„Ha rendes nyugdíjat kapnánk, nem lenne szükség a 30 ezer forintra” – miért dolgozik több mint százezer nyugdíjas Magyarországon?
Tavaly már 125 ezer fölé nőtt a nyugdíj mellett dolgozók száma.
Kedvezményekért megvásárolt terhelő vallomások, eltüntetett bizonyítékok, fenyegető fellépés – mintha mindez a sajtóban tábornokperként emlegetett ügyben, első fokon felmentett Fapál László volt honvédelmi közigazgatási államtitkár elleni procedúrában bevetett ügyészi fortélyok felsorolása lenne. Pedig nem az. Fűrész József orvos ezredes ügyvédje, Helmeczy László szerint a védence ellenében is ez jellemezte a Budapesti Katonai Ügyészség munkáját. Fűrészt és társait azzal vádolják, hogy eltulajdonították, majd saját céljaikra használták egy biológiai támadás idején nyomban bevethető mobil laboratórium – pontosabban az abban használt reagensek – fejlesztési eredményeit. A hét vádlott között van Szabó János, az egykori Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (ZMNE) volt rektora is. Ő egyébként szabadságvesztését tölti befolyással üzérkedés miatt – bebizonyosodott, hogy az egyetemnek is dolgozó csomagszállítónak kommendált a szívének kedves biztonsági céget –, de közben perújítási eljárás folyik.
A sikkasztási ügyet, amit – a Fővárosi Ítélőtábla kijelölése alapján – nemrég kezdett tárgyalni a Debreceni Katonai Törvényszék, Fapálékéhoz hasonlóan átszövi a politika. Fűrész a Medgyessy- és a Gyurcsány-kormány idején a honvédség sztárja, a NATO védelemtechnológiai szervezetének egészségügyi kutatásokkal foglalkozó csoportjának magyar tagja, a Honvédelmi Minisztérium (HM) Egészségvédelmi Intézetének tudományos igazgatója volt. A mozgó labor például NATO-felajánlás keretében részt vett a 2004-es athéni olimpiai játékok biztosításában. Fűrész 1999-ben tanulmányt írt arról, mennyire kiszolgáltatottak az országok egy esetleges – természetes vagy akár mesterségesen előidézett – járvány idején. Írásában egyebek mellett az állt, hogy korábban egy kutatócsoport kifejlesztett egy műszert a pusztító kórokozók gyorsabb meghatározására – a prototípust akkoriban készítette el a bázeli központú Roche világcég. A HM-intézet és a minisztérium Technológiai Hivatala Fűrész javaslatára beszerezte a műszer egy példányát, s az ezredes kidolgozta a használat rendjét.
Medgyessy Péter akkori miniszterelnök és Juhász Ferenc volt honvédelmi miniszter 2002-ben a NATO prágai csúcstalálkozóján jelentette be, hogy bevethető a labor, ami több nemzetközi bemutatón, hadgyakorlaton kiváló minősítéssel felelt meg. Az akkori orvoscsoport munkájának ismerői állítják, hogy a világ leggyorsabb olyan laborja készült el, amely úgynevezett hármas szintű kórokozók (a legveszélyesebb vírusok és baktériumok, amelyek ellen létezik ellenanyag, ilyen például az antrax) azonosítására alkalmas. Szabadalmi védettséget nem kapott az eljárás – a nyilatkozni nem kívánó Fűrész környezetében azt állítják, a tudóscsoportnak „nem volt rá ideje”.
Fűrész József a labor bejáratánál
MTI/ Bruzák Noémi
A gyakorlati alkalmazáshoz 50 speciális reagensre – 50 potenciális kórokozó kimutatásához szükséges kémiai anyagra – volt szükség, ebből Fűrész csapata 2004 áprilisára 13-at előállított. Maga az ezredes értesítette feletteseit, hogy szorít az idő, Magyarország ugyanis az év július elejétől hat hónapon át volt a járványok és biológiai hadviselés elleni NATO-felelős. A HM beszerzési hivatala és a Technológiai Hivatal ezért megbízta a Roche-t 52 darab reagens előállításával. Hogy miért nem vették figyelembe a már meglévő 13-at, és miért lett az 50-ből is 52, Fűrész védője nem tudja, a vádirat pedig erre nem tér ki. Az ügyészség szerint a Roche-fejlesztés dokumentációját – amelynek értékét 520 millió forintban határozta meg – Fűrész és társai lenyúlták, a hasznosításra magáncégeket alapítottak, és a nemzetközi piacon házaltak vele. Ami a vádbeli sikkasztást illeti, a Helmeczyék által benyújtott több mint százoldalas védekezés szerint a Roche kérte fel Fűrészt a csapat szakértőjéül, s egy utóbbi dokumentumban a cég képviselője le is írta, hogy a know-how az ezredest illeti. Csakhogy éppen ez az egyik fontos okirat, aminek az ügyészségen nyoma veszett – Fűrész védője egyebek mellett erre hivatkozva kérte Ács Tibor katonai ügyész kizárását az eljárásból, sikertelenül. A köddé vált papírban foglaltakat támasztja alá egyébként a 2010-es kormányváltás utáni minisztériumi átvilágítás során készült egyik jelentés is, amelyben a HVG tudomása szerint az áll, hogy a laborügy azért „zavaros”, mert Fűrésznek lehetnek szellemi tulajdonnal kapcsolatos igényei. A védelem – a sikkasztás vádján túl – vitatja a reagensek vádhatóság által megállapított értékét is.
A labor polgári hasznosításában pedig éppenséggel a HM látott fantáziát – amit a minisztérium akkori vezetőségében megerősítettek a HVG-nek. A Fűrész résztulajdonában álló Mobiochem Kft.-be – még az ezredes üzletrészszerzése előtt – apportáltak is három reagenst, s 2008-ban beszállt a cégbe a HM EI Zrt. révén közvetett minisztériumi tulajdonú (Vajda József, a katonai hírszerzés volt vezetője által irányított) Terra Kft. A Mobiochemet mások mellett a vád koronatanúja, a korábban gazdasági visszaélések gyanúja miatt éppen Fűrész által elküldeni kezdeményezett Dajka József alapította. Ő tette a legfontosabb terhelő vallomást Fűrészre, és az állítólagos MSZP-s kapcsolatokra is, például kiemelve, hogy a „terrás” Vajda édesanyjának neve Apró Erzsébet, így Gyurcsány-rokon (ezek a szálak kimaradtak a vádiratból). Fűrész a nyomozás során többször kért szembesítést az akkor már halálos betegséggel küzdő Dajkával, ami nem történt meg. A férfi időközben elhunyt, előtte azonban az ő büntetőügyét – miként a terhelő tanú Oláh Jánosét is a Fapál-ügyben – elkülönítették (Dajka volt az, aki a reagenseket apportálta a kft-be).
A Mobiochem 2008-ban sikerrel pályázott 625 millió forint állami támogatásra a HM EI-vel, a ZMNE-vel és a Medyag Kft.-vel konzorciumban (az utóbbi cég neve jelenleg STL Sejtterápia Laboratórium Kft., és Vajó Péter, valamint a szlovák Caremed SK s.r.o. érdekeltsége). Az ügyészség szerint Fűrész összebeszélt a tábornok-rektor Szabóval, hogy a ZMNE részét, 96 millió forintot elsikkasztják, illetve fiktív szerződésekkel az érdekkörükbe tartozó bedolgozóknak juttatják. A védelem emlékeztet: Fűrész, a program tudományos vezetőjeként, ha akart, sem tudott volna megbízni senkit, így például fia – a szintén vádlott Fűrész Péter informatikai szakértő – cége is az ügyvezetővel, vagyis Dajkával kötött szerződést a HM tudtával. Szabó szintén nem sikkaszthatott, állítja a védelem, hiszen őrá sem bíztak pénzt.
Fűrész a támogatás kijárásakor kezdte érezni, hogy fogy körülötte a levegő, ezt akkor szakmai furkálódásnak tulajdonította, s inkább vette a kalapját: bár nem szerelt le, az akkor alakult Állami Egészségügyi Központba távozott laborvezetőnek. A büntetőeljárás a kormányváltás után nyomban megkezdődött, Fűrész 2010 októberétől decemberig előzetesben is volt. A labor polgári hasznosítása azóta is várat magára: bár a pekingi olimpia szervezői érdeklődtek, majd utóbb orosz és amerikai üzletemberek is, nem született üzlet.
RÁDI ANTÓNIA
