Nem esett szó az ároktői rablógyilkosok keddi tárgyalásán, a Fővárosi Törvényszéken arról, hogy ha két vádlott is kapcsolatban állt rendőrökkel, információkkal szolgáltak különböző bűncselekményekről, akkor a nyomozók számára ki kellett volna-e derülnie, hogy a férfiak egy banda tagjaként idős embereket rabolnak ki, sőt, többüket meg is gyilkolták. Így az sem derült ki, időben közbeléphettek volna-e a hatóságok, hogy az újabb bűntettek elkövetését megakadályozzák. Mint ismert, a romagyilkosságok ügyében nyilvánvalóvá vált, hogy a Katonai Biztonsági Hivatal emberei hibákat követett el, s ha nem tették volna, akár elejét is vehették volna a gyilkosságoknak.

Verték, rugdosták, bottal ütötték, fojtogatták, mellkasukat taposták, nejlonzacskót húztak áldozataik fejére – így járt el éltes korú áldozataival R. Elemér és öt társa az ügyészség vádirata szerint. A Miskolctól negyven kilométerre található Ároktőn élő férfiak 2008 ősze és 2009 tavasza között Budapest peremkerületeiben, illetve vidéki településeken (Hajdú-Biharban és Hevesben) támadtak meg 70-80 éves vagy még idősebb emberekre, akikről úgy gondolták, hogy készpénzük vagy értékeik – például ékszereik – vannak. Az áldozatok – összesen tizenketten – közül ketten életüket vesztették, az ügyészség pedig további három ember esetében véli úgy, hogy megállapítható az emberölés kísérlete.

Rokonok

A tárgyalás kezdetekor kiderült, a vádlottak, akik rokoni kapcsolatban állnak egymással, lomtalanításokon kitett tárgyak gyűjtéséből, illetve szociális segélyekből és családi támogatásokból éltek, rendszeres munkából származó jövedelmük nem volt. Közülük csak hárman járták ki a nyolc általánost, a fiatalabbak csak 5-6 osztályt végeztek el. Vagyona egyiküknek sincs. Ugyanakkor a vádbeszéd szerint több tanú úgy vélte, a vádlottak családja ároktői viszonylatban jómódú volt. A férfiak előélete nem makulátlan: felelősségre vonták őket többek között, lopás, rablás, okirat-hamisítás, és akadt, akit testi sértés miatt is.

Most a hat vádlott közül ötnél nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel, több emberen elkövetett emberölés a vád, rájuk tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását kérte az ügyész. Ezenfelül az ügyészség szerint megvalósult még tucatnyi súlyos, bűnszövetségben elkövetett rablás, testi sértés, személyes szabadság megsértése, magánlaksértés és rongálás.

A tárgyaláson azonban az is kiderült: a kegyetlen bűncselekménysorozat elkövetése közben az egyik vádlott információval segítette a rendőrök munkáját, többek között éppen öregek sérelmére elkövetett ügyek felderítésében. A hatod rendű vádlott egy XV. kerületi rendőrnek volt az informátora, de az ötöd rendű vádlott édesapja is „bedolgozott”. Az egyik korábbi tárgyaláson egyébként meghallgatták a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitány életvédelmi osztályának vezetőjét, aki megerősítette a vádlott által elmondottakat.

A XV. kerületi rendőr, ma már nem dolgozik a testületnél, büntetőeljárás alatt áll, és szintén eljárás van a banda elleni nyomozást vezető Heves megyei bűnügyi osztályvezetővel szemben. Ezzel kapcsolatban a hvg.hu tavaly év végén írta meg, hogy S. Csabát vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedéssel gyanúsítja a Központi Nyomozó Főügyészség. P. Péter ügyében pedig már folyik a tárgyalás a Zalaegerszegi Törvényszéken. A rendőrt két társával együtt hivatalos személy által fontosabb ügyben elkövetett vesztegetéssel, hivatali visszaéléssel, befolyással üzérkedéssel és zsarolással, a további tíz vádlottat pedig hivatali vesztegetésben való közreműködéssel vádolják. Azzal, hogy pénzért intézték el gyanúsítottak szabadlábra helyezését, vagy nyomozásokat szüntettek meg.

Információk és informátorok

Az nem derült ki a tárgyaláson, hogy ha a vádlottak kapcsolatban álltak rendőrökkel, akkor a nyomozók tudomására juthatott volna-e korábban, hogy ők maguk milyen súlyos bűncselekményeket követtek el, s időben leleplezhették volna-e a társaságot. A hvg.hu által megkérdezett volt parancsnok azt mondta, "néha lepapírozzák az informátorral való találkát néha nem", és a rendőrök általában nem az informátort, hanem az általa hozott információkat ellenőrzik vissza.

Ugyanakkor egy volt nyomozó szerint bűncselekményekről csak azok tudnak információt hozni, akik az elkövetők ismerősei, családtagjai, vagy épp a cselekmény részesei. A rendőrnek, a titkosszolgának, esetleg a vámosnak kell megtalálni ebben a körben azt az embert, aki valami miatt infót ad: pénzért, más eljárásban való enyhítésért, vagy bosszúból. „Szóval így nem csoda, ha az informátorok többsége maga is kisebb nagyobb súlyú bűnöző. Aki hivatalos oldalról kapcsolatba kerül velük, annak létszükséglete, hogy mindent tudjon az informátorról, hiszen így tudja legjobban  „megszorongatni”. 

A tárgyaláson ítélet egyébként néhány hónap múlva várható, mert egy DNS-minta nyomán még bizonyítás megnyitását rendelték el, amit október 21-én végeznek majd el a Fővárosi Törvényszéken.