Kereki Ferenc a lakosságnak a hulladéktároló-beruházás előkészületeivel kapcsolatos informálására immár tizedik alkalommal rendezett Tájoló Nap keretében tartott sajtótájékoztatón elmondta: a munkálatokra kijelölt 87 négyzetkilométeres területen fúrásokat és geofizikai méréseket végeznek, kutatóárkot alakítanak ki. A projekt három évig tart, mintegy 10 milliárd forintos költségére a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap nyújt fedezetet.

Az ügyvezető utalt arra, hogy felszín és föld alatti kutatások korábban is folytak már a térségben, de mivel a cég tevékenységében az elmúlt években prioritást élvezett a bátaapáti kis- és közepes aktivitású hulladékok tárolójának kialakítása, szüneteltették azokat.

Szakemberek korábban azért választották Bodát a kutatások helyszínéül, mert itt található a bodai aleurolit, a világon egyedülálló, alacsony vízáteresztő képességű kőzet, amely akár évezredekre biztonságos helyet nyújthat a veszélyes, sugárzó anyagok föld alatti tárolásához.

Kereki Ferenc elmondta, hogy az újrainduló terepi kutatások eredményeképp 2017-re elkészül a terület-rangsorolás, melynek alapján ki tudják jelölni a tároló befogadására alkalmas 10-15 négyzetkilométeres környezetet. Ott épül meg a felszín alatti kutatólaboratórium, majd a tervek szerint a 2040-es évek végétől a mélygeológiai tároló. A beruházás teljes költsége több százmilliárd forintos nagyságrendű lesz.

E létesítményben helyezik el az atomerőmű addigra felhalmozódó 18 ezer 500 kiégett fűtőelemének és más nagy aktivitású hulladékát, amely összesen tíz átlagos családi háznyi mennyiséget jelent. A létesítmény megnyitásáig folyamatosan bővítik a paksi átmeneti radioktavhulladék-tárolót.

Az ügyvezető szólt arról is, hogy a ma használt atomerőművi fűtőanyagok élettartama a korábbiaknál hosszabb, ezért a hulladék keletkezésének üteme csökken. Hozzátette: felmerült a kazetták újrahasznosítása is, a bodai tárolóra ennek ellenére szükség lesz.

Kovács Győző, a Nyugat-Mecseki Társadalmi Információs és Területfejlesztési Önkormányzati Társulás elnöke, Boda polgármestere azt mondta: a térség településeinek lakosságának döntő része érdeklődik a beruházás iránt és várja a terepi munkák megkezdését. A legfrissebb adatok alapján a megkérdezettek 85 százaléka ismeri a hulladékkezelő cég Nyugat-Mecsekre vonatkozó terveit, 73 százalékuk pozitívan áll hozzá a fejlesztéshez, s 82 százalékuk gondolja, hogy a településeknek előnye származik belőle - tette hozzá.