Az LMP társelnöke azt mondta, hogy a jogszabályt egy korábban már benyújtott, de akkor elutasított javaslatuk részeként adják majd be. A korábbi indítvány szerint a bíróságoknak minden eléjük került devizaalapú hitelszerződést teljes terjedelmében át kellene vizsgálniuk, jogerős bírósági ítélet hiányában senkit sem lehetne kilakoltatni, és a bankok sem adhatnák el követeléseiket a végrehajtó cégeknek.

A Kúria devizahitelesek ügyében meghozott, december végén ismertetett jogegységi határozata nem terjed ki arra, hogy a hitelintézeti törvény alapján a bankoknak vizsgálniuk kellett volna, a hitelfelvevők képesek-e törleszteni az adósságukat - jelentette ki. Emiatt viszont fennáll annak a lehetősége, hogy ezek a szerződéstípusok a hitelintézeti törvénybe ütköznek - hangsúlyozta. 

Róna Péter, az LMP programtanácsának elnöke azt emelte ki, hogy a hitelintézményekre nem a polgári törvénykönyv, hanem a hitelintézeti törvény vonatkozik.

A közgazdász arra is kitért, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyelőbizottságnak pénteki ülésén "jelentős konszenzus" alakult ki abban, hogy az MNB kis- és közepes vállalkozások számára készített növekedési hitelprogramja "nagyon komoly veszélyeket tartalmaz a nemzetgazdaság számára".

Megjegyezte, hogy a program 2000 milliárd forintos keretről szól, miközben a magyar kis- és közepes vállalkozásoknak nincs ilyen "felszívóképessége", ezért viszont egy óriási mennyiségű rossz hitelállomány jöhet létre. A felügyelőbizottsági tag megjegyezte, hogy a program kommunikációs programjának keretében hatmilliárd forintot kívánnak elkölteni. A testület ezért arra kérte a bank vezetőségét, hogy "ezt az egész témakört gondolja újra" - mondta.