint például a településeken ne legyenek sikátorok, esetleg a hátsó bejárat ne legyen sötét vagy szűk helyen, ahová a támadó könnyen beszoríthatja áldozatát. Az építészeti eszközökkel segített bűnmegelőzési ajánlások összegyűjtésére és rendezésére egyébként ötmillió forintot adnának 2014-ben és 2015-ben.

Buszokkal járnák az országot

A stratégia megalkotói külön gondoltak a külterületek lakóira is. A Csongrád, Békés és Bács-Kiskun megyei tanyákon élő, többségében idős, egyedülálló és hátrányos helyzetű emberek biztonságára vigyázni – mint megjegyzik – speciális módszereket igényel. Éppen ezért felvetik egy civil hírlánc létrehozását, hogy az információáramlás gyors és napi 24 órás legyen. Nem tudni, hogy a hírlánc valamilyen jelzőrendszert vagy telefonos szolgálatot jelent-e, mindenesetre ennek a rendszernek a kialakítása húszmillió forintot tenne ki, fenntartásának költségeit pedig évi tízmillió forintra saccolták az elképzelés megalkotói.

A lopásokra szórólapokkal hívnák fel a figyelmet, illetve így járnának el a közterületen leginkább előforduló garázda és erőszakos jellegű jogsértések, valamint a trükkös módszerrel elkövetett csalások visszaszorítása érdekében is. A fővárosban húszmillió forintból kialakítanák a Bűnmegelőzési Centrumot, harmincmillióból pedig Kelet-, Közép-, és Nyugat-Magyarországot járná a Mobil Bűnmegelőzési Centrumnak elkeresztelt három kisbusz, melyekben a budapestihez hasonlóan bűnmegelőzési és vagyonvédelmi tanácsokat is kaphatnának az állampolgárok. A központok évi hárommillió forintból működnének.

Újabb tilalomfa?

A 2015-ös tanévtől az általános és középiskolákban kötelezővé válna a bűnmegelőzési oktatás – olvasható a gyermek- és ifjúságvédelem területén megfogalmazott teendők között. A bűnmegelőzésben továbbra is szerepet szánnak az iskolai prevenciós programoknak, a D.A.D.A-nak és az Ellenszernek is. A stratégia hangsúlyozza, hogy a fiatalok esetében a bűnmegelőzés fontos eszköze és lehetősége a hasznos szabadidő-eltöltés, vetélkedők, kirándulások, sportfoglalkozások megszervezése nem csak az iskolák, hanem a sportegyesületek révén is. 

A táborok programjainak is része lenne a bűnmegelőzésre való nevelés

Túry Gergely

A szülőkről sem feledkeztek el a stratégia megalkotói. Az ő felelősségüket munkacsoportok bevonásával szeretnék hatékonyabban és konkrétabban felügyeltetni és számon kérni a családtámogatási rendszeren belül. Hogy ezen mit kell érteni, nem derül ki az anyagból. A 2010-es kormányváltás után egyébként több szociális támogatást is az iskolalátogatáshoz és a lakókörnyezet tisztántartásához kötötték.

A fiatalok további védelme érdekében pedig a kábítószer-fogyasztás és a 18 év alattiak italozásának visszaszorítására fokozott ellenőrzésekkel lépnének fel a szórakozóhelyekkel szemben. Ugyanakkor felülvizsgálnák a szabályozást, hogy a 18 év alattiak be se mehessenek szórakozóhelyekre felnőtt kísérő nélkül. Hogy ezt miképpen oldanák meg – esetleg kötelezővé teszik-e személyi igazolványok felmutatását –, nem szerepel a dokumentumban.

A fővárosi West-Balkán nevű szórakozóhelyen történt, 3 fiatal halálát okozó szerencsétlenség után élénk vita folyt arról, hogy az iskolakorú fiatalok mit keresnek éjjel ilyen szórakozóhelyeken, de a Belügyminisztérium akkor csak a szórakozóhelyek biztonságos működésére vonatkozó jogszabályokat szigorította. 

Különleges elbánás

A következő nagy terület a bűncselekmények áldozataival foglalkozik, főleg a koruk miatt leginkább veszélyeztetett idősekkel. A stratégia szerint nemcsak arra kellene figyelni, hogy milyen sérülések érik őket a velük szemben elkövetett bűntett során, hanem utána is különleges elbánásban kellene részesíteni őket, amikor az igazságszolgáltatási rendszer az ügyökkel foglalkozik. A velük való foglalkozás rendjére protokollt alakítanának ki, amelyet képzett szakemberek végeznének. A sértettek és a tanúk számára francia példa alapján olyan információs pultokat alakítanának ki – egy informatikai rendszer révén harmincmillió forintból –, ahol az érintettek ügyükről kaphatnak felvilágosítást.

A rendőrnek – mint írják – oda kell majd figyelnie arra, hogy a felvilágosítást „az áldozat sajátos szükségletei és személyes körülményei, valamint a bűncselekmény típusa vagy természete” alapján adja meg. Évi 110 millió forintot költenének egyébként arra, hogy a civil önkéntesek áldozatsegítői hálózata országossá bővüljön. Emellett, hogy a bűncselekmények áldozatai a nap bármelyik percében tájékoztatást, tanácsot kérhessenek, a 24 órás telefonos diszpécserszolgálat további működésére évi hatvanmilliót fordítanak.

Pénz a börtönből szabadultakra

A bűnismétlés megelőzését szintén kiemelt feladatként kezelik a stratégiában. A fiatalkorúak büntetés-végrehajtási intézeteiben például olyan rajzolási módszert vezetnének be, amely elősegíti a fiatalkorú elítéltek önbecsülésének emelését, hozzájárul az agresszivitás csökkentéséhez és fejleszti a kreativitást. A fogvatartottaknak a társadalomba történő visszavezetésére pedig az uniós támogatású Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programban mintegy 10,4 milliárd forint áll rendelkezésre.

Társadalomba való visszailleszkedésük segítése

Stiller Ákos

Ebből a programból további hatszázmilliót adnak a Pártfogó Felügyelői Szolgálat ügyfélkörébe tartozók (a bv-intézetekből szabadultak, a javítóintézetből ideiglenesen, vagy véglegesen elbocsátott és a kriminálisan veszélyeztetett, gyermekvédelmi alapellátásban részesülő fiatalok) közösségi foglalkoztatásának növelésére. Továbbra is fontosnak tartják azt, hogy a börtönökből szabaduló emberek közfoglalkoztatási programok révén próbáljanak meg boldogulni, illetve, hogy az elhelyezkedni akarókat ne gátolja meg a munkavállalásban az, hogy nem kaphatnak hatósági erkölcsi bizonyítványt. Ennek érdekében megvizsgálják, milyen jogszabályi módosításra lenne szükség.

Mindezeken túl 15 millió forintot szán a bűnmegelőzési stratégia a látenciakutatásra, hogy képet kapjanak többek között a hatóságok elől rejtve maradt bűnözésről és a lakosság szubjektív biztonságérzetéről. Az anyag készítői felvetették a személyi jövedelemadó második egy százalékának bűnmegelőzési célra való felajánlásának lehetőségét, hogy azáltal erősödjön a társadalmi szerepvállalás a közbiztonság területén.