A kézre vagy lábra csatolható jeladó szükségességét mutatja, hogy az elmúlt években az ítélet csúszása miatt szabadlábra került veszélyes bűnözők közül többen megszöktek. A magyar törvények szerint egy vádlott, gyanúsított legfeljebb négy évet tölthet előzetes letartóztatásban, ha ügyében nem születik bírói végzés, ezután mindenképpen szabadon kell engedni, bármivel is vádolják. Emiatt szabadult a héten egy idős emberek kirablásával és agyonverésével vádolt bűnbanda több tagja. Mivel tettükért akár tényleges szabadságvesztést is kaphatnak, nagy a veszélye annak, hogy megszöknek.

A Nagy Ignác utcai börtön kapuján április 24-én léphetett ki M. István, két társa – R. Elemér és R. Henrik – pedig másnap hagyhatta el a büntetés-végrehajtási intézetet. A vád szerint a három férfi és társaik mindig hajnalban, csuklyával a fejükön rúgták rá az ajtót idős emberekre. Áldozataik fejére állítólag lepedőt dobtak és vascsövekkel addig verték őket, amíg ki nem szedték belőlük, hol rejtegetik értékeiket. Ezután - folytatódik a vád - gúzsba kötötték, majd sorsukra hagyták a bántalmazottakat. A megtámadottak közül ketten bele is haltak sérüléseikbe, két másik áldozat életét pedig épp csak sikerült megmenteni. Az elsőfokú ítélet elhúzódásának oka egy szakértői vélemény csúszása. A vádlottak egy része egyébként elismerte a bűnösségét.

Az előzetes letartóztatásból kiengedett vádlottak a lakhelyükön, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Ároktőn, házi őrizetben várhatják a tárgyalási napokat. A Blikk beszámolt arról, hogy a helyiek aggódnak, attól tartanak, hogy R-ék és M. István esetleg bűncselekményeket követnek el, nekik meg nincs kitől segítséget kérniük, mivel Ároktőn sem rendőrőrs, sem körzeti megbízotti iroda nincs.

A "fekete sereg" vezére megszökött

Az ügyben megkerestük a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányságot, ahol annyit közöltek, hogy az "érintettek ügyében a házi őrizet betartásának ellenőrzésével kapcsolatos szükséges intézkedések végrehajtását a területileg illetékes Tiszaújvárosi Rendőrkapitányság megkezdte”. Azt viszont, hogy az intézkedések alatt mit kell érteni, nem fejtették ki.

Nem lenne példátlan, ha kiengedett vádlottak megszöknének: így tett a fekete sereg vezére, Magyar Róbert is 2010-ben. Ő is a házi őrizetet használta ki, hogy angyalföldi lakásából külföldre szökjön. A vád szerint az ő utasítására gyilkolták meg az alvilágban „Ragyás Tóniként” ismert férfit 2003-ban. Emellett bűnszervezet létrehozása, egy a fővárosban lövöldözésbe torkolló bandaháború és egy vidéki vállalkozó megfenyegetése miatt áll a Fővárosi Törvényszék előtt, ahol a perújítási eljárás április 24-én megkezdődött. Erre azért van szükség, mert a férfit távollétében ítélték tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre.

Magyar Róbert körözési fotója

MTI/EPA/Spanyol rendőrség

Magyar szökésével kapcsolatban a Budapesti Rendőr-főkapitányság hét rendőr felelősségét állapította meg, köztük a XIII. kerületi kapitányság vezetőjét ezért figyelmeztetésben is részesítették. Magyar Róbertet végül másfél év bujkálás után tavaly nyáron Marbellán fogták el.

A zálogházi rabló sem otthon ült

Szintén az előzetesből szabadulást kihasználva szökött Szlovákiába a zálogházi rablóként ismert Varga László, akinek kezén négy évvel ezelőtt egy pozsonyi edzőteremből kilépve kattant a kezén a bilincs. Varga – akit tizenkilenc  rablás miatt kerestek egész Európában – oszlopos tagja volt annak a csoportnak, amely tizennégy zálogházat fosztott ki fegyverrel fenyegetőzve Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2000 novembere és 2001 augusztusa között. Összesen több százmillió forintnyi értéket – ékszereket és pénzt – eltulajdonítottak. A csapat – amelyben a móri rablógyilkossággal is meggyanúsított, azóta eltűnt Farkas Róbert is részt vett – egy miskolci zálogház elleni támadás után bukott le.

Varga László elfogása

null

Varga Lászlót 2006-ban kiengedték az előzetes letartóztatásból, mivel úgy volt bent három évet (akkor még ez volt az időhatár), hogy a rablássorozat ügyében nem született ítélet. A férfival szemben csak lakhelyelhagyási tilalom állt fenn, ennek ellenére végrehajtott egy pénzszállító elleni rablást a MOM parknál. Varga Lászlót az akcióban meglőtték, de még így is el tudott menekülni és három éven át nem leltek rá a rendőrök.

Kisebb zsúfoltság, kevesebb költség

A házi őrizetben lévők szökésének megakadályozására szolgáló nyomkövető karperec bevezetése enyhíthetne a hazai börtönök zsúfoltságán és fenntartási költségén. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának adatai szerint tavaly 137 százalékos volt a börtönök telítettsége: mintegy 17 ezer embert tartottak fogva. Egy rab napi nyolcezer forintjába kerül az államnak. A nyomkövetők bevezetése - amit elvileg a szakma és a politika is támogat - hamarosan megtörténik. A hvg.hu-nak ugyanis az Országos Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Szolgálata azt közölte, hogy az 1 milliárd 22 millió forintba kerülő rendszer kiépítése májusban megkezdődik. A közbeszerzési pályázaton nyertes cégnek egy tízezer végpont kezelésére alkalmas központot, valamint első körben 652 darab készüléket kellett leszállítania - tették hozzá.

Tavaly Szlovákiában és Csehországban tesztelték a nyomkövető karpereceket, hogy minél előbb általánossá tegyék a használatukat. A cseheknél egy börtönben lévő rab napi 40 eurójába kerül az államnak, Szlovákiában pedig 36 euróba. Csehországban kiszámolták, hogy az elektronikus bilinccsel ellátott házi őrizetes esetében ez a költség csak 6,6 eurót tesz ki.