„Nagyon fasza!” – kiáltott fel Puzsér Róbert kritikus, mikor a hvg.hu munkatársától megtudta, hogy esetleg a parlament elé kerülhet az általa is szorgalmazott mandátumkorlátozás. A Csillag születik tehetségkutató műsor zsűritagjaként ismertté vált Puzsér a múlt héten a saját Facebook-oldalán közzétett írásában azt szorgalmazta, hogy senki semmilyen választott tisztséget ne tölthessen be kettőnél többször. Ezzel a kritikus szerint „megszűnnének az évtizedeken át változtathatatlan, monolit politikai elitek”, hiszen „a hatalmi garnitúra folyamatosan cserélődne”.

"Két ciklus. Aztán vissza a versenyszférába!"

Túry Gergely

„Két ciklus. Aztán vissza a versenyszférába! Nem állami vállalathoz, nem pártalapítványhoz, nem iskolaigazgatónak és nem nagykövetnek, hanem vissza dolgozni, adót fizetni, GDP-t termelni, meg szidni a sok ingyenélő politikust” – írta Puzsér, aki szerint a képviseleti demokrácia válsága egyre nyilvánvalóbb, „a hétköznapi élet cég- és pártmaffiák terrorjának nyomasztó közegében zajlik”. A 21. században szerinte alapvetően meg kell változnia a hatalomgyakorlásnak ahhoz, hogy helyreálljon „a jelentését vesztett népszuverenitás”. Puzsér ennek érdekében akár a Facebook-oldalát is felajánlaná egy aláírásgyűjtő-kampány céljaira.

Az OVB csak népszavazásról tud

„Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarország miniszterelnöki tisztségét egy személy csak maximum kétszer négy évre, azaz két választási ciklus időszakára tölthesse be?” – ezt a kérdést tenné fel népszavazásra egy – az adatvédelmi szabályok miatt névtelensége burkolózó – magánszemély, aki minden bizonnyal nagyon nem szeretné, ha a jövő évi választások után újabb négy évig Orbán Viktor lenne a miniszterelnök.

A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) várhatóan a jövő keddi ülésén dönt arról, hogy hitelesíti-e a kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ívet. A korábbi tapasztalatok alapján azonban nem sok esélye van a kezdeményezőnek, hiszen a kérdés kimondatlanul is az alaptörvény módosítására irányul, márpedig ilyen kérdést nem lehet népszavazásra bocsátani, sőt, korábban, a régi alkotmány alapján sem lehetett volna.

Orbán Viktor a szavazófülkében.

Túry Gergely

Nagyobb esélye lenne annak a népi kezdeményezésnek, amelyről az Index számolt be hétfőn, hiszen népi kezdeményezést bármilyen, az Országgyűlés jogkörébe tartozó ügyben lehet indítani. Igaz, egy sikeres kezdeményezés, vagyis 50 ezer aláírás esetén is csak egy formális tárgyalásra kötelezi a parlamentet. Az Országos Választási Iroda (NVI) a hvg.hu érdeklődésére viszont azt közölte, mostanáig nem érkezett meg hozzájuk a két kérdés, amely a miniszterelnök és a polgármesterek mandátumát korlátozná két ciklusra, vagyis nyolc, illetve tíz évre (Frissítés: cikkünk megjelenése után, szerda délután az NVI jelezte, hogy megkapták a kérdéseket).

Orbán Viktor két részletben, de már több mint hét éve kormányfő, és megvan az esélye, hogy jövőre megkezdje a harmadik ciklust, így legalább 12 évig legyen hivatalban. Persze voltak nála is sikeresebb politikusok: a dualizmus idején Tisza Kálmán majdnem 15 évig volt egyhuzamban miniszterelnök. A polgármesterek esetében még gyakoribb, hogy valaki akár évtizedekig viselheti a tisztséget: Demszky Gábor öt ciklusa a végén már a fővárosi szoclib-koalíciónak is sok volt. A rekorder Pásztor Béla, Veresegyháza első embere, aki 1965-ben lett tanácselnök, majd 1990 óta polgármester. Rajta kívül többen is vannak, akik a rendszerváltás óta minden választást megnyertek, a legismertebbek közülük a gödöllői Gémesi György és a budaörsi Wittinghoff Tamás.

Nem logikus, csak szokás

A politikai tisztségviselők újraválaszthatóságának engedélyezését vagy kizárását a nyugati államokban nem annyira racionális érvek, hanem inkább a hagyomány határozza meg – mondta a hvg.hu-nak Jakab András, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének igazgatója. A leggyakoribb, hogy a köztársasági elnök hivatali idejét korlátozzák egy vagy két ciklusra, hiszen a köztársaságot eleve az különbözteti meg a monarchiáktól, hogy korlátozott időre választják az államfőjét, nem élethosszig tölti be hivatalát.

Az államfőknek ugyanakkor a mai parlamentáris demokráciákban korlátozott a jogköre, így a legtöbb európai államban már nincs igazi racionalitása az újraválaszthatóság megtiltásának – mondta Jakab. A parlamentáris rendszerekben – amilyen a magyar is – az igazi hatalmat a kormányfők gyakorolják, az ő hivatalviselésüket viszont szinte sehol nem korlátozzák (Helmut Kohl például 16 évig volt Németország kancellárja, Jean-Claude Juncker pedig 18 éve Luxemburg miniszterelnöke – a szerk.). Elvileg semmi nem zárja ki, hogy megtegyék, ha van erre politikai akarat, de a nyugati államokban ez nem szokás.

A függetlenséget erősíti a tilalom

Más kérdés az úgynevezett független alkotmányos intézmények (alkotmánybíróság, bíróság, ügyészség, jegybank, számvevőszék stb.) vezetőinek újraválaszthatósága. Ezek esetében az újraválasztás kizárása a függetlenség garanciája – mondta Jakab András. Ha csak egyszer tölthetik be a pozíciót, a független intézmények vezetőinek nem kell arra figyelniük, megfelelnek-e a politikai elvárásoknak, és így reménykedhetnek-e újraválasztásban (a közelmúltban Magyarországon is volt rá példa, hogy azért nem választottak újra egy alkotmánybírót, mert az akkori kormánypártnak nem tetszett a tevékenysége – a szerk.).

2010 végén, az alkotmányozás előkészítő szakaszában több ellenzéki kezdeményezés is érkezett a parlament alkotmány-előkészítő bizottságához, amelyben azt javasolták, hogy az új alkotmány mondja ki: a Legfelsőbb Bíróság (ma már Kúria) elnöke, illetve a legfőbb ügyész nem újraválasztható. Ezeket azonban a Fidesz, a KDNP és a Jobbik sem támogatta. Az LMP még azt is szerette volna elérni, hogy a megyei bíróságok és az ítélőtáblák elnökeire is terjesszék ki ezt a korlátozást, de ezt rajuk kívül senki nem támogatta.

Darák Péter, a Kúria elnökének eskütétele. Újraválasztható?

Túry Gergely

Az LMP még 2010 nyarán benyújtott egy törvényjavaslatot, amelyben azt javasolták, hogy az Országgyűlés mondja ki: az alkotmánybírókat, az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökeit, az állampolgári jogok országgyűlési biztosát, a legfőbb ügyészt, a Legfelsőbb Bíróság elnökét és a Költségvetési Tanács tagjait csak egyszer lehet megválasztani a tisztségre. A parlamenti tárgysorozatba sem vette a javaslatot, majd mikor az LMP szavazást kért róla, a Fidesz, a KDNP és a Jobbik elutasította, az MSZP-sek pedig két képviselő kivételével tartózkodtak.

A 2011 áprilisában elfogadott új alaptörvény végül kizárólag a köztársasági elnök esetében korlátozza az újraválaszthatóságot. A később elfogadott sarkalatos törvények nem zárják ki például az alkotmánybírók vagy a legfőbb ügyész újraválasztását, míg a Magyar Nemzeti Bank elnökét csak egyszer lehet újraválasztani (Javítás: csak az az alkotmánybíró választható újra, akit még a régi szabályok szerint, 9 évre választottak meg, a 12 évre választott bírák már nem). Eredetileg újraválasztható volt az Országos Bírói Hivatal elnöke is, de ezen a kormánytöbbség az európai kritikák hatására változtatott, így már csak egyszer lehet valaki a bírósági szervezet legfőbb tisztviselője.