A későbbi könnyebb, jobb áron történő értékesítés az oka, hogy a rendőrség járművei közül egyre több a metálezüst színű a megszokott fehér, valamint a határőrség egykori zöld járművei helyett – tudta meg a hvg.hu rendőrség közeli forrásokból. Az új szürke járgányok egyébként leginkább a Készenléti Rendőrség (KR) állományát gazdagítják.

Még a 2010-es kormányváltás előtt a magyar rendőrség több vezetője németországi látogatások alkalmával azt tapasztalta, hogy a rendőrautók lakkozását más nyugat-európai országokhoz hasonlóan ott is megváltoztatták. Az átállás 2002-ben indult: a többségében lízingelt járműveket a magasabb eladási érték kedvéért elkezdték ezüstmetál színűre festeni, a hagyományos zöld csíkozást pedig széles körben felváltotta a kék, ami egyébként megfelel annak, hogy az EU egységes európai színezést alakítana ki. (A kivétel Bajorország és a Saar-vidék: ezekben a tartományokban továbbra is zöld csík van az EU-ban preferált kék helyett az ezüst és fehér autókon.) Ma már többségében fehér helyett ezüstszínben pompázik Németországban a járműpark, miután az elvégzett piackutatások azt mutatták, hogy a kiszolgált fehér járművek senkinek nem kellenek, az elegánsabb benyomást keltő ezüstszínű, még jó állapotban lévő autók iránt viszont fokozott a kereslet.

A hvg.hu-nak volt rendőri vezetők elmondták, a német tapasztalatokat hasznosítva döntöttek az átállás mellett, hiszen így jobb áron szabadulhatnak meg a rendőri munkára már alkalmatlanná vált járművektől, mint amennyi jelenleg a gépjármű-árveréseken összejön. Ennek az ésszerűnek tűnő magyarázat helyett cikkünk megjelenése után az Országos Rendőr-főkapitányság azt közölte, hogy a Készenléti Rendőrség a jövőben ezüstszínű gépjárműveket használ, az első ilyen járművek 2012. év végén kerültek a KR-hez. Hozzátették: „jelenleg 346 ezüst színű gépjárműve van a KR-nek. Színre vonatkozó nyilvántartás hiányában nem rendelkezünk olyan információval, miszerint a rendőrség egyéb szerveinél található-e hasonló árnyalatú gépjármű.” Kérdésünk alapján a rendőrség közölte azt is, hogy nem lesz minden jármű ezüstszínű a testületnél.

Melyik a kakukktojás?

ORFK / H. Szabó Sándor

Nem három évig mennek

Több rendőrt megkérdeztünk, tud-e a színváltás okáról, de a legtöbben arra gondoltak, hogy ez is a KR kiemelt státuszát szimbolizálja. Volt, aki a színcserét egyszerű dizájnváltásnak tartotta. Értesülve a döntés valószínű hátteréről, többen megjegyezték, hogy azt a vezetők nem kalkulálták bele, hogy Németországban és Ausztriában háromévesen adják el a rendőrautókat és vesznek helyettük újakat. Itthon viszont a járművek jóval idősebbek, mire eladják őket, így érthetően kevésbé kapkodnak a széthajtott járgányokért.

Rendőrautókra egyébként különböző árveréseken lehet licitálni, de ezek az autók sokszor múzeumi darabnak is beillenének. Egy régi kedvelt típus, a Lada Niva egyik darabja az egyik utóbbi vásáron félmillióért talált új tulajdonosra. A kilencvenhetes orosz gép induló ára – mint a hvg.hu beszámolt róla – 310 ezer forint volt, amivel messze-messze a mezőny csúcsát képviselte. A régi, lepusztult autók esetében pedig már nincs jelentősége annak, hogy fehér vagy ezüst színű-e.

Ugyanezt a tapasztalatot erősítette meg egy volt rendőri vezető, akinek az elmondása szerint az árverés előtt ezeket az autókat leginkább donornak használták, és amit lehetett, alkatrésznek kiszereltek belőlük. „A német kollégák megvehetik háromévesen az autójukat, így jobban is vigyáznak azokra.” (Nem mintha a magyar rendőrök ne lennének arra rákényszerítve, hogy vigyázzanak az autójukra: a legkisebb karcolást is kifizettetik a testület tagjaival, ha a sérülés az ő hibájukból keletkezett a járművön.)

Az állami autók, így a rendőrségi járművek szervizelése a legdrágább, amit egykori rendőrök azzal magyaráztak szerkesztőségünknek, hogy a szervezeteknél nincs tulajdonosi szemlélet, mivel mindent – így a fenntartás és a szervizelés költségeit is központilag kezelik. „Amennyiben lenne egy kerületi kapitányságnak, mondjuk évi 50 millió forintja a járművek üzemeltetésére, akkor érdekelt lenne abban, hogy nagyobb gondossággal kezelje a gépjárműparkot” – mondta a volt parancsnok. Hangsúlyozta, hogy az autók éves benzinkeretét anélkül határozzák meg, hogy figyelembe vennék, mire használják őket. "A teljes üzemanyag-mennyiséget elosztják az autók számával, pedig vannak olyan járművek, amelyek keveset futnak, és vannak olyanok, mint a járőrautók, amelyek szinte napi 24 órát mennek" –mondta.
 
A meglévő rendszer miatt egy vezetőnek az érdeke az, hogy minél több autója legyen, és azokból minél kevesebb fusson. Még egyszerűebben: ha egy rendőr-főkapitányságnak van például háromszáz gépkocsija, abból használ százötvenet, és akkor ezekre az autókra rá tudja költeni a megmaradt autók benzinkeretét. „Ugyanakkor, amíg egy családi autó 150 ezer kilométer után teljesen átlagos állapotúnak minősül, addig ennyi futott kilométer egy járőrautó esetében már soknak számít” – jegyezték meg.

Tartós bérlet, lízing vagy vásárlás?

A 2010 előtt szokásos bérlésnek és a kormányváltást követő új tendenciának, az autók megvásárlásának is megvannak az előnyei és a hátrányai – fejtegették rendőrök. Az előbbinél a gépjárműpark nem öregszik el, a szervizelést pedig a lízingcég végzi vagy ad másik autót, ha kell, ugyanakkor előírt volt, hogy mennyi kilométert futnak a bérlés ideje alatt az autók. Az előző évben tervezett, de nem megvalósult, több mint háromezer járműre tervezett bérlési konstrukció számítások szerint akár 12-16 milliárd forintjába is kerülhetett volna a belügynek. Ehelyett a vásárlás mellett döntöttek: 2 432 jármű mintegy 12 milliárd forintba került.

 „Anno kiszámoltuk autóra és kilométerre lebontva, hogy melyik konstrukció az olcsóbb, és a lízingelés 20-25 százalékkal bizonyult jobbnak. A saját autónál nem csak a beszerzéssel kell számolni, hanem a javíttatás kötségeivel, amelyek bizonyos futás után, járőrautóknál a százezer kilométer után egyre többre rúgnak. Vagyis minél tövább tartja meg a rendőrség az autót, az annál többe fog kerülni, s a végén még túladni is nehéz lesz rajta” – tette hozzá a volt rendőri vezető.

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szeptemberben nettó egymilliárd forint értékű nyílt közbeszerzést írt ki az 2012-ben vásárolt gépjárművek – 1250 Opel, 1055 Skoda, illetve Volkswagen és 127 Mercedes – garanciális időn belüli karbantartására. A pályázóknak másfél hónapjuk van ajánlataik megtételére. Kíváncsiak voltunk, hogy eldőlt-e már, melyik cég szervizei bütykölhetik a rendőrségi járműveket, de cikkünk megjelenéséig nem adták meg a nyertes vállalkozás nevét.

A rendőrautók vásárlásakor egy volt budapesti rablási nyomozó, Teplán Tibor véleménye szerint soha nem az volt a célpont, hogy a testület céljainak megfelelő járművet válasszanak. „A rendszerváltás előtt meglévő Ladák mellé a kilencvenes évektől jöttek a Golfok, majd a Volkswagenek, de egyik gépjármű-beszerzés során sem megerősített alvázú, futóművű, különböző speciális tartókkal kialakított autók kerültek a rendőrökhöz, hanem családi autók, amelyeket aztán átalakítgattak.