2008. július 21-én követték el az első támadást Galgagyörkön, de ennek még nem voltak áldozatai.
2008. augusztus 8-án Piricsén Gyetinás Magdolnát a karján és a lábán érték a lövések, de az asszony túlélte a támadást.
2008. november 2-án éjjel több oldalról Molotov-koktélokat dobtak egy házra Nagycsécsen, majd a menekülő testvérpárt, Nagy Józsefet és Nagy Tibornét közelről fejbe lőtték sörétes puskával. Azonnal meghaltak.
2008. december 15-én Alsózsolcán a háza udvarán fát aprító Rontó Krisztiánra lőttek rá, őt a csípőjén találta el a golyó, de túlélte a gyilkossági kísérletet.
2009. február 23-án ismét Molotov-koktélokat dobtak egy házra, ezúttal Tatárszentgyörgyön. A lángok elől az udvarra menekülő Csorba Róberttel, és a karján ülő kisfiával, ifjabb Csorba Róberttel több lövéssel végeztek.
2009. április 22-én saját lakásánál ölték meg egy szívlövéssel az éppen munkába induló Kóka Jenőt.
2009. augusztus 2-án Kislétán fegyverrel lőtték szét özvegy Balogh Mária házának ajtaját, majd az épületbe behatolva lelőtték az asszonyt, tizenhárom éves lányát életveszélyesen megsebesítették. A vádlottakat 2009. augusztus 21-én fogták el. Az ügy egyik legbotrányosabb részére ezután derült fény. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) megbízásából jelentést készítő Gulyás József, volt SZDSZ-es parlamenti képviselő, a nemzetbiztonsági bizottság egykori tagja szerint hamarabb elfoghatták volna a romagyilkosságok elkövetőit, ezáltal halálos áldozatokat követelő bűntettek elkövetését akadályozhatták volna meg a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH – ma Alkotmányvédelmi Hivatal) munkatársai. Gulyás József szerint a romagyilkosságokkal kapcsolatban az NBH „műhibák” sorozatát vétette, több szakmai és vezetői szinten is hibáztak az akkori NBH részéről.
Ilyen volt például szerinte az, hogy az egyik vádlott, Csontos István adott információkat a Katonai Biztonsági Hivatalnak (KBH), ám ezeket a KBH visszatartotta és az NBH-nak sem továbbította. Az első halálos támadás előtt fél évvel már értesültek a titkosszolgálatok arról, hogy az ügy egyik jelenlegi vádlottja, Kiss István társaival fegyvereket akar szerezni. Ezt az információt azonban nem ellenőrizték, mert azt nem találták elég konkrétnak, s úgy vélekedtek, hogy az inkább következtetéseken, feltételezéseken alapul. Később viszont kiderült, hogy nem egyetlen információ jutott el a titkosszolgálat embereihez. Amennyiben pedig ezeket az értesüléseket alaposan ellenőrzik, esetleg megakadályozható lett volna, hogy halálos áldozatokat követelő támadásokat hajtsanak végre. Az első ilyen eset a fegyverszerzési tervekről szóló hírek után fél évvel történt, Nagycsécsen.
A volt képviselő arra a következtetésre jutott, hogy a magyar állam alkotmányos mulasztást követett el, mert nem tudta állampolgárai számára garantálni alapvető jogaik védelmét. Így az áldozatok és hozzátartozóiknak esetleges kártérítési igényével szemben az államnak kell helyt állnia. | 
