Miniszteri megválasztása óta első interjúját adta Ruff Bálint. A Miniszterelnökséget vezető miniszter Dull Szabolcs Öt pontban podcastjában beszélt arról, hogyan kérte fel Magyar Péter, mit gondol az alkotmányozásról, elszámoltatásról és az ügynökakták nyilvánosságra hozataláról.
Ruff azt mondja, a tendenciák alapján ugyan biztos volt abban, hogy győzni fog a Tisza Párt. Amikor a felkérést kapta, pár napja volt átgondolni, és arra jutott, hogy egyszer van az ember életében, amikor a saját maga árnyékán túlléphet, és tényleg szolgálhatja a hazáját. Arról, hogy milyen volt a kapcsolata Magyar Péterrel a választások előtt, azt mondta, hogy politikai tanácsadóként rengeteg emberrel beszélt. „Ha megkérdezte Magyar Péter, hogy mi a véleményem, akkor pontosan azt mondtam neki egy kávé mellett, mint amit a Vétóban mondtam” – hangsúlyozta.
Ruff elárulta azt is, hogy a Tisza-kormány miniszteri struktúrája lényegében már az érkezése előtt megvolt. Ő csak az április 12. utáni meghallgatásokon volt jelen.
https://www.youtube.com/watch?v=GyqOPzE9Arg
Mint fogalmazott, ő arra szerződött, amire a magyarok felhatalmazást adtak, vagyis legyen vége az Orbán-rendszernek, és azt jogállami keretek között tegyék. Prioritásnak nevezte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalt, az ügynökakták megnyitását, az Európai Ügyészséghez csatlakozást, a politikai reklámok korlátozását.
Ruff úgy jellemezte az Orbán-korszakot, mint aminek 2016 óta semmi más célja nem volt, mint bizonyos emberek gazdagítása, minden szakpolitikai kérdés háttérbe szorult.
„Az egész kormányzatnak a végcélja az volt, hogy emberek, érdekcsoportok, bizonyos kis körök egyre jobban gazdagodjanak”. Döbbenetesnek nevezte ezeknek az ügyleteknek a minőségét és mennyiségét.
„Amikor ötvenpár napja bekerültem erre a helyre, őszintén mondom, sokkolt, és azóta is sokkban vagyok attól, amit látok” – mondta.
Példaként említette azt a gyakorlatot, amikor a magyar állam úgy gondolta, eladja valamelyik stratégiai cégét, de azt nem meghirdette, hanem az állam másik szerve – mondjuk egy bank – adott pont annyi kölcsönt a vevőnek, amennyibe kerül a vételár.
Vagyis „a magyar állam eladja ennek a cégnek a stratégiai céget a magyar állam pénzéből, és utána másnap ez a cég elkezd szolgáltatni vissza a magyar államnak, aki megrendeli azt a szolgáltatást, amit addig a saját cége csinált”. Példaként katonai cégeket vagy az autópálya-koncessziót említette. Miniszterként annyit tehet, hogy a legjobb jogászokkal vizsgálja meg, mi történt, és megteszi a szükséges lépéseket, feljelentéseket.
Bárhova nyúlok, bármilyen aktát nyitok meg, bármilyen támogatásra nézek rá, bármilyen szerződést kérek ki, mindenhol azt látom, hogy lényegében az egyedüli igazi működési cél a minél több pénz minél koncentráltabb kiszórása – mondta.
Betekintett a nem nyilvános, 3000-es kormányhatározatokba is, ezeknek a 80%-a szerinte nem a haza védelmével kapcsolatos, hanem azzal, hogyan lehet különböző cégeket olyan helyzetbe hozni, hogy arról ne kelljen beszámolnia a magyar kormánynak. Ezeket nyilvánosságra fogják hozni. Ruff annyit még elmondott, hogy több ezer milliárd forint vándorolt magánzsebekbe.
Kiemelte a kórházi légkondicionálók kérdését is, amiről pontosan tudta az Orbán-kormány, hogy baj van, mégis magyarok százezrei járnak olyan helyekre gyógyulni, ahol melegben egészséges ember se bírná ki. „Az összeg, amibe ez került volna, töredéke annak, amit a legnagyobb hülyeségekre, támogatásokra adott.
„Ott ülünk együtt 17-en, és egyszerűen nem értjük, mibe került volna ezt megcsinálni – fogalmazott. – Nézek ki a fejemből és kérdezem, hogy ez miért van, de a végén nem tudok mást elképzelni, csak hogy tényleg annyira átvette az egész előző kormánynak a gondolkodását a vagyonszerzés, annyira eltávolodott a valóságtól, a mindennapoktól.”
Nincs recept a jogállamiság visszaállítására
Ruff kiemelte, hogy a minisztériuma nem lesz politikai furkósbot, ő hisz a jogállamban, a jogállam helyreállításában. Jelenleg azonban nincs recept arra, hogyan lehet egy ennyire káros, az EU-n belül kiépült rendszert visszaállítani.
Az Orbán-rendszer szerinte bántalmazó viszonyt alakított ki a saját polgáraival, a legdurvábban pedig a saját, parlamentben maradó politikusait és választóit bántalmazta. Azokat, akiket abban tartottak, hogy majd jön a harmadik világháború, a kényszerbesorozás, meg az apokalipszis. Azt akarja miniszterként, hogy a Fidesz szavazóbázisa is úgy gondoljon majd Magyarországra, hogy az az ő otthonuk, és lássák, hogy a bűncselekmények elszámoltatása jogállami módon történik, nem politikai bosszú részeként.
Ruff elárulta, hogy a Miniszterelnökségen akár már napokon belül tehetnek feljelentéseket. Más átvilágítások azonban sokkal bonyolultabbak. Ezekben az esetekben nem egy feljelentéssel akarnak majd élni, hanem összefogva bemutatni, hogy a rendszer mennyire szervezetten működött. A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal létrehozásával is azért várnak, mert olyan intézményt szeretnének, amiben bíznak az emberek. „Olyan kodifikációs munka indult el, amelyben azt lehet mondani mindenkinek, hogy ez egy mindenfajta jogállami kritériumnak megfelelő intézmény lesz.”
Szóba került az Alaptörvény 17. módosítása is, erről Ruff azt mondta, hogy Magyar Péter tényleg nem árult ebben zsákbamacskát, sőt a javaslat még visszafogott is ahhoz képest, hogy milyen lehetőségei lehetnének a Tisza-frakciónak, de nem él vele. Elárulta, hogy a frakcióban is vannak különböző vélemények, van, aki radikálisabb. Mégis egy „bölcs döntést hoztak”, vagyis rövid távon rendezik ezeket a kérdéseket, de kevés dologhoz nyúlnak hozzá, majd elkezdenek egy alkotmányozási folyamatot.
Arra a kérdésre, hogy miért volt olyan sürgős a képviselők mandátumának 12 éves korlátozása, Ruff a szimbolikával válaszolt. „Láttuk, hogy az elődeinkkel mi történt, hogyan válik valaki egy egyszerű mezei képviselőből hataloméhes miniszterré.”
Bizottságot kap az alkotmányozás
Az alkotmányozási folyamatról is elárult néhány részletet. A terv szerint az Országgyűlésnek lesz erre egy nagy bizottsága, amibe minden párt képviselője delegálhat majd képviselőt, és elkezdenek egy társadalmasítási folyamatot, olyan szélese kinyitva, amilyenre csak lehet. Arra tippel, hogy ez egy-másfél éves folyamat lehet, de emellett konszenzussal meg kell alkotni azt a választási törvényt is, amivel soha többet nem fordulhat elő, hogy az a normális, ha egy párt kétharmadot kap. Az új rendszer mindenképpen arányos lesz, meg kell majd többek között vizsgálni azt is, legyen-e újra kétfordulós választás, de azt is, hogyan tekintenek az emberek az egyéni képviselőjükre.
Hogy ki lesz az új köztársasági elnök, azt majd a Tisza-frakció dönti el, azt a szereplőt kell megtalálni, aki a nemzet egységét meg tudja testesíteni. Ruff egyébként támogatná a közvetlen elnökválasztást, mert az egy kellő legitimáció lehet arra, hogy az államfő ellensúlya legyen a mindenkori kormányzatnak.
Meddig tarthatnak a Tisza mézeshetei? – hangzott el a következő kérdés. Ruff szerint amíg teszik a dolgukat azzal a meggyőződéssel, a tisztasággal és a felhatalmazással, amire kapták a mandátumot, akkor ez egy sikeres kormányzás lesz. Nyilvánvalóan lesz valamifajta csökkenés, mert ez egy abnormális állapot abból szempontból, hogy ez egy felszabadulásérzés, nem egy szokványos eufória egy szimpla választás után. Szerinte ennek az élményét kell feltartani.
A Fideszről azt mondta, a parlamenti képviselőkön az látszik, hogy nagy részük nem tudja, mi történik vele. Nem azért, mert ostoba, hanem azért, mert hazudtak nekik is. Nem látja bennük a szembenézést sem, amire szükség lenne a politikai újrakezdéshez, sőt teljes tagadásban vannak, és azt gondolják, hogy ez valami ez valami különleges állapot, és az inga vissza fog lengeni.
Egy év múlva pedig azt szeretné látni, hogy végre jól költötték el az uniós pénzeket, a magyar gazdaság újra magához tér, valamint azt, hogy ha addigra az alkotmányozás már úgy állna, hogy konszenzus felé tartanak, és meglenne az a társadalmi eufória vagy lehetőség, hogy azt egy népszavazáson el is lehetne fogadni.
